00-kor, sőt, 22. 00 előtt valamennyivel le kellett jönnie a színpadról. Kiszólt a zenészeinek, hogy jöjjenek vissza, de azok – a szabál az szabál! – nem jöttek vissza. Oda is vágta a mikrofonállványt úgy istenesen, többször is. Az est mérlege persze egészen nyilvánvalóan pozitív. Lehet, hogy érzelgősség, de talán csak a helyzet realista értelmezése, hogy nemcsak naponta pusztul ki tucatnyi állatfaj és olvadnak el a sarkokon a jéghegyek, de az Iggy Pophoz hasonló, nem megoldóképlet mentén szerveződő könnyűzenészek sem nagyon (vagy ha igen, egyre kisebb arányban) termelődnek újra. Addig nézzük őket, amíg vannak. Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
2019. 03. 25 kovacsad Iggy Pop a legendás amerikai énekes július 24-én a Budapest Parkban ad koncertet. Jegyek itt! James Newell Osterberg Jr., azaz Iggy Pop dobosként kezdte karrierjét különféle gimis bandákban, majd 1968-ban alakult meg a punk egyik alappilléreként számon tartott Stooges, amely a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején három kultikus lemezt (The Stooges, Fun House, Raw Power) jelentetett meg. 1974-től szólókarrierjére koncentrált, ebben barátja, David Bowie volt segítségére. Fontos lemezei közé tartozott a Lust For Life (1977), a The Idiot (1977), a New Values (1979), a Zombie Birdhouse (1982), a Blah Blah Blah (1986) és a Brick by Brick (1990). Iggy Pop olyan zenei újító, aki számos generáció számára volt képes definiálni a punk műfaját. Legutóbbi, 2016-ban megjelent albumával is ezt támasztotta alá: a Post Pop Depression a Queens of the Stone Age frontembere, Josh Homme közreműködésével készült és a legjobb alternatív zenei album kategóriában Grammy-jelölést kapott.
Iggy Pop a punk keresztapja – jó okkal kapta meg ezt a jelzőt, hiszen a múlt és a jelen szinte összes punk bandája szándékosan vagy véletlenül kölcsönzött néhány dolgot Iggy-től vagy zenekarától, a The Stooges-tól. James Newell Osterberg Jr., azaz Iggy Pop dobosként kezdte karrierjét különféle gimis bandákban, majd hamar felfedezte magában a féktelen, nyers erőt – többek közt ő volt az egyik első előadó, aki kipróbálta a stage-dive-ot. 1968-ban tehát megalakult a punk egyik alappilléreként számontartott The Stooges, ami a '60-as évek végén és a '70-es évek elején három kultikus lemezt (The Stooges, Fun House, Raw Power) jelentetett meg. Majd nem sokkal később Iggy szólókarrierjére kezdett koncentrálni, amelyben jóbarátja, David Bowie volt segítségére. Lust For Life, The Idiot, New Values, Zombie Birdhouse, Blah Blah Blah vagy Brick by Brick – hogy csak néhányat említsünk Iggy Pop ikonikus lemezei közül. Egy igazi zenei innovátor, aki számos generáció számára képes definiálni a punk műfaját.
Az egyik este után, amikor Nicót, a német énekesnőt csábította el, lesétált a reggeliző asztalhoz pucéran, megszorította a farkát, majd amikor előfolyt belőle valami zöldes, gennyes folyadék, akkor csak annyit kérdezett: Ez tripper? Mindegy, ez is csak egy epizód volt, eztán David Bowie kihúzta a heroin mocsarából, elvitte Berlinbe, ahol Iggy összeszedte magát. És lecsapódott rajta, hogy a punk vehemens pusztítása mennyire közel van a kiégettség szplínjéhez, amiből lett két baromi jó lemez. Iggy Pop pedig valószínűleg az életét köszönheti az európai elvonulásnak. Azóta pedig csinált egy sor közepesen felejthető lemezt, filmzenéket írt, filmekben szerepelt. Egy kor ikonjává, bármikor mutogatható totemjévé vált. Iggy a megváltó Lehetne ezt még sokkal hosszabban mesélni, de az az erősen a középkorban járó réteg, aki a Budapest Parkba kíváncsi volt rá, az ezt mind tudja, és többet is. Kár ragozni. Egyszerű ezüstös bársonyfüggöny, senkit nem érdeklő session zenészek, és a 72 évesen is félmeztelenül rohangáló Iggy Pop, ennyi az egész forgatókönyv.
