Öröklés és vagyoni jogok Ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is. Házastársi különvagyon továbbá a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj, a személyét ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy. Így változott meg a házastársak öröklése. A házassági vagyonjogi szerződések növekvő száma azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel: a vagyonjogi kérdések házasság előtti, illetve esetleg a házasság alatti rendezése elsősorban a házastársak biztonságáról szól. Egy ilyen megállapodással a házastársaknak lehetőségük van például az adósságaik elkülönítésére is, amivel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel, vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél. A házassági vagyonjogi szerződés megléte továbbá egy esetleges válás során is jó szolgálatot tesz, hiszen így egy átlagosan 2-3 évig is elhúzódó bírósági eljárástól kímélhetik meg magukat a házasfelek, mely során a bíróság – szerződéses megállapodáson alapuló megosztás hiányában - a törvény erre vonatkozó általános előírásai alapján dönt a