A nyúl és a tojás napja Az angolszász "Húsvét" (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre szóhoz vezethető vissza (míg a magyar húsvét a hús ekkori elfogyasztását jelöli), mindezt pedig Bede Venerabilis angol középkori történetíró tudjuk. Bár Bede művében ez a történet szimpla kommentárként jelenik meg, ám azt mégis jó tudni, hogy a 19. század előtt sehol, semmilyen formában nem kötötték össze Eostre nevét a húsvéti nyuszival. A húsvéti nyúl eredete | doksi.net. Lehet tehát, hogy ez egy ekkortájt megszülető történet volt, melyet ügyes kezek illesztettek be a korábbi történetíró munkájába. De ki is volt ez az Eostre? Eostre istennőt, a tavasz és a termékenység úrnőjét Bede szerint a legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, és így tulajdonképp ő a húsvéti nyúl igazi, pogány eredete. A nyúl a termékenység szimbóluma, így a tavaszünnep és a húsvét pogány eredete termékenységi rítusokra vezethető vissza. Bizáncban ráadásul a nyúl a kereszténység felvétele után egyenesen Krisztus szimbóluma lett. A termékenység másik ilyen legismertebb szimbóluma a tojás, mely a tisztaság, a termékenység és elsősorban az élet szimbóluma.
Húsvéthoz közeledve mindent ellepnek a nyuszik és a festett tojások. Akármerre pillantunk, mindenhol visszaköszön ránk egy vigyorgó tapsifüles pár csokitojás társaságában. Nade mi volt előbb, a nyúl vagy a tojás? A tojást toló nyuszi története A húsvét a kereszténység ünnepe, gyökerei azonban pogány hagyományokig nyúlnak vissza. A tavaszi napéjegyenlőség a természet ébredésének, megújulásának ünnepe. Hogy mi köze mindehhez a nyusziknak, arra többféle magyarázat is létezik. Annyi biztos, hogy a legtöbb német területekhez köthető. Hosszúfülű barátaink igen szapora állatok, nem hiába a termékenység szimbólumai. A kelta mondák szerint Ostara/Eostre szent állatai voltak. Az istennő egyszer nyúllá változtatta kedvenc madarát, a madárból lett nyúl tojásokat rakott, amiket Ostara/Eostre elosztogatott gyerekeknek. Egyesek szerint a császármadaraktól vették el a rivaldafényt. A húsvéti nyúl eredete. A kereszténység szempontjából a piros tojásnak kiemelt jelentősége van. Fotó / 123RF Régen szokás volt ünnepekkor császármadarat és tojásokat adományozni.
A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. A húsvéti nyúl története - SuliHáló.hu. 325-ben) A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte". Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.
Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik. Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját. Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott. " Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek. A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.
Ma-holnap aktuális "Húsvét" ünnepünk eredete az idők homályába vész, annyit azonban biztosan kijelenthetek, több "pogány", azaz kereszténység *előtti (*jelentése szanszkritból fordítva:"magasztos"! ) hagyományból is eredeztethető (kelta, viking-germán, kínai, hun, zsidó, egyéb ázsiai…)! A Húsvét máig használatos ünnepi jelképei a születés szentségét, az Élet, a termékenység, a Természet megújulását ábrázolják: kiskacsa, kisliba, kiscsibe, bárány, nyúl, tojás, locsolás… –A kereszt és az azon megfeszített Megváltó nem szerepel ezek között a jelképek között. Ez a Tavaszi nap-éj egyenlőség időszaka a termékenység és a születés időszaka. Az Ünnep eredetije egészen biztosan az egykori pogány ünnepekből és termékenység szertartásokból ered, pl., amelyet mi "Gyümölcsoltó Boldogasszony Ünnep"-ként tartunk a tavaszi nap-éj egyenlőség idején. A keresztény ünnep időpontjának kiszámítása is a Tavaszi nap-éj egyenlőségből ered. Egészen pontosan: a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első telihold utáni péntek-szombat-vasárnap-hétfő a keresztény "Húsvét" ideje, elnevezése a "Nagyböjt" végére utal, nem a Megváltás ünnepére.
A Húsvét szimbólumai, ahogyan mindannyian tudjuk a nyuszi és a piros tojás, amelyeket még a kereszténység előtti korszakból vettük át. Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával;ők csak a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik. Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta. Más hagyományok Habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik. A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték.
Egy idő után már nevetett azon, hogy sorba jöttek elő a jelöltek között műkörmösök, benzinkutasok, autómosók, és a Ráczné Földi Judit életrajzában felbukkanó, nevében Székesfehérvárra utaló, de budapesti bejegyzésű Alba Autómosóra rákeresett a cégnyilvántartásban. Még semmilyen előérzete nem volt, de nagy meglepetésére azt találta, hogy a viszonylag komoly, tavaly 2, 5 milliárdos forgalmat elérő cég egy Delaware-i (vagyis egy ismert amerikai offshore-paradicsomba bejegyzett) társaság, a Minos King Global Business LLC tulajdonában állt. És ez miért volt baj? Az ellenzéki jelöltek egy úgynevezett feddhetetlenségi nyilatkozatban írtak alá, amelyben volt egy erre vonatkozó pont, és Ráczné, a DK székesfehérvári jelöltje 2021. július 26-án úgy nyilatkozott, hogy nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában. Hamarosan kiderült, hogy az Alba Autómosó tulajdonosa ezen a napon változott, és Szideropulosz György lett a tulajdonos, akiről sokféle horgászsikere kapcsán vannak netes találatok.
Ráczné Földi Judit, a párt székesfehérvári jelöltje 2021. július 26-án aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amely szerint nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában. A Válasz Online most dokumentumokkal igazolja, hogy a politikus nem mondott igazat. Találatok: [ 8] Oldalak: 1
2021. szept 29. 3:00 Ráczné Földi Judit a székesfehérvári körzetből szeretne bejutni az Országgyűlésbe /Fotó: Facebook Székesfehérvár – Sztriptízbárt is üzemeltet a DK székesfehérvári jelöltjéhez köthető cég, amelynek tulajdonosi háttere miatt az előválasztás fináléjában estek egymásnak a pártok. "Székesfehérvár belvárosában, exkluzív környezet, jó zene, csinos lányok" – ezzel a kétségkívül csábító jellemzéssel hirdeti magát az Amigo Bár és Night Club, amely a belváros egyik nyugodt sétáló utcájában várja a vendégeket este 10 és hajnali 5 között. A "nagy múltra visszatekintő szórakozóhelyre" potom ezer forintért lehet jegyet váltani a bejutáshoz, ami nem tűnik soknak, hiszen cserébe "a szórakozásról jó zene és csinos lányok gondoskodnak". ( A legfrissebb hírek itt) A bár saját leírása alapján kb. 30 főt tud fogadni, készpénzzel nem lehet fizetni, illetve a dohányzást sem tolerálják. A helyi önkormányzat nyilvántartása szerint a bár jelenleg is nyitva tart, alapterülete 100 négyzetméter.
Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt...
A választási részvételi arány 17 órakor a fővárosban 66, 82 százalék A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 17 óráig a szavazásra jogosultak 66, 82 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.