Legutóbbi, 2016-ban megjelent albuma a bizonyíték, hogy Iggy Pop zsenialitása nem múlandó, és képes újra és újra definiálni magát a jelenben. A Post Pop Depression a Queens of the Stone Age frontembere, Josh Homme produceri segítségével készült és a Legjobb Alternatív Zenei Album kategóriában Grammy-jelölést is kapott. Minden idők egyik legdinamikusabb, legszuggesztívebb színpadi jelenlétéről ismert Iggy Pop ugyanúgy formálta a '70-es évek punkzenéjét, ahogy a '90-es évek grunge-szcénáját, miközben karrierjét folyamatosan szakmai elismerések és fanatikus rajongás övezi. Iggy Pop egy legenda, akit az életben mindenkinek legalább egyszer látnia kell a színpadon – július 24-én tehát történelmi pillanatnak lehetünk tanúi a Budapest Parkban, ahol Iggy Pop 25 év után ad újra önálló koncertet a magyar fővárosban! 2022. 04. 06. 16:00 A brit popkultúrát bemutató archívum nyílik Manchesterben 2022. 14:00 A gyerek Prince -ről került elő filmfelvétel 2022. 12:00 Cannes-ban mutatják be Baz Luhrmann Elvis-filmjét 2022.
Valahol ironikus, hogy az elmúlt pár héten hetven feletti/körüli előadókat néztem meg, szinte egymás után, és bizony azt kell mondjam, hogy köröket vernek a mai generációra. Persze hosszan lehetne megint azon merengeni, hogy a műfaj nagyjai öregszenek, olyan utánpótlás a huszonévesek szintjén nincs nagyon, akik stadionokat töltenének meg, kis túlzással élve húsz-harminc év múlva meg már mi is a nyugdíjas otthonban fogunk szundikálni a hintaszékben, vastag pokróc alatt. De addig még sok idő van, Iggy Popból meg pont egy, és 72 éve ellenére tiszteletre méltó módon ugrálta végig a másfél órát a Budapest Park színpadán. A legtöbbet fotózott félmeztelen felsőtestű rockelőadót nézhettük meg párezren ezen a júliusi tökéletes nyári estén. Sokan vélhetően azért jöttek el megnézni, mert (csúnyán fogalmazva), látni kell a legendát, mielőtt még meghal, sokan meg azért, mert tényleg szeretik, és kíváncsiak voltak a többnyire a '70-es éveket idéző slágerparádéra. Iggy Pop nem vacakolt sokat, kijött, és az 1969-es keltezésű I Wanna Be Your Doggal beindította a közönséget, olyannyira, hogy már rögtön lement pacsizni az első sorokhoz.
Jósoljunk?! Vagy inkább SZÁMOLJUK KI a jövőt! | Alapítvány sorozat kritika - YouTube
Tehát a birodalom erősen konzervatív, és remekül elgondolkoztat arról, hogy mi is a baj a konzervativizmussal. Szerintem nem ragaszkodhatunk a régmúlthoz, mert ahhoz az emberiségnek túlságosan nagy igénye van a fejlődésre, és előbb utóbb a konzervált állapot összeomlik, ahogyan Hari Seldon megjósolta a birodalom összeomlását is. Egy másik érdekes kérdést is feszegetnek több ponton az első két részben, mégpedig a vallás és tudomány szembenállását. Gaal, egy fiatal matematikus, aki Hari Seldon segédje lesz, eredetileg egy vallási szervezet tagja volt, akik úgynevezett "látók". Alapítvány - ilyennek láttuk az 1-2. részt - Puliwood. Szülőbolygóján minden alá van rendelve ennek a vallásnak, így amikor Gaal elkezd másként gondolkozni, és a matematikában, a tudományban hinni, kiközösítik. Ott tudja hagyni szülőföldjét, amiben szülei is segítenek neki, így eljut Hari Seldonhoz a birodalom főváros-bolygójára, Trantorra. Ez az áttérés a vallásról a tudományra zseniálisan van megfogalmazva Gaal által: imádkoztam, de a szavak nem fedték a valóságot, már más nyelven imádkozom.
