Amennyiben a gazdálkodó szervezetet meghatalmazottként természetes személy képviseli, úgy a meghatalmazotti képviselő a KÜNY tárhelyét az adóügyek intézéséhez csak akkor használhatja, ha a meghatalmazott képviselő olyan természetes személy, egyéni vállalkozó, aki nem kötelezett cégkapu nyitására. Az elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéni vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek az adóhatósággal a kapcsolattartást és az ügyintézést KÜNY tárhelyükön keresztül kötelesek lebonyolítani. Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben jár el. Kormányablak - Kormányablakok - Dunaújváros (Október 23. tér). Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus ügyintézés során kizárólag hitelesített dokumentumok fogadhatók el. Az e-ügyintézésre kötelezett szervezetektől, egyéni vállalkozóktól papír alapon érkező beadványok nem alkalmasak a kívánt eljárások megindítására. Szintén nem kezdeményezhető eljárás e-mail formájában, mivel ez az elektronikus forma – az ügyfélkapus azonosítás nélkül elküldött elektronikus levél – nem felel meg a hitelesség követelményeinek.
Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát - ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza - köteles igazolni. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Önkormányzati adóhatóságunk minden esetben vizsgálja a nyomtatványok beküldésére való jogosultságot. Kormányablak, NAV-ablak: előzetes bejelentkezés kell | Dunaújváros Online. Érvényes meghatalmazás hiányában a képviselő által benyújtott űrlap érvénytelennek minősül, ezért kérjük, ügyeljenek arra, hogy a meghatalmazást az elektronikus ügyintézés időpontját megelőzően eljuttassák adóhatóságunkhoz. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózóknak a meghatalmazást az E-önkormányzat portálon kell rögzíteniük.
Az adóhatóság kéri az ügyfeleket, hogy csak rendkívül indokolt esetben keressék fel személyesen a NAV ügyfélszolgálatát. A veszélyhelyzet miatti kormányzati intézkedések betartása, a fertőzések megelőzése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) központi ügyfélszolgálatain a személyesen megjelenő ügyfeleket előzetes időpontfoglalás alapján fogadják; az egészségügyi szolgáltatási járulék ügyintézése, a csekkigénylés és a beadványok beadása időpontfoglalás nélkül is intézhető – hívta fel a figyelmet az adóhatóság pénteken. A közlemény szerint a személyes ügyintézés helyett célszerű otthonról kapcsolatba lépni a NAV munkatársaival. Konkrét ügyek intézéséhez a 06-80/20-21-22 számon ingyenesen hívható a NAV ügyfél-tájékoztató és ügyintéző rendszere. A rendszer használatához ügyfélazonosító számra vagy részleges kódú telefonos azonosításra van szükség. Ügyfélazonosító szám legegyszerűbben a oldalról is elérhető online nyomtatványkitöltő alkalmazás használatával igényelhető a TEL-nyomtatványon.
Feliratkozom a hírlevélre
A középkori város Az ókor maradványai A Nyugatrómai Birodalom városai elsősorban a patríciusok lakóhelyei voltak. Tereik, épületeik, a fórumok, a termák, az arénák és a színházak az arisztokrácia közéletét szolgálták. A birodalom összeomlása után az újjászerveződő társadalmak előkelői e terekkel és épületekkel nem tudtak mit kezdeni. Nem versenyezhettek az antikvitással sem technikai, sem szellemi téren, mások voltak az igényeik is. Így hát vagy együtt éltek a romokkal, vagy a legfőbb célnak, a védekezésnek megfelelően alakították át az egykori városokat. A legtöbb ókori város menedékhellyé változott. Hol alakultak ki a középkori városok? A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. A középkori város olyan erődített helyeken alakult ki, amelyek közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalához. A kereskedőknek-biztonságuk érdekében-szükségük volt a sánccal vagy fallal körülvett helyekre, ahol áruikkal együtt meghúzódhattak. Áruik vonzották a környék kézműveseit és jobbágyait. A megerősített helyek közé tartoztak a püspöki székhelyek.
A püspökségek az egyházmegye közigazgatási központjai voltak, s minden székesegyház rendelkezett ereklyével, amely vonzotta a zarándokokat, s velük együtt a kereskedőket. A biztonságra vágyó kereskedők a világi uradalmak várai t szintén keresték. Amikor a régi falak közötti terület már szűknek bizonyult, a kereskedők a falakon kívülre költöztek, s létrehozták a szintén fallal körülvett külvárost. Volt, hogy a kereskedők nem találtak a közelben püspöki székhelyet vagy más várat. Ilyenkor gyakran építettek kereskedőtelep et, útvonalak kereszteződésénél, kikötőkben, eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál, folyók mentén. Vagyis azokon a helyeken, ahol az átmenő forgalom különösen élénk volt. A középkori város – Wikiforrás. A középkori város és lakói A kereskedők a megerősített helyeket kezdetben csak átmeneti szálláshelyül használták. Tömegesen érkeztek viszont olyanok is, akik állandó lakhelyet kerestek a falak mögött. Ezek a föld nélküli emberek az éhínség vagy a háború sújtotta vidékekről menekültek, és mint a kereskedők alkalmazottai-elárusítók és raktárosok- tarthatták fenn magukat.
