Page 109 - 107 Összefoglalás AZ ELEKTROMOS MUNKA Megfigyeltük, hogy az elektromos áram áthaladása a vezető felmelegedésével – azaz a vezető belső energiájának növekedésével járt együtt. A belső energia növekedésének fedezete az elektromos munka. Az elektromos munka egyene-sen arányos a vezető végpontjai között mérhető feszültséggel, a vezetőben folyó áram erősségével és az áram áthaladásának idejével. Elektromos munka jele 14. Az elektromos munka jele W, kiszámítása: W = U · I · t; mértékegysége a joule (J). AZ ELEKTROMOS TELJESÍTMÉNY Elektromos készülékeink egyik fontos jellemzője a teljesítmény. Az elektromos teljesítmény jele P, kiszámítása P = U · I, mértékegysége a watt (W). Az elektromos eszközökműködése közben végzett munka fedezetét az áramforrás energiája fedezi. A készülékek "fogyasztását" a mindennapi életben általában kilowattórában (kWh) számítjuk a W = P · t összefüggés alapján. AZ ELEKTROMOS ÁRAM HŐHATÁSA Kísérletileg is igazoltuk azt, hogy a nyugvó vezetőben az elektromos munka teljes egészében a vezető belső energiáját növeli, és a vezető melegedni fog.
Villamos munka A fogyasztón átáramló töltések energiájának egy része a felhasználási célnak megfelelő energiává alakul át. Ezt az energiát a töltéskiegyenlítő hatás mértéke határozza meg. A fogyasztón átáramlott Q töltés munkája U feszültség esetén: Tudjuk, hogy, ezért a villamos munkát általában a összefüggéssel szokás számítani. A munka nagyobb egységei: Ekkor az időt órában mérjük. Energiaforrások | Sulinet Tudásbázis. James Prescott Joule A fogyasztón átáramló töltések energiájának egy része a felhasználási célnak megfelelő energiává alakul át. A fogyasztón átáramlott Q töltés munkája U feszültség esetén:
Az embert is megtámadhatják, mivel veszélyeztetve érzik magukat általa. Ha megpróbáljuk elhajtani, hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. A legveszélyesebb hazai rovarfaj a lódarázs (Vespa crabro), fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál. Nem minden darázs él társadalomban. Vannak ugyanis magányos darazsak. Ők termetre kisebbek, mint közösségi társaik, és fészküket elsősorban növények száraiba építik ki. A kialakított fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárvák ezekből táplálkoznak. Elektromos munka jele auto. Forrás: Szaporodásuk [ szerkesztés] Tavasszal felébrednek és elkezdik a fészeképítést. Ezek lehetnek 10 – 80 cm nagyságúak, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak és mindegyik sejt egy petét kap az új királynőtől. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, nagyjából július hónapra. A darazsak több utód generációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb a dolgozó nőstények száma.
Amindennapi életbenszámos, ezt a jelenséget hasznosítókészüléket használunk – így az izzólámpát is, melyben a magas hőmérsékletű izzószál világít. Az elektro-mos áram hőhatásán alapul az olvadóbiztosíték működése is. AZ ELEKTROMOS ÁRAM KÉMIAI HATÁSA Az elektrolit oldatok jó elektromos vezetők. Az elektrolit oldatban a pozitív ionok a negatív pólus (a katód) felé, a negatív ionok a pozitív pólus (az anód) felé moz-dulnak el. Az ellentétes töltésű ionok tehát egymással szemben mozognak az ol-datban. Az elektrolit oldatokban az áramáthaladása kémiai változással jár együtt: az elektrolízis során az ionokból semleges atomok (vagy atomcsoportok) lesz-nek, melyek kiválnak az oldatból. AZ ELEKTROMOS ÁRAM ÉLETTANI HATÁSA AZ ELEKTROMOS KÉSZÜLÉKEK BIZTONSÁGOS HASZNÁLATA Az emberi szervezet vezeti az elektromos áramot. Testünk kb. 67%-a víz, mely oldott sókat tartalmaz. Elektromos munka jele. A száraz bőr kevésbé, a nedves bőr azonban jó vezető. Ezért tilos vizes kézzel vagy fürdés közben elektromos készüléket használni!
