Ki ne emlékezne a "Volt egyszer egy Vadnyugat" vagy "A jó, a Rossz és a Csúf" egyes jeleneteire? A Tordasi Western Faluban mindezt átélheti az ember, a rusztikus épületek, a műtárgyak, a cowboyok és cowgirlök, az indiánok, a country zene és a hihetetlen kaszkadőr show-műsorok társaságában. A létesítmény területén szórakoztató játékok: patkóhajítás, hordólovaglás, rodeó-bika, íjászat, céllövölde, párbaj, indián sátrak- kézműveskedés, lézerharc labirintusok, jelmez bérlés, szabaduló szoba, múzeum, börtön és seriff iroda, …, várják az érdeklődőket, de éttermekben (streetfood, saloon), ajándék boltban sincs hiány. TORDASI KALANDPARK Üdv Kalandorok! Szabadtéri szórakozási lehetőséget kerestek? Ne görgessetek tovább…. A Tordasi Kalandpark ideális, aktív kikapcsolódást nyújt Budapesttől mindösszesen 30 km-re, mégis távol a város zajától. Western Falu Tordas — Tordas Westernfalu Étterem. A park területén kialakított csillagtúra szerű pályarendszer egyedülálló módon teszi lehetővé kicsik és nagyok igényeinek és képességeinek kiaknázását. Egy platformról, akár egyszerre többen, 5 irányba is elindulhattok, hogy aztán a pálya legvégén csapatotok újra egyesüljön.
Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét. A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is. 1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze. A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával. Egyéb érdekességek [ szerkesztés] 2011 -ben itt mérték az ország legalacsonyabb éves csapadékösszegét. Ebben az évben mindössze 251 mm csapadék hullott a településen.
Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Tordas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. február 11. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. április 5. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. )
Az Isteni színjáték elemzése – alapszituáció, beszédhelyzet, költői eszközök Főszereplő: a mű hőse az eltévedt ember. Az emberélet útjának felén jár, azaz 35 éves, és eltévedt az élet " nagy sötétlő erdejében ". Alapszituáció: az első ének írja le, mely egyben előre is utal a mű egészének lényegére (az első 9 sor összegzi az Isteni színjáték tartalmának lényegét). Az élet erdeje egy sűrű, kusza vadon. Hősünk azért téved el benne, mert elhagyta Beatricét, a tökéletességet. Amíg a lány élt, addig őt követve megmaradt a helyes úton, de miután meghalt, letért arról. Fel szeretne jutni az erény dombjára, de három allegorikus vadállat útját állja. Sulinet Hírmagazin. Halott szerelmese, a mennyben élő Beatrice úgy látja, Dante olyan mélyre süllyedt, hogy csak akkor van esélye az üdvösségre, ha megmutatja neki a túlvilágot. Ezért leszáll az égből a Pokol tornácára és megéri a nagy római költőt, Vergiliust (akit a középkorban már-már szentként tiszteltek), hogy segítsen az utat tévesztett léleknek. Vergilius fogja kalauzolni a mű főhősét a Pokolban és a Purgatóriumban, de ő csak a földi Paradicsomig kísérheti el (az égi Paradicsomba nem léphet be, mivel a kereszténység előtt született).
A nagy római költő kalauzolja végig a mű főszereplőjét a Poklon át s ő lesz kísérője a Purgatóriumban is. De csak a földi Paradicsomig kísérheti el, itt már Beatrice veszi át az ő szerepét és vezeti ezután a mennyei Paradicsomba földi szerelmesét az Isten látásáig. Pontosan tudósít az indulás időpontjáról (1300. nagycsütörtök éjjele), a túlvilágon tartózkodás óráiról, az égi Paradicsomba való megérkezésről (1300. Húsvét hetének szerdája). Dante Isteni színjáték című művének elemzése | doksi.net. Az Isteni színjáték elemzése: A Pokolban nyerik el a földi bűnök, gonoszságok büntetésüket. A meghalt bűnösök itt szenvednek, bár valódi testük fent, a földben van. A mű hőse érdeklődő kíváncsisággal járja a kárhozottak birodalmát, mindent tudni szeretne. Kutatja a híres embereket, elsősorban honfitársaival, "latinokkal" szeretne találkozni. Hírt akar vinni róluk az élőknek, hogy figyelmeztesse földi kortársait a bűnök riasztó következményeire. Elismeri a büntetés jogosságát, de részvétet, szánalmat kelt szívében a sokfajta szenvedés. Paolo és Francesca történetét hallva ájultan esik össze.
énekében Teiresziász hosszú, békés életet jósol Odüsszeusznak a nehéz hazatérés utánra, és az öregség következtében történő halált). Ennek oka, hogy Dante nem ismerte a homéroszi eposzokat (melyek az egész középkor számára ismeretlenek voltak). Dante részben egy másik Odüsszeusz-hagyományt használt fel, amely eltér a homéroszi hagyománytól, részben a saját képzeletére támaszkodott. Nála Odüsszeusz nem tér haza Ithakába a feleségéhez és a fiához, hanem Kirkétől való távozásakor nyugat felé indul világot látni. Ennek oka az, hogy Odüsszeusz nyugtalan természet, képtelen élvezni a nyugodt életet, a jómódot és a kényelmet, így nem akar hazamenni. A világ megismerésének vágya erősebb benne még a felesége iránti szerelemnél is. Ennek a szenvedélynek engedve hajózik el új tájak felé és bejárja a világot. Ez még nem lenne baj, csakhogy végtelen tudásvágya kielégítése érdekében szembeszáll az isteni világrenddel. Az antik felfogás szerint Gibraltárnál áll Herkules oszlopa, ez a hely a világ vége.
Fiatalsága idején Firenzét a guelfek irányították. Dante részt vett városa közügyeiben és pártküzdelmeiben, ő maga is meggyőződéses guelf volt. (A Firenzei Köztársaság a középkori Itália egyik leggazdagabb városa, kézműipara, kereskedelme virágzó. ) Dante részt vett 1289-ben a campaldinói csatában (a ghibellin Arezzo ellen), a Pisa elleni ütközetben, és Caprona ostromában. Felvetette magát az orvosok céhébe, mert Firenzében csak az vállalhatott közhivatalt, aki a hét mesterség valamelyikének tagja volt (az orvosok céhéhez tartoztak a festők is, pl. Giotto, Dante barátja). Közben a guelf párt két szárnyra szakadt, fehérekre és feketékre. A szakadás oka az volt, hogy a guelfek közül nem mindenki értett egyet VIII. Bonifác pápa észak-itáliai hatalmi törekvéseivel, a fehér guelfek túlzónak tartották, a fekete guelfek támogatták azokat. A fehér guelfek tehát mérsékeltek voltak, a kisebb céhek őket támogatták, a fekete guelfek pedig radikálisok, túlzók voltak. Dante 1300-ban elérte a legnagyobb méltóságot, amit Firenzében kapni lehetett, a város priorja lett.