Rákóczi Ferenc képmása (Száz Szép Kép sorozat) Kiss Ernő: Mányoki Ádám leveleiből (Művészet, 1908, 4. szám) Ernszt Lajos: Adatok Kupeczky János és Mányoki Ádám életéhez (Művészet, 1911, 1. szám) Mányoki Ádám festményei – Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 118803228 LCCN: n99026005 ISNI: 0000 0000 8414 9654 GND: 121986500 ULAN: 500026647 RKD: 52425
Itt ismerkedett meg Rákóczi Fe renc cel, akinek később udvari festője lett. Rákóczi művészet iránti vonzalmának legszebb dokumentuma: "a magyar művészet szempontjából legszerencsésebb cselekede te, hogy a külföldön élő kiváló magyar arcképfestőt, Mányoki Ádámot szolgálatába fo gadta és foglalkoztatta". (A magyarországi művészet története I, 1964, 407. ) Mányoki 1708-ban festette II. Rákóczi Ferencről egyik leghíresebb képét, amely ma a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható. Erről a festményről írja Végvári Lajos az alábbiakat: "A fejedelmet ábrázoló port réja a korabeli európai festészet alapos isme retére vall. A színek és a finom tónusok segít ségével közvetlen hatású lett a pompás em berismerettel megáldott művész alkotása. " (Végvári, 1989, 115-116. ) II. Rákóczi Ferenc Mányoki-képe a Szépművészeti Múzeumban Ugyanerről a műről A magyarországi művészet története című összefoglalóban az alábbiakat olvashatjuk: " Félalakban, nyugodt, komoly tartással, valóban fejedelmi méltósággal ábrázolja Rákóczit.
Mányoki Ádám, a legkiemelkedőbb magyar barokk portréfestő nemcsak II. Rákóczi Ferencet örökítette meg, de a porosz udvar tagjait és híres szépségeit is megfestette. II. Rákóczi Ferenc fejedelem parádés portréja, no meg a festő hetyke önarcképe. Ez az a két festmény, amelyet Mányoki Ádám életművéből ismer a közvélemény. Pedig hosszan sorolhatnánk további főrangok, fejedelmek, főurak, gazdag kereskedők portrégalériáját. Igaz, ezek nem magyarországi működése alatt készültek. Az udvari festő Mányoki csupán néhány évig dolgozott Magyarországon. A 345 éve, 1673-ban (pontos dátum nem ismert) született Mányoki Ádám működésének helyszínei németországi, holland és lengyel városok. Berlinben 1703-ban telepedett le, ahol Frigyes Vilmos trónörököstől kapott megbízásokat. Innen hívta 1707-ben Magyarországra Rákóczi Ferenc felesége, hogy legyen a fejedelem udvari festője. Az is maradt egészen 1712-ig. II. Rákóczi Ferenc még franciaországi emigrációba vonulása előtt II. (Erős) Ágost lengyel király és szász választófejedelem figyelmébe ajánlotta a festőt, aki rövidesen szász udvari festő lett.
E korszak egyik legérettebb, legegyénibb alkotása Thiele A. festő arcképe (1737). Festményei közül néhány: II Rákóczi Ferenc Ráday Pál Gustav Gotter Jan Szembek Pondmaniczky János és Judit Lengyel Ferfi Swihowska Báróné Elżbieta Helena Sieniawska
Isodyana Botanikus Kert 2018-06-11 A kert története Somogyvámos határában 1993-ban alakult meg a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. A Krisna-völgyben található védikus templom nemzetközileg is ismert zarándokhely a Krisna-hívők számára. Az itt élő közösségnek fontos volt, hogy a zarándokhelyhez és a vendégfogadáshoz méltó környezetet teremtsen, amely esztétikus tájképi megjelenésével, változatos kiültetésekkel teret ad Bővebben ->
Miközben a 2019-es járványmentes évről szóló vendéglátóipari-turisztikai elemzésekből egyértelműen kiolvasható, hogy 100-200 milliárd forintból többé-kevésbé meg lehetett volna menteni a Covid-sújtotta ágazat derékhadát. Találatok: [ 1] Oldalak: 1
[3] [4] [5] A falu modern története Szerkesztés A Nagy-völgyi-patak feletti híd a település határában Egyes források szerint Alsóhutát 1740 -ben alapította a Csehországból bevándorolt, morva származású Dalmata Ferenc, aki először a Csörgő-patak felső szakaszánál épített üveghutát, majd később a lakosság áttelepült a Kövecses-patak völgyébe. [6] Másik forrás szerint a pásztói ciszterci szerzetesekhez fűződik a település alapítása a 18. század második felében. [7] A falu életének korai szakaszában a lakosság legnagyobb hányada fakitermeléssel és üvegfúvással foglalkozott. Az 1851 -ben készült országos felmérés Alsóhutát mint Hasznoshoz tartozó telepítvényt említi, ebben az időszakban a lakosság már elérte a 224 főt, akik valamennyien római katolikus zsellérek voltak. A terület birtokosa ekkor a Dessewfy család, a lakosság már felhagyott az üvegfúvással és faeszközök készítéséből, valamint napszámos munkákból él. [8] A falut 1937-ben nevezték át Mátrakeresztesre, amikor a trianoni békediktátum után a Mátra fontosabb turisztikai szerepet kezdett kapni.