Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola - Bemutatkozó film - YouTube
Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. júl. 1. – Bécs, 1865. aug. 13. ): orvos, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítója, a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakja. Budai szülőháza, ahol apjának ~ Józsefnek fűszerüzlete volt, ma Orvostörténeti Múzeum. (I. Apród u. 1–3. ) Anyja, Müller Teréz krisztinavárosi kocsigyártó leánya ~ a család ötödik gyermeke volt. Iskolai tanulmányait Budán végezte, majd atyja kívánságára a bécsi egy. jogi karára iratkozott be, azonban csakhamar orvostanhallgató lett. Orvosi tanulmányait Bécsben és Pesten folytatta, oklevelet a bécsi egy. -en 1844-ben kapott. 1846-ban ugyanott megszerezte a sebészdoktori és a szülészmesteri képesítést. Bécsi éveiben kezdődött barátsága Markusovszky Lajossal és Balassa Jánossal. Bécsben előbb Karl Rokitansky tanár nagy hírű kórbonctani intézetében dolgozott, ahol elsajátította az akkor uralkodó "anatómiai gondolat" elveit. Ezután a Klein tanár vezetése alatt álló szülészeti klinikán vállalt asszisztensi állást. Ezen a klinikán történt az orvostanhallgatók kiképzése, és akárcsak a többi szülészeti intézetben, itt is igen nagy volt a gyermekágyi láz halálozási arányszáma, ellentétben a bábák oktatását végző másik bécsi klinikával, ahol ilyen betegségek ritkábban fordultak elő.
A betegség lényegét félreismerték, így a védekezés hatékony módszerét sem találhatták meg. Mindössze a betegség egy-egy részletének felismerésére korlátozódó megállapításokat tehettek. Semmelweisnek feltűnt, hogy az otthon vagy bábaképző intézetekben szülő nők közül sokkal kevesebben haltak meg így, mint a kórházakban, holott a tudós professzorok helyett csak képzetlen szülésznők foglalkoztak velük. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette a kezét és nem sokkal később elhunyt, Semmelweis rádöbbent, hogy az orvos boncolási képe azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, a vérpályába jutáshoz csak seb kell, ami pedig minden szülő nőnél megtalálható. Semmelweis vette észre elsőként: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye és a fertőzést az orvos terjeszti. Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel – elsősorban klóros vízzel – mossanak kezet.
Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem! " Az asztma is növeli a rizikót? A krónikus légúti betegek esetében fokozott óvatosság indokolt. Az asztma a légutak krónikus gyulladását, hörgőszűkületet okoz. Az érintettek számára egy enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat. A koronavírus fertőzés megelőzésének érdekében ezért nagyon fontos minden, a szakmai szervezetek által javasolt óvintézkedést betartani: rendszeres és alapos kézmosás, kerülni kell a tömeget és az arcunkat se érintsük meg lehetőség szerint. Asztma kronikus betegség . Emellett az is nagyon fontos, hogy a légutak gyulladását kontrolláljuk. Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit. " A tünetek rosszabbodása előfordulhat Légúti betegségek, a jelenlegi bizonytalan helyzettel járó stressz és a pollenszezon miatt is előfordulhat, hogy az asztmás betegek fokozódó tünetekről számolnak be.
Négy vizsgálati adatbázisból származó 14 ezer személy vérplazmájának elemzésével a csoport 17 olyan szteroid-metabolitot azonosított, amelyek az asztmás egyéneknél segíthetnek a tünetek enyhítésében. E mellett a kutatók fontos összefüggéseket is találtak a mellékvesekéreg-hiányos tünetek, köztük a fáradtság és a vérszegénység között az ICS-kezelést kapó asztmás betegeknél, azokhoz képest, akik nem kaptak ilyen kezelést - olvasható a Nature tudományos folyóiratban. Koronavírus-járvány és asztma: maradjon kapcsolatban orvosával!. "Az ICS alkalmazása nagyban hozzájárult az asztma súlyosbodásainak csökkentéséhez és az általános életminőség javításához. Azonban, bár hatékonyságukat nem szabad alábecsülni, eredményeink azt sugallják, hogy az ICS-használat kockázatait is figyelembe kell venni" - mondta Jessica Lasky-Su, ScD, a társszerző, a Brigham Channing Hálózati Orvostudományi Osztályának munkatársa. A kutatók szerint további vizsgálatokkal lehetővé válhat, hogy a z ICS-kezelés ne csökkentse a szervezetben a kortizol nevű szteroidhormon termelését, így ne okozzon mellékvese-szuppressziót.
Mi az asztma? Az asztma egy krónikus betegség, ami a légutakat érinti. A "légutak" kifejezés tulajdonképpen egy csőrendszert jelent, melyen át a levegő bejut a tüdőbe, majd el is hagyja azt. Mondhatjuk azt, hogy az asztmás betegeknél a légutak "érzékenyek". Falukban gyulladás zajlik, miáltal mindenre reagálnak, amivel érintkezésbe lépnek, és "nem tetszik nekik". A betegség gyakran érint családokat, főként ha allergia kimutatható és/vagy dohányoznak. Milyen gyakori az asztma? Az asztma Európában átlagosan a lakosság 5-7%-át érinti. Magyarországon a regisztrált felnőttkori asztmások száma 300 000 felett van. Hogyan érinti a légutakat? Amennyiben az asztmás beteg olyan dologgal érintkezik, ami irritálja az érzékeny légutakat – ezeket tényezőket asztma triggernek nevezik- a következőképpen reagál. A légutak izomzata összehúzódik, így azok "beszűkülnek". A légutakat borító nyálkahártyában gyulladás jön létre, vagy a gyulladás fokozódik, ezáltal az megvastagszik. Tapadós nyák képződik, ami tovább szűkítheti a légutakat.