A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint a társas redősszárnyú-darazsak vagy valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó hártyásszárnyúakat nevezzük. Rendszerezés [ szerkesztés] A családba az alábbi alcsaládok tartoznak: fali darazsak (Eumeninae) Euparagiinae élősködő darazsak (Masarinae) Polistinae Stenogastrinae Vespinae Megjelenésük [ szerkesztés] Néhány centiméteres, sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok, melyek nyugalomban szárnyaikat hosszában összehajtva tartják a test kétoldalán. Euszociális állatok, fullánkjuk és mérgük van, közeli rokonai a méheknek. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből. Életmódjuk [ szerkesztés] A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó él. Kertészet/Kártevők/Darázsfajok – Wikikönyvek. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal találkozunk. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, s ott éjszakáznak.
A dolgozók növelik a fészek nagyságát, újabb sejteket adnak hozzá, etetik a lárvákat. Darázscsípés [ szerkesztés] A darazsak csípésükkel, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberekbe is. A csípés során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, mely gyulladást okoz. A darázscsípés helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. Amennyiben a rosszullét jele mutatkozik azonnal forduljunk orvoshoz. A darázscsípés egyes emberekre nézve igen veszélyes, van akinél olyan allergiás következményekkel jár, ahol csak az orvosi segítség mentheti meg a pácienst. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázscsípés. Azonban a darazsakra is számos veszély leselkedik. A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá nagy molekulatömegű anyagok, így enzimek (kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidok alkotják. A méreganyag toxicitása a rovar táplálékától is függ, a fehérjét fogyasztóké a legmérgezőbb.
Tapasztalat: kétszer, háromszor akkora feszültség esetén az áramerősség is kétszer, háromszor akkora. Ugyanazon fogyasztó esetén tehát az áramerősség, és az áramforrás feszültsége között egyenes arányosság van. Bármilyen fogyasztóra megismételhetjük a fenti kísérletet, a tapasztalat minden esetben az lesz, hogy a két mennyiség között egyenes arányosság van. Ugyanazon fogyasztó kivezetésein mért feszültség, és a fogyasztón átfolyó áram erőssége egyenesen arányos. Az egyenesen arányos mennyiségek hányadosa minden esetben ugyanaz a szám, és ezt a fenti kísérlet értékeinél is ellenőrizhetjük: a feszültség és az áramerősség hányadosa mindhárom esetben 10. Elektromos ellenállás jele es. Ez a hányados értéke tehát az adott fogyasztóra jellemző mennyiség, ez adja meg a fogyasztó elektromos ellenállásának értékét. Ellenállás kiszámítása: R = (feszültség osztva áramerősség) Ellenállás mértékegysége: Ω (óm) 1 Ω az ellenállás értéke, ha 1 V feszültségű áramforrás esetén az áramerősség 1 A. Az áramkörépítő animációban az fogyasztók ellenállása is beállítható a kívánt értékre.
Ohm törvénye Az áramkörben folyó áram erőssége függ az alkalmazott áramforrás feszültségétől. Könnyen elvégezhető kísérlettel mérhetjük az áramkörbe kapcsolt fogyasztón a feszültséget és a feszültség hatására rajta átfolyó áram erősségét, és táblázatban vagy grafikonon is vizsgálhatjuk a feszültség-áramerősség függvényt! Ábrázolva az áramerősséget a feszültség függvényében, egyenest kapunk. Ez azt mutatja, hogy az áramerősség egyenesen arányos a feszültséggel. Elektromos ellenállás jele 2. Ezt a törvényszerűséget Georg Ohm német tudós határozta meg először: az áramkörbe kapcsolt fogyasztó sarkain mérhető feszültség, és a feszültség hatására a fogyasztón átfolyó áram erőssége egyenesen arányos, ha a fogyasztó hőmérséklete állandó. Ellenállás karakterisztikája Az elektromos ellenállás A feszültség és az áramerősség egymással egyenesen arányos, tehát hányadosuk állandó. Ez az állandó a fogyasztóra jellemző adat, s a fogyasztó elektromos ellenállásának nevezzük. Jele: R, mértékegysége Georg Ohm német fizikus emlékére az ohm, amelynek jele a görög ábécé (omega) betűje.
