Október 22-én a két világháború közötti magyar építészet egyik remekébe vezet a Kortárs Építészeti Központ városi sétája. Október 22-én a két világháború közötti magyar építészet egyik remekébe, a Kelenföldi Hőerőmű épületébe vezet a Kortárs Építészeti Központ városi sétája. A Borbíró Virgil tervezte 30 kV-os trafóház és a legendás opálüveg mennyezet fedte vezénylőterem különleges térélményekben részesíti látogatóit. Kelenföldi Erőmű – Nyílt Napok - Tudj meg többet az energetikáról.... A sétát vezeti: Sós Mihály építész (Budapesti Erőmű Zrt. ) Az indusztriális hangulat megbolondításához szokás szerint meglepetés is lesz... Időpont: október 22. péntek Találkozó: 14:45-kor a XI. kerületi Hengermalom utca 60. számú előtti kapunál Belépő: 1000 Ft A helyszínre csak korlátozott számú látogató engedhető be, ezért a sétán való részvételhez előzetes regisztrációt kérnek a e-mail címre.
A régi irányítótermet tartalmazó épületet a portugálok vették meg, fűt-fát ígérve. A legjobb lenne, ha a műemléknek nyilvánított épületet 1 Ft-ért visszaadnák, és a helyi önkormányzat venné kezelésbe. Jelenleg filmforgatások helyszíne, Brad Pitt is innen akarta megmenteni a világot. A világsztár fogadása amúgy nem volt egyszerű, durva előkészületeket igényelt, mert rendkívül módon félt, hogy azbeszttel érintkezik. Látogatás a Kelenföldi Erőműben - tizenegyker. Aki nem tudná, a Hengermalom út végére költözött Café del Rió a helybérleti díjával ide fial. Az erőmű jellegzetes, egekbe nyúló kéménye ma már nem üzemel, az elbontása viszont olyan nehézségekbe ütközik, hogy nem találtak rá még megfelelő gárdát. Az eddigi legsúlyosabb üzemzavarnak talán az mondható, amikor Budapesten átvágtak egy nagyfeszültségű távvezetéket, ami miatt az erőmű leállt. Egy kisebb tűzeset (lásd fotó lejjebb) 2008. február 23-án is volt, de azt még a tűzoltók kiérkezése előtt sikerült megfékezni. Sajnos jó szándék vezérelve olykor hangulatromboló a látogatás.
A vezérlőközpontba, valamint egy régi, már kiürített csarnokba rakott információs, fényképes táblák elveszik a hely hangulatát, eredeti látványát. Ettől függetlenül azért lenyűgöző volt. A szervezők panaszkodnak, hogy az előzetes jelentkezéssel ellentétben mégsem jelennek meg annyian. Ennek oka véleményem szerint az, hogy maximalizált létszámmal túlságosan előre lehet csak időpontokra jelentkezni. Ha max. MVM Balance Zrt. Litéri Gázturbinás Erőmű. 1-2 héttel korábban lenne a regisztráció, nagyobb eséllyel jönnének el az emberek. Így most sokan mások elől veszik el a helyet. És persze nagyobb reklám se ártana. Remélem ezen írás segít ebben.
A felső emeletsorokon a nyílások a készülékek fontosságához mértek. " "Vasbetonvázas épület, melynek téglafalazatai csak a kitöltő, térelválasztó falazat szerepét játsszák, épp ezért mintásan, textilszerűen falaztattak, egyfelől, hogy éreztessék ilyen mivoltukat, másfelől, hogy a hatalmas felületeknek fény-és árnyékéletet adjanak. "
Itt pedig még több hobbifotós kép a hőerőműből! )
1962-72 között a hőszolgáltatási igényeknek megfelelően az erőmű teljesen átalakult. Ellennyomású- és fűtőturbinákra cserélték a korábbi kondenzációs technológiát, a távfűtés biztonságát pedig forróvíz-kazánokkal növelték. A szén- és fűtőolaj alapú tüzelést fokozatosan kiváltotta a földgáz. 1972-ben itt helyezték üzembe az ország első gázturbináját is – 32 MWe teljesítménnyel –, amely elsősorban csúcsidőben segítette a villamosenergia-hálózatot. 1980-ban véglegesen megszűnt a széntüzelés, és Kelenföldön befejeződött a távfűtési rendszer bővítése, amely ezáltal az ellátott fogyasztókat figyelembe véve az ország legnagyobb hőkapacitású körzete lett. 1995-ben újabb fejlesztési szakasz kezdődött: az energetikailag legmagasabb hatásfokot biztosító, nagy teljesítményű hő- és villamos kapcsolt erőművi technológia alapját jelentő 132 MWe-os gázturbina és egy hőhasznosító kazán került üzembe. A már elavult kazán- és gőzturbina park kiváltási programja 2006-ban fejeződött be. Ekkor vált igazi kogenerációs erőművé Kelenföld.
Koós Réka életrajza 1973 május 21. -én született Koós Réka Budapesten. Édesapja Koós János, édesanyja Dékány Sarolta táncdalénekes. Van egy öccse Gergő, sógornője Tóth Bori textiltervező. Gergővel 1976 ban Kisgyermekként biológus akart lenni, majd festőnek és iparművésznek készült. Kamaszkoráról: " Kamasz koromban bakancsot hordtam. Kiegészítőként pedig összevissza szaggatott necc harisnyát. Koós János lánya bomba formában van - Réka dögösebb, mint valaha | Page 2 | Femcafe. A hajamba különböző színű csíkokat festettem. " 1991-ben a Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett. 1991-1993 -ig Toldy Mária énekstúdióban tanult. 1993-ban felvették a főiskolára első próbálkozásra. 1997 -ben a Színház és Filmművészeti Főiskolán operett-musical szakon végzett. Osztályfőnöke Szinetár Miklós volt. 1997-ben oklevelet szerzett hallgatói operett, musical szakon: Baráth Attila, Buch Tibor, Dorogi Barbara, Gieler Csaba, Haffner Anikó, Homonnay Zsolt, Kárpáti Norbert, Kertész Marcella, Kiss Zoltán, Koós Réka, Ladinek Judit, Lugossy Claudia, Pintér Tibor, Tunyogi Bernadett és Ulmann Mónika.
Koós János özvegye fontos döntést hozott Március elején halt meg rövid betegség után Koós János, aki negyvennyolc évig élt boldog házasságban Dékány Saroltával. Az özvegy már korábban is nyilatkozott róla, hogy nagyon összetört, nehezen tud továbblépni az életében, és lehet, hogy ehhez arra lesz szüksége, hogy elköltözzön egykori közös otthonukból. Koós János özvegye elárulta, mi okozta férje halálát Koós Jánost éppen ki akarták engedni a kórházból, amikor rosszul lett, és összeesett. Hiába küzdöttek az életéért az orvosok, nem sikerült visszahozni. Özvegye most elárulta, pontosan mi okozta az énekes hirtelen halálát. Megszólalt Koós János özvegye, Dékány Sarolta Dékány Sarolta és Koós János 48 évig éltek boldog házasságban, de végül nem tudtak elbúcsúzni egymástól. Az özvegy a Borsnak adott először interjút, megtörten mesélt férje haláláról. Volt feleségét keresi Koós János Volt feleségét keresi Koós János, akiről már közel 45 éve semmit nem hallott. Mint mondja, azért szeretné megtalálni, hogy második feleségével, Dékány Saroltával az oltár előtt is kimondhassák a boldogító igent.
Koós János március 2-án 81 évesen halt meg rövid ideig tartó betegség után. Az egykori táncdalénekest március 20-án, a Farkasréti temető Művészparcellájában temették el.