Címlap Walter Pál Péter 2020. 01. 22. | 20:09 Eszes Ádám A Mi Hazánk Ifjai elnöke is megszólalt Schobert-ügyben: aki dagadt, az dagadt 2019. 10. | 13:12 Nótin Tamás Le kell mondania Toroczkainak a Mi Hazánk elnökségéről? Volner János válaszolt az Alfahírnek. 2017. április 28. | 19:47 Olyan országot építenének, ahová érdemes visszatérni Külföldi jobbikos szervezetek mutatkoztak be.
Nem várt helyről kapott támogatást Schobert Norbert. A fitneszgurut Walter Pál Péter, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke dicsérte meg az országos felháborodást szító kijelentésével kapcsolatban. A posztot azóta már törölte, egy másik bejegyzésben ezt azzal magyarázta, hogy nem tájékozódott kellően arról, amiről véleményt alkotott és hibázott. Schobert a múlt héten beszélt arról egyik videójában, hogy sok házasság azért megy tönkre, mert a nők nem fogynak le szülés után. Egy másik felvételen pedig már azt magyarázza, hogy ez a férfiakra is igaz lehet, majd arról értekezik, hogy "Minek mész 90 kilósan fodrászhoz, ha elvileg a belső értékek miatt szeretnek? " Rengetegen ítélték el a celebritás gondolatait, kollégái, az érintettek és csaknem a teljes politikai paletta bocsánatkérést követelt. Akadt azonban legalább egy elég erős kivétel. Elrajtoltak a Mi Hazánk Ifjai – interjú Walter Pál Péter országos főszervezővel - Nemzeti.net. "A liberálisokra jellemző "legyünk kedvesek" felfogás nem más, mint a valóság agresszív elrejtése" A Mi Hazánk Ifjai elnöke szerint Schobert határtalan őszinteséggel beszélt arról a problémáról, amiről a liberálisokra jellemző attitűd miatt nem szokás beszélni.
A Jobbik nemzedék c. Vérnász - Kocsis Pál rendezése Kecskeméten. film feleleveníti a Jobboldali Ifjúsági Közösség, mint egyetemi ifjúsági szervezet 1999-es megalakulásának körülményeit, a nemzeti erők mozgalmának fejlődését, a párttá alakulás körülményeit, és azt, hogy miként nőtt a Jobbik a teljes média és politikai össztűz alatt hazánk egyik legnagyobb politikai szervezetévé, amely nem kevesebbet, mint Magyarország megmentését tűzte zászlajára. A filmben a Jobbik alapítói és mai meghatározó emberei vallanak az alapítás motivációiról, csalódásaikról és sikereikről, Gárdáról és üldöztetésről, és arról, hogy miként kívánják jobbá tenni Magyarország sorsát. Egy film, amit mindenkinek látnia kell! Amiből kiderül, kinek a "kreálmánya" a Jobbik: a magyar nemzeté!
Az előadásban közreműködik a Kecskemét City Balett társulata, a koreográfiát Barta Dóra, a színészek által megszólaltatott, énekelt zenét Rozs Tamás jegyzi. Hogyan alakult ki a közös munka? Tamáshoz régi munkakapcsolat és barátság fűz. Nagyon szeretem, ahogy a versekhez nyúl. Minden versnek van zeneisége, mégis, vagy talán éppen ezért, nagyon nehéz megzenésíteni őket. Elrajtoltak a Mi Hazánk Ifjai – interjú Walter Pál Péter országos főszervezővel | Betyársereg. Tamásnak kivételes érzéke van hozzá, ezért arra kértem, zenésítse meg az előadásba beemelt Lorca-verseket. A balett tagozattal való együttműködés pedig régi tervem volt. Szerintem nagyon sokat jelent, ha prózai színészek együtt dolgozhatnak táncosokkal, s erre a Vérnász kifejezetten jó lehetőséget kínált. Lorca figurái sokat fednek: látszólag szikár, kemény emberek, akiknek a lelkében elképesztő színek vannak, és iszonyatos viharok tombolnak. Sok mindent nem mondanak ki és nem tesznek meg, amivel elkerülhetnék, hogy a régen történt tragédia következményei tovább öröklődjenek. Azt gondoltam, hogy a mozgás révén megnyílik egy olyan sík, amely lehetőséget ad, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük.
Mindez a Ruszt Stúdió Színház szűk terében jön létre. Felmerült, hogy nagyobb színpadra kerüljön a produkció? Nem, egy pillanatra sem. Nagyon szerettem volna, ha tudunk zsúfoltak lenni. Azzal együtt, hogy egy perc alatt ki is üríthetjük a teret: amikor kell, két ember lesz jelen, a többi támogatja őket, amikor pedig tömeg kell, akkor ott lesznek mindannyian. Erre a kamaraszínház nem alkalmas: a színpad és a nézőtér mereven elhatárolt, nagy távolságok vannak. A Rusztban sem ülnek be a nézők a játéktérbe, de egy égbolt alatt lesznek velünk. A lakodalom jeleneténél elhangzik, hogy "Milyen sokan eljöttek! " Fontos, hogy így is legyen.
A kecskeméti premier után a Rózsavölgyi Szalonban Székely Csaba: Semmit sem bánok című drámáját fogjuk bemutatni, ami kimondottan izgalmas anyag, ráadásul magyarországi ősbemutató lesz. Utána Szegeden rendezem az Illatszertárt, majd következik két színházi szerepem. Kecskemétre boldogan jöttem, megtisztelő számomra, hogy itt lehetek. Annak idején sokat dolgoztam Ruszt Józseffel, tanultam tőle. Zalaegerszegen is az volt számomra a kihívás, hogy Ruszt alapította a városi színházat. Nagy felelősség volt, ő utána művészeti vezetőként a színházban dolgozni. Ahogy Kecskeméten is komoly kihívás volt a nyomdokain haladni.
Komárom-Esztergom Magyarország északnyugati részén fekszik: északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest, délről Fejér és Veszprém, nyugatról Győr-Moson-Sopron határolja. A megyébe látogatók bepillantást nyerhetnek a Pilis, a Vértes, a Gerecse és a Bakonyalja gyönyörű tájaiba, rácsodálkozhatnak az egyedülálló kincsekben gazdag Duna mentére, a Kisalföldre. Nem csoda, hogy Komárom-Esztergom megye értéktárában 181 megyei és 802 települési érték szerepel, hiszen büszkén őrzik és védik a megye természeti, kulturális és épített hagyatékát. A megye szépségeiből gyűjtöttünk most össze 10 látnivalót, melyek között a túrázni vágyók éppúgy találhatnak célpontot, mint a gyönyörű épületek szerelmesei. Étterem komárom esztergom megye lakossaga. Majki Kamalduli Remeteség Az észak-vértesi erdőség mélyén, náddal körülölelt tavak szomszédságában fekvő Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes, a Majki Kamalduli Remeteség tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll. A némaságot fogadott, néma barátoknak is nevezett kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára.
A kulturális élet is megpezsdült: újjáalakult a Tatabányai Múzeum, bővül a Szabadtéri Bányászati Múzeum, megnyílt a Kortárs Galéria, népszerű a Jászai Mari Színház.