Kísérletekkel igazolható, hogy állandó hőmérsékleten adott anyagból készült huzalok ellenállása egyenesen arányos a huzal hosszával (), és fordítottan arányos a huzal keresztmetszetével ()., ahol a arányossági tényező az adott anyagra jellemző fajlagos ellenállás. A fajlagos ellenállás SI-mértékegysége: ohm·méter, jele: Ω·m. A gyakorlatban használják még az Ω·mm 2 /m egységet is. A két mértékegység közti kapcsolat: Az ellenállás hőmérsékletfüggése [ szerkesztés] A mérések szerint az ellenállás függ a hőmérséklettől. Melegítés hatására a fémek ellenállása általában növekszik, a grafit, a félvezetők, az elektrolitok ellenállása pedig általában csökken. Az ellenállás-változás jelentős része abból adódik, hogy a vezető fajlagos ellenállása függ a hőmérséklettől, a hőtágulásból eredő méretváltozások szerepe elhanyagolhatóan kicsi. A fémes vezetők ellenállásának relatív megváltozása közönséges hőmérsékleteken, nem túl nagy tartományban (pl. Elektromos ellenállás jelena. 0 °C – 100 °C között) megközelítőleg egyenesen arányos a hőmérséklet-változással, azaz, ahol α állandó az adott anyag ellenállás hőfoktényezője (vagy hőmérsékleti tényezője, röviden hőfoktényezője).
Az előző tanévben tanultuk, hogy az anyagok apró részecskékből állnak, és ezek a részecskék folyamatosan mozognak (szilárd halmazállapotban helyhez kötve rezegnek). Az elektronok az áramlásuk közben ütköznek a helyükön rezgő részecskékkel, így a mozgásuk lelassul. A vezeték anyaga tehát akadályozza az elektronok áramlását. Készítsd el az alábbi árakört, és olvasd le az áramerősséget! Kattints az izzóra, majd töröld az áramkörből (delete billentyű lenyomásával lehet törölni)! Tedd be a helyére a második "Ellenállás" nevű eszközt! Elektromos ellenállás - Wikipédia. (a nyíllal lehet a következő csoportra lépni) Jól látható, hogy ebben az esetben az áramerősség értéke sokkal kisebb, mint az előzőben, és az elektronok mozgása is nagyon lelassult. Ez az eszköz tehát sokkal jobban akadályozza az elektronok mozgását. Fogalma: a fogyasztók azon tulajdonsága, hogy anyaguk részecskéi akadályozzák az elektronok áramlását Jele: R Tedd vissza az izzót az áramkörbe, majd állítsd be a következő feszültségértékeket: 9 V; 18 V; 27 V! Olvasd le a hozzájuk tartozó áramerősségértékeket!
Annak a fogyasztónak az ellenállását, amellyel a rendszer ilyen módon helyettesíthető, eredő ellenállásnak nevezzük. Jele többnyire R e, de ha nem okoz félreértést, egyszerűen csak R -rel jelöljük. Mi az elektromos ellenállás jele? - Kvízkérdések - Fizika - mértékegységek - fizika. Soros kapcsolás [ szerkesztés] Fogyasztók soros kapcsolása Fogyasztók soros kapcsolásánál az egyes fogyasztók elágazás nélkül kapcsolódnak egymáshoz. A rendszer két kivezetését az első és az utolsó fogyasztó szabadon maradó kivezetései alkotják. Mérésekkel, illetve elméleti úton is igazolható, hogy soros kapcsolásnál a rendszer eredő ellenállása ugyanakkora, mint az egyes fogyasztók ellenállásának összege. Képlettel: Speciálisan n db R ellenállású fogyasztó soros kapcsolásánál az eredő ellenállás: Párhuzamos kapcsolás [ szerkesztés] Fogyasztók párhuzamos kapcsolása Fogyasztók párhuzamos kapcsolásánál minden fogyasztó egyik kivezetése a rendszer egyik kivezetéséhez, a másik vége pedig a rendszer másik kivezetéséhez csatlakozik. Mérésekkel, illetve elméleti úton is igazolható, hogy párhuzamos kapcsolásnál a rendszer eredő ellenállásának reciproka ugyanakkora, mint az egyes ellenállások reciprokának összege.