A sikerek utána városi tanácsok megalkották a városok alkotmányát, a városi jogok gyűjteményét. Ezekben a város szabadságot biztosított polgárainak a földesúrral szemben, s törvényekkel szabályozta a város lakóinak életét. A város így kiváltságolt területté vált, s ezért merőben különbözött a vidéktől. A városfal is ezt az elkülönülést hangsúlyozta (a védelmi funkció mellett). A városok típusai A nyugati városfejlődés során a városoknak három típusa alakult ki. Veszedelmes március 15-ék, Sisi szörnyű anyósa és a husziták – ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az agrárváros lakói többnyire mezőgazdasággal foglalkoztak. E városok zöme a földesúr fennhatósága alatt maradt, s csak a bíráskodási önkormányzatot sikerült elnyerniük. Az ipari és kereskedővárosok termékeit a város környékén-az úgynevezett piackörzetben – értékesítették. Ezek a városok általában kivívták a teljes önkormányzatot, s csak az uralkodónak fizettek adót. A legnagyobb városok a távolsági kereskedelemre berendezkedett városok voltak, amelyek szintén az uralkodók fennhatósága alá tartoztak. Az utóbbi két várostípusban a beáramló jelentős jövedelmek nagy társadalmi különbségeket alakítottak ki.
Ez az életforma-amely kevesebb kötöttséggel járt, és a földművelésnél könnyebb munkát jelentett-hamarosan a jobbágyok at is megkísértette. Egyre többen szöktek el a telkeikről, hogy kereskedelmi központokban éljenek. Magától értetődő, hogy a falvak kézművesei szintén az értékesítő helyekre vándoroltak. Itt juthattak hozzá az iparűzéshez szükséges segédanyagokhoz, itt adhatták el fölösleges gyártmányaikat. Sokan közülük végleg a falak között maradtak. Velük egész iparágak-mint például a posztókészítés – költöztek be a kereskedelmi központokba. A benépesülő vár és a vásárhelynek otthont adó külváros ekkorra már teljesen összeolvadt. A kommuna mozgalom A kora középkori kereskedelmi és ipari központok egy-egy földesúr birtokán feküdtek. Az egy helyre összegyűlt kereskedők és iparosok közösséget, azaz kommunát alkottak. (A kommuna a latin communitas szóból ered, melynek jelentése: közösség. ) Szerették volna kivonni magukat az urak hatalma alól, hogy saját maguk kezébe vegyék sorsuk irányítását.
A 13. század egyik legszembetűnőbb vonása a városok gazdasági, politikai és kulturális szerepének növekedése volt. Európa legvárosiasabb vidékeit Észak- és Közép-Itáliában, Flandriában, a Loire és a Rajna folyó közötti térségben találhatjuk. Lucca látképe A városi polgárok kommunákat alapítottak, melyeknek célja a városi önkormányzat kivívása volt. A jelentősebb városok – hol fegyveres harccal, hol békésen – lerázták magukról a földesúri hatalmat és kiharcolták autonómiájukat. A városi önkormányzat egyik alapvető eleme a szabad elöljáró-választás volt: a polgárok az önkormányzat testületeit és tisztségviselőit, a város papjait, később parlamenti követeit is maguk választhatták meg. A városi önkormányzat legjelentősebb szerve a magisztrátus (vagy szenátus) volt. A szűk körű magisztrátus döntött a legfontosabb kérdésekben, hatáskörébe tartozott a polgárjog megadása, ellenőrizte a városi tisztségviselőket, ítélkezett büntetőügyekben, intézte a város gazdasági ügyeit, gondoskodott a rend fenntartásáról, az oktatásról, az egészségügyről.
Az idegenforgalmi adó mértéke 2022-ben 400 Ft/fő/éj (18 éves kortól). Gyermekkedvezmények 2022 Megnevezés Összeg Belépő az Élménybirtokra 10% kedvezmény Szállás 0-3, 99 éves korig babaágyon/pótágyon ingyenes Szállás 4-9, 99 éves korig babaágyon/pótágyon* 50% kedvezmény Szállás 10-15, 99 éves korig pótágyon 35% kedvezmény Szobaár tartalma Egy éjszakás szállás a választott szobában. Félpanziós ellátás, a vacsora ideje alatt korlátlan italfogyasztással 1, 5 órás időtartamban (rostos és szénsavas üdítő, ásványvíz, csapolt sör, a ház bora): svédasztalos reggeli és büfévacsora hagyományos magyar ízekkel. Élményteli kikapcsolódást nyújtó Lurkó Mesefürdő használata 2 gyermek medencével, 2 csúszdával és hozzájuk tartozó medencével, valamint egy belső pihenőtérrel. A francia mintára épült élményfürdőben és a marokkói hangulatú fürdőben a medencék, a pezsgőfürdők, gőzfürdő, szauna és infraszauna használata. A Marokkói hangulatú fürdőnket 14 éven felüli Vendégeink használhatják. A kastély parkjában lévő kültéri medence használata (szezonálisan).
Fürdő nem mindenütt volt, de néhol még egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtott, a kórházakat pedig ált. szerzetesrendek tartották fenn. Keskeny, zeg-zugos utcák, melyek védelmet nyújtottak az időjárás és a támadók ellen. Az ivóvizet közkutak szolgáltatták. Az ivóvíz biztosítása, tisztántartása mindig közösségi feladat volt, de sokáig csak a forrás körülkerítését és őrzését jelentette. Később a díszes közkút a főtér fontos és elmaradhatatlan kelléke, a város fontos társadalmi intézménye lett. A város higiénés állapotát a hulladék mértéktelen felhalmozódása is nagymértékben rontotta. Az utcák megtisztítása magánerőből folyt, ami esetlegessé és rendszertelenné tette a hulladék elszállítását. A városok, a házak és az emberek egyaránt piszkosak és büdösek voltak. Nagy volt a fertőzésveszély. Az utcák két oldalán szorosan egymáshoz simulva sorakoztak a házak, kicsi ablakokkal, sötéten és barátságtalanul. Nem volt se kényelem, sem magánélet.