Cégünk legfontosabb célkitűzése a mindenkor elégedett ügyfél!
Frissítettük az adatvédelmi nyilatkozatunkat és a használati feltételeket, hogy megfeleljenek az új európai adatvédelmi törvényeknek (GDPR). Kattints az Okés gombra, ha elfogadod őket! További információ
Sőt! Általunk is tesztelt! TACOMA LADY Kabát - Tesztgyőztes! TACOMA tesztgyőztes! Sőt! Motorosbolt Budapest - MotorVerzum. Általunk is tesztelt! Modeka Tacoma Tesztgyőztes Kabát -Sőt! Általunk is tesztelt! 129 990 Ft Modeka Ventura GT Tesztgyőztes három rétegű négy évszakos kabát 155 000 Ft 139 990 Ft Modeka Panamericana Női tesztgyőztes négy évszakos motoros kabát 230 000 Ft 184 990 Ft Modeka Chaser bőrruha-Kétszeres tesztgyőztes termék! Termék részletei
"Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy az MSZP országos kampányzáró nagygyűléséről, Miskolcról visszatérő Horn Gyula pártelnököt, az MSZP listavezetőjét röviddel este kilenc óra előtt autóbaleset érte a 3-as főúton Emőd és Nyékládháza között. Autója belerohant egy kivilágítatlan, üresen álló teherautóba. " Horn Gyulát, Mosolygó István gépkocsivezetőt és az MSZP-elnök kíséretében lévő Zsidey Jenőt miskolci kórházakba szállították. Horn második nyakcsigolyájának nyúlványa, valamint a jobb csuklója tört el, és kisebb agyrázkódása volt. Zsidey benyomatos koponyatörést szenvedett, Mosolygónak alkaltörése és agyrázkódása volt. A lapban néhány oldallal később tudósítottak a miskolci kampányzáróról, ahol még a makkegészséges Horn Gyula beszélt: "Sokan néhány nappal a választások előtt ígéretekkel halmozzák el az országot, ám az elmúlt négy év minősíti őket. A szocialisták nem ígérnek, de felelősségükről biztosítják választóikat. Ha bizalmat és lehetőséget kapnak, hozzáértő, tisztességes emberekből állítják össze a kormányt.
Ezután a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöke volt 2003-ig, 1996-tól töltötte be a tisztséget. 2002-ben Medgyessy Péter kinevezte a miniszterelnök EU-különmegbízottjának, 2004-ben pedig az MSZP európai parlamenti listáján a második helyet szerezte meg. Egyre súlyosbodó betegsége miatt 2007-ben tartott 75. születésnapja után nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, személye azonban máig megosztja a közvéleményt. Nézetei, megítélésének ellentmondásai Horn Gyula megosztó személyisége, politikai szerepvállalásai az utóbbi évek egyik közkedvelt témájává nőtték ki magukat, különös tekintettel az 1956-os forradalomban betöltött szerepét illetően. Elmondása szerint 1956 októbere és novembere között nemzetőr volt, vagyis egy olyan, szovjet csapatok elleni szervezet tagja, mely a honvédség, a rendőrség és a civil szervezetek összefogását segítette elő. Hivatalos okiratok szerint azonban novembertől állományban volt a forradalmi karhatalmi őrszolgálatnál - pufajkások -, ahol a szovjet csapatok segítőjeként a Kádár-rendszer megszilárdításán dolgozott.
1989. február 10-én például az MSZMP központi bizottsági ülésén is védte azokat, akik a szovjetek oldalára álltak: "Nem is szabad megengednünk azt, hogy 1956 kapcsán valamiféle lelkiismereti válság keletkezzen mindazoknál, azokban, akik akkor fegyvert fogtak, mert akik fegyvert fogtak novemberben, és novemberben felléptek, azok az ellenforradalommal szemben léptek fel. " Horn és a rendszerváltás Horn Gyula 1957 júniusáig maradt a karhatalom kötelékében. Szolgálataiért megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérmet. Ez után 1969-től a Külügyminisztériumba került, ahol szovjet ügyekkel foglalkozott, majd Bulgáriában és Jugoszláviában volt külszolgálatban. 1969-től az MSZMP külügyi osztályán dolgozott, ahol az osztályvezetői posztig jutott. 1985-ben külügyi államtitkár lett, majd 1989-ben külügyminiszter. Ebben a pozíciójában a rendszerváltás több szimbolikus jeleneténél is jelen volt. Személyes érdemeit itthon sokan vitatják, de külföldön - különösen Németországban - a vasfüggöny egyik lebontójaként tartják számon, és számos kitüntetéssel ismerték el.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A határ október 7-ig állt nyitva. A döntés bejelentésekor mintegy hatvanezer keletnémet volt Magyarországon. Ez a határnyitás jelentős lépésnek bizonyult később a német újraegyesítés folyamatában. Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. Már ebben az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való távlati csatlakozás kérdését. 1954-56 között a Magyar Dolgozók Pártja, 1956-1989-ig az MSZMP tagja volt. 1985-89-ig az MSZMP KB, 1988-89-ig az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjaként is tevékenykedett. 1989 októberében egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak. 1989 októberétől tagja az MSZP Országos Elnökségének, 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke volt. 1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek, 2007 szeptembere óta azonban, betegsége miatt, nem vett részt a parlament munkájában. 1990 májusától 1993. januári lemondásáig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöki tisztét is ellátta.