A Mocsáry Sándor akadémikus által összeállított jegyzék a hártyásszárnyúakról (Hymenoptera) olyan teljes lett, hogy a listát alig lehetett egy-két fajjal bővíteni az elkövetkező években, és hosszú időn át biztos alapot nyújtott a további kutatásokhoz. Hasonlóan magas színvonalat képviselt a Horváth Géza által összeállított fejezet a poloskákról (Heteroptera). Mocsáry Sándor (1841–1915) (forrás: A MTM fotóarchívuma) Szerző: Szél Győző (Állattár)
Szerző: Vya itt: Belföldi hírek, Színes hírek 2017. 02. 05 11:54 Az Utcaemberek blogja segítségével szeretnénk bemutatni néhány soha nem látott képet Magyarországról a Trianon előtti időszakról. Bármennyire is meglepő, de egyben felháborító is, hogy még ezeket a képeket is a washingtoni Kongresszusi Könyvtár hatalmas gyűjteménye őrzi. Az Utcaemberek ezek közül csodálatos fotókat válogatott a Trianon előtti Magyarországról. Ekkor még hazánkhoz tartozott Kassa, Nagyvárad és a mai napig közkedvelt Herkulesfürdő, amely szintén Nagyvárad környékén van. Trianon előtti magyarország. Ha végig nézzük a képeket, valahogy felmelegszik a lelkünk és belegondolhatjuk magunkat a képekbe, mint ha mi is ott lennénk. Debrecen, Fő utca Az esztergomi Bazilika Erdély, Herkulesfürdő Erdély, Orsova Felvidék, Kassa Miskolc Budapest, Nagykörút Erdély, Nagyszeben Erdély, Nagyvárad Budapest, Várbazár Erdély, Brassó Délvidék, Fiume Felvidék, Pozsony Forrás:
(Ugyan 1919 május-júniusában a Tanácsköztársaság vissza tudta foglalni a Felvidék jelentős részét, Georges Clemenceau francia miniszterelnök – az engedményért nemzetközi elismerést kilátásba helyező – felszólítására ismét kiürítette azt. ) 1918 tele. A megszállt Kassa. A szomszédos államok arra törekedtek, hogy a párizsi békekonferencia kész helyzet elé kerüljön, amikor területi követeléseik jogosságáról dönt. Ezért hadseregeik átlépték a demarkációs vonalakat és megkezdték a később nekik ítélt területek elfoglalását. Trianon és következményei | Magyar Idők. 1918. december 12-én Henri Berthelot tábornok, a romániai francia katonai misszió vezetője feljebbvalói tudta nélkül engedélyezte a román hadseregnek a fegyverszüneti vonal átlépését. A románok a Máramarossziget-Nagybánya-Zilah-Zám vonalig nyomultak előre, mire az antant visszaszerezte az irányítást az események felett. (Ezzel egy időben a csehszlovák haderő Losoncot és Balassagyarmatot foglalta el. ) 1919. februári döntésükkel a szövetségesek végül engedélyezték Romániának az előrenyomulást a Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonalig.
Alaposan végiggondolt és következetesen megvalósított programjuk volt az ország és a nemzet talpra állítására. A szerző történész, tudományos munkatárs, Veritas Történetkutató Intézet
A számos lehetséges magyarázat közül talán az a legvalószínűbb, hogy ez egyfajta "rehabilitációt" jelentett hazánk számára. Az ország, amelyet felelősnek tartottak az első világháború kirobbanásáért, és amelyet "háborús bűnösként" bélyegeztek meg a nemzetközi politikában, a tagság által ismét szalonképes európai állammá válhatott. Emellett tekintetbe kellett venni azt a tényt is, hogy a diplomácia világában döntő fontosságú volt a szervezetben való jelenlét. A magyar külpolitika irányítói felismerték, hogy a távolmaradással attól fosztaná meg magát az ország, hogy visszatérjen az elismert államok közösségébe, és jelen legyen az őt érintő döntések megszületésénél. Természetesen mérlegelni kellett, hogy egyensúlyban vannak-e a népszövetségi tagságból fakadó kötelezettségek az általa kínált előnyökkel. Az Egyezségokmány 8. és 10. Magyarország Trianon Előtt És Után | Trianon 100 &Ndash; MiÉRt ÍRta AlÁ MagyarorszÁG A BÉKeszerződÉSt? | OrszÁGgyűlÉSi KÖNyvtÁR. cikkelye, amely a leszerelésről valamint a Szövetség által nyújtott katonai védelemről szól, mindenképpen előnyös volt az országnak, ám hosszabb távon megnehezítette a revízió érvényre jutását, hiszen az bizonyos államok területi integritása ellen irányult volna.
