Papíron jó ötletnek tűnt előzményfilmet forgatni a Kingsmanhez, ám a végeredményt látva nehéz megmondani, hogy pontosan mit is akart ezzel a filmmel mondani Matthew Vaughn rendező. Erről van szó Orlando Oxford (Ralph Fiennes), a tehetős angol herceg megígérte haldokló feleségének, hogy mindent megtesz azért, hogy ne legyenek háborúk a Földön és hogy megóvja a fiukat, Conradot (Harrid Dickinson) a harcoktól. Ám miközben az I. világháború réme fenyeget, Conrad pedig mindenképp be akar állni katonának, hogy Anglia védelmére keljen, Oxford kénytelen kiépíteni egy nemzetközi kémhálózatot, hogy uralkodók befolyásolásával elejét vegye a jó eséllyel milliók - no meg a fia - életébe kerülő világháborúnak. Ez lesz évek múltán a Kingsman. Ezért jó Az I. világháborúnak van egyfajta steampunkos romantikája, aminek köszönhetően hálás helyszínül szolgál mindenféle fantasynek, gondoljunk csak a legutóbbi évekből a Wonder Woman re, és a Kingsman karikírozott világa mindig is kokettált a fantasyvel, így ötletes és frissítő választás volt a szuperhősködéssel vetekedő szuperkémesdit áthelyezni ebbe a korba, ahol olyan rosszarcúak mozognak Raszputyintól Mata Hariig, akik az évtizedek során mesebeli hősökké avanzsálódtak.
A King's Man – A kezdetek egy előzményfilm, ami a Kingsman ügynökség létrejöttét mutatja be. Sztori A huszadik század elején egy kis csoport megpróbálja a lehetetlent: megállítani azt a titokzatos bűnözőzsenikből álló társaságot, aki az első világháborút kirobbantva milliók haláláért felelős, célja pedig lángba borítani és uralni a világot. King's Man – A kezdetek rövid kritika A King's Man – A kezdetek összkép szempontjából mindenféleképpen pozitív élmény volt számomra, ugyanakkor egy kicsit vegyes érzésekkel álltam fel utána a durva hangulati váltások miatt. Szóval ez az előzményfilm nem volt létfontosságú a franchise számára, ugyanakkor egy biztos kézzel levezényelt akció-kalandfilm remek színészi játékkal, erős atmoszférával és korrekt akciójelenetekkel. Egyedül talán az időnként nagyon mű CGI-t tudnám felhozni negatívumként, de ezt sajnos már szinte az összes hollywoodi alkotásnál meg kell említenem. Ahogy azt is, hogy ez működött volna bruttó két órában is. A hangulati váltások viszont furcsák voltak.
A Kingsman-filmekre eddig is jellemző voltak a durva történeti húzások és a sötét humor, ez az előzményfilm viszont az itt-ott felbukkanó lökött humor, a teátrális főgonoszok és akciófilmes túlzások ellenére… tulajdonképpen szomorú. Mert bár a sztori középpontjában egy kissé karikaturisztikus fiktív összeesküvés áll, Vaughnnak esze ágában sem állt elbagatellizálni az első világháború végtelen kegyetlenségét és az általa okozott fájdalmat – emiatt furcsán kettősség jellemző az alkotásra. Mert néha egy cool, badass és poénkodó kalandfilm, néha pedig kijózanítóan durva és fájdalmas. Vaughn azonban jó rendező és író, így a kettősség ellenére sem esik szét a film – és akkor még nem is beszéltem Ralph Fiennesról, aki csodálatos karizmájával viszi a hátán a filmet. Szerető apaként és tökös akcióhősként is remekel (persze az elismerés jár a dublőreinek és az akciójelenetek szakembereinek is, mert azért csak egy majd' 60 éves színészről van szó). De a stáb általánosságban véve jól teljesít. Gemma Arterton és Djimon Hounsou hihetetlenül megnyerő, Harris Dickinson kiváló a naiv, de rátermett ifjú szerepében (a forgatókönyv pedig ügyesen kerüli el, hogy Gary Stut csináljon belőle), de igazából mindenki jó munkát végzett.
pillanatok így is akadnak), ugyanakkor kiszámíthatatlansága, érzelmessége, hogy nem azt adja, amit a néző elvár tőle, pont hogy üdvözülendő lehet sokak számára. De ha más nem, a hegyi kecskék biztosan csípni fogják. Jöhet még több film, sorozat, könyv, képregény? Katt ide!
Sokféle étel kapta a nevét a származási helyéről, de vajon tényleg mindig így van ez, vagy csak mi gondoljuk? Öt olyan ételt gyűjtöttünk össze, aminek szinte semmi köze sincs a városhoz, amiről elnevezték. 2020. 06. 01. 7:06:11 | Frissítve: 2020. 05. 29. 16:18:48 1. Eredeti mini sertésborda de. BÉCSI SZELET A klopfolt, borjúhúsból készített, panírozott, húsétel igazi klasszikus, de a neve ellenére nem Bécsből, sőt nem is Ausztriából származik. Egyes kutatások szerint a bundázott sült már a középkori spanyol szakácskönyvekben is szerepelt chuleta andaluza elnevezéssel. A hús "aranyozása" hosszú ideig divatban volt a bizánci udvarban, ahol valódi aranyporral vonták be a hússzeleteket. A mórok terjesztették el a szokást Andalúziában, amit onnan vettek át az itáliai fényűző udvarok. 1476-ban Benedetto Salutati firenzei bankár aranyporba forgatott mandulás kalácsot szolgáltatott fel azon a lakomán, melyet a nápolyi király tiszteletére adott. Így kerülhetett a panírozás szokása Milánóba is, onnan pedig a bécsi udvarba.