Ha valaki egy grandiózus, nagyon látványos sci-fi sorozatot akar nézni, annak biztos tetszeni fog az Alapítvány, és simán lehet, hogy később összeáll majd a nagy kirakós, de egyelőre leginkább annyit lehet róla mondani, hogy ha már ennyit foglalkoztak vele, és ennyi pénzt költöttek rá, ennél azért jóval feljebb is lehetett volna lőni. Jósoljunk?! Vagy inkább SZÁMOLJUK KI a jövőt! | Alapítvány sorozat kritika - YouTube. (Az Alapítványt a Magyarországról is elérhető Apple TV+-on lehet nézni. Szeptember 24-én két részt adtak ki, a maradék nyolc péntekenként, egyesével jelenik majd meg. A szezon végén jelentkezünk majd kritikával a teljes évadról is. )
Ahol más sci-fik eszköze a kalandok elbeszélése, ott az Alapítvány é a párbeszéd; Asimov mesteri, feszes dialógusokban bontja ki a történeteit. És ahol más sci-fik elsősorban a főszereplőik tetteivel és sorsával törődnek, és a világot leginkább színpadként használják; és ahol a jobb sci-fik annál jobbak, minél kevésbé színpadként tekintenek a világukra és minél inkább állítani szeretnének valamit e világ segítségével – ott Asimov a csúcs: ő egyenesen felcseréli a kettőt. Az emberi világegyetem adja a történet lényegét, és a karakterek oly eldobhatók, hogy 1) fejezetről fejezetre változnak, 2) a könyv kimondott fő tétele az, hogy a tetteik eleve meghatározottak, bábok mind egy rég halott pszichohistorikus elme matematikájában. Alapítvány sorozat kritika videa. A kisfiú persze felfedezi majd a sci-fi többi óriását és rájön, hogy nem Asimov módszere az egyetlen (mert lehet költői prózából is mester-sci-fit gyártani, lásd Bradbury; lehet még Asimovnál is könyörtelenebb logikából, lásd Chiang és Egan; lehet elszállt tudatmódosításból, lásd Dick; még fantázia-nyelvészetből is, lásd Miéville) – de az Asimov iránti tisztelet örök.
2021. szept 29. 21:39 I. Cleon uralkodó klónjai irányítják a Birodalmat, közülük a legfiatalabb Dawn-testvér (Cooper Carter, a képen jobbra) / Fotó: Apple Isaac Asimov klasszikusa, az Alapítvány először 1942-1950 között jelent meg folytatásokban egy amerikai sci-fi folyóiratban. A történetet sokáig megfilmesíthetetlennek gondolták, és olyan óriáscégek fejszéje tört bele az adaptálásba, mint az inkább A Gyűrűk Ura felé forduló New Line Cinema, a Columbia Pictures, vagy éppen az HBO. Az Apple hatalmas pénzekből rakott össze egy igényes tévésorozatot Asimov írásai alapján, de vajon tényleg ez lett az új Trónok harca? Az Alapítvány első két részén, melyet az Apple TV+ magyar felirattal mutatott be szeptember 24-én, ránézésre látszik, hogy elképesztő összegeket költöttek rá. Ezt a készítő, a korábban a Christopher Nolan-féle Batman-trilógián íróként közreműködő, és a Batman Superman ellen – Az igazság hajnalát producerként jegyző David S. Goyer maga is megerősítette. Alapítvány sorozat kritika 1. A kreatív szakember elmondása szerint annyi pénzt ment el a már bemutatott kezdő epizódokra, mint amennyit más stúdió egy mozifilmre tapsol el.
A hangulat is nagyon jó lett, igazi sci-fi, a műfaj rajongóinak biztosan tetszeni fog az atmoszférája. A szereplők is nagyon rendben vannak, elég csak a zseniális Jared Harrist említeni. Én azt mondanám, hogy egy aránylag pontos, és jó feldolgozásról van szó, de hangsúlyozom, hogy a könyveket nagyon régen olvastam. Néhány fontos témára kitérnék a sorozat első két részének kapcsán. A történet kezdetekor egy 12000 éve fennálló birodalom uralkodik a galaxisban. A birodalom élén klónok állnak, akik egy korábbi császár "másolatai". És itt elég erős üzeneteket közöl a széria. Ez a vezetés erősen személyi kultuszos, és diktatórikus. Alapítvány sorozat kritika. És az a gondolat, hogy egyszer, a régmúltban valaki úgy gondolta, hogy "nem az első lesz, hanem az egyetlen", ahogy ez el is hangzik, és onnantól konzerválja a saját elveit, hogy a jövőben aszerint éljen mindenki mindenkor, ehhez mekkora gőg kell, és mennyire ellene szól maga a fejlődés. Ahogy Hari Seldon részéről is elhangzik, ő az új dolgokat, a fejlődést szereti, nem a régmúltba kapaszkodást.