Augsburgi csata Az augsburgi csata Hektor Mülich (1415–1490) illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró, 1457-ben készült munkájában. (Staatsbibliothek Augsburg) Konfliktus Magyar kalandozások Időpont 955. augusztus 10. Helyszín Lech-mező, Németország Eredmény német győzelem Szemben álló felek szászok, frankok, svábok, bajorok, csehek magyarok Parancsnokok Szemben álló erők 3500-4000 páncélos lovag valószínűleg 6000-8000 lovas Veszteségek ismeretlen ismeretlen, de valószínűleg nem hatalmas é. sz. 48° 22′, k. h. 10° 54′ Koordináták: é. 10° 54′ Az "Augsburgi csata" lehetséges további jelentéseiről lásd: augsburgi csata (egyértelműsítő lap). Az augsburgi csata évfordulóján - Montázsmagazin. A kalandozó hadjáratok csatái Brenta folyó · Merseburg · Augsburg · Arkadiopolisz m v sz A magyar kalandozások történetének egyik legjelentősebb ütközete 955. augusztus 10-én zajlott az Augsburg melletti Lech-mezőn a magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte.
Lehel ekkor kérte a kürtjét, hogy megfújása után válaszoljon. Amikor megkapta, odalépett a császárhoz, úgy tett, mintha meg akarná szólaltatni, de akkora erővel vágta homlokon, hogy az uralkodó attól az egyetlen ütéstől szörnyethalt. Közben a magyar vezér ezt mondta: "Előttem mész majd, és szolgálni fogsz nekem a másvilágon". A szerző ezzel magyarázza a gyilkosság okát, így Lehel egy igen előkelő szolgált szerzett magának a túlvilágra. Ez a történet már korábban megjelent a magyar hagyományban. A 12-13. század fordulóján tevékenykedő Anonymus is beszámol a magyarok augsburgi vereségéről, de a kürtöt nem említi. IV. Fél Európa a magyarok ellen egyesült | 24.hu. (Kun) László (1272-1290) udvari krónikása pedig fenntartásait fogalmazta meg az esettel kapcsolatban. Nem tartja valószínűnek ugyanis, hogy az elfogott vezéreket ne összekötözött kézzel vezették volna az uralkodó elé. Kézai Simon hozzáteszi, hogy az is hozzájárulhatott a vezérek kivégzéséhez, hogy szitkozódva beszéltek a császárral. A monda népszerűségét elősegítette a jászberényi Jász Múzeumban őrzött elefántagyar kürt, amely valószínűleg Bizáncban készült.
Augsburgi csata Az augsburgi csata Hektor Mülich (1415–1490) illusztrációján, Sigmund Meisterlin Nürnberg város történetét leíró, 1457-ben készült munkájában. (Staatsbibliothek Augsburg) Konfliktus Magyar kalandozások Időpont 955. augusztus 10. Helyszín Lech-mező, Németország Eredmény német győzelem Szemben álló felek szászok, frankok, svábok, bajorok, csehek magyarok Parancsnokok Szemben álló erők 3500-4000 páncélos lovag valószínűleg 6000-8000 lovas Veszteségek ismeretlen ismeretlen, de valószínűleg nem hatalmas é. sz. 48° 22′, k. h. 955 augsburgi csata los angeles. 10° 54′ Koordináták: é. 10° 54′ A kalandozó hadjáratok csatái Brenta folyó · Merseburg · Augsburg · Arkadiopolisz m v sz A magyar kalandozások történetének egyik legjelentősebb ütközete 955. augusztus 10-én zajlott az Augsburg melletti Lech-mezőn a magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött. Bár maga a veszteség nem volt akkora, mint az akkori krónikások feltételezték, a csata a nyugati kalandozások beszüntetését eredményezte. A csatát a német történelem egyik legjelentősebb eseményeként tartják számon.
A visszatérő magyarok súlyos vereséget szenvedtek. [4] 953: Lázadás tört ki Ottó német király uralma ellen. A lázadók élén fia, Liudolf és veje Vörös Konrád, Lotaringia hercege állt. [4] 954: A hercegek a magyaroktól kértek katonai segítséget. A magyarok nem ütköztek meg Ottó seregeivel, hanem március 1-jén a Rajnán átkelve Vörös Konrád ellenfeleit ( I. Brúnó kölni érsek, III. Reginár hainaut-i gróf (Ragenarius)) támadták meg. Ennek során előbb a mai Belgium területén portyáztak. Az ellenfelek nem vállalták a nyílt összecsapást, a magyarok viszont nem használhatták íjaikat az eső miatt. Április 6-án Cambrai külvárosát gyújtották fel, a várfalakkal nem boldogultak. A védők elfogták Bulcsú vigyázatlan testvérét (unokatestvérét) és lefejezték. 955 augsburgi csata 5. A magyarok megpróbálták a fejét visszaszerezni, de a védők nem adták, erre a magyarok összes foglyukat megölték. Ezután Laon, Reims, Châlons-en-Champagne és Metz vidékén portyáztak, Burgundiát is feldúlták, majd Itálián keresztül hazatértek. Ez volt az utolsó nagy sikeres nyugati hadjárat.
Elesett Konrád hg. és Ulrik pp. testvére. A m-ok vereségét teljessé tette, hogy a ném-ek üldözték őket, s a menekülők VIII. 11: még megütköztek az Ottó szöv-ében harcoló csehekkel is. A menekülést nehezítette, hogy a környékbeli folyók átkelőhelyeit őrizték. Bulcsút, Lélt és Súrt a győztesek elfogták és VIII. 15: Regensburgban fölakasztották. - Az ~ döntő fordulatot jelentett a m. törzsszöv. és egész Eu. tört-ében. Ny. felé a m-ok nem vezettek több kalandozó hadjáratot; Ottó kir. e döntő győzelem nyomán nyerte el 962: a róm. cs. címet, s birod-a évszázadokra Eu. vezető hatalmává emelkedett. B. 955 augsburgi csata teljes film. A. Bogyay Tamás: Lechfeld. Ende und Anfang. München, 1955. - Barthel Eberl: Die Ungarnschlacht auf dem Lechfeld (Gunzenle) im Jahre 955. Augsburg-Basel, 1955. - Hens Einsle: Die Ungarnschlacht im Jahre 955 auf dem Lechfeld. Augsburg, 1979. - Kristó Gyula: Az augsburgi csata. Bp., 1985.
Egyrészt tagadhatatlan a zsákmányszerzés, nyilvánvalóan komoly értékekhez jutottak így hozzá, illetve olykor aktuális megbízóik is busásan megfizették a "zsoldossereget". Másrészt azonban a kőkemény odavágások figyelmeztetésként, elrettentésként is szolgáltak a szomszédoknak: erősek vagyunk, megvédjük a Kárpát-medencét ha kell, nem ajánlatos velünk ujjat húzni. A hadjáratok mozgatórugói közt találjuk még egyes vélemények szerint a külpolitikai szövetségkeresést, végezetül pedig a nagyfejedelemség érdekét. Nem valószínű, hogy a magyar vezetők részletekbe menően és naprakészen tisztában voltak a X. század elején rendkívül megosztott és hatalmi harcokkal terhelt Nyugat-Európa viszonyaival, de a szomszédos nagyhatalom, a Keleti Frank Birodalom ügyeivel biztosan. Tudták azt is nagyon jól, hogy a német területek egységes, erős fellépése létében fenyegeti a magyar államot, ezért tettek érte, hogy ez minél később valósuljon meg. Augsburg, 955 Nem tétlenkedett a másik oldal sem, a Nagy Károly birodalmának feltámasztásán munkálkodó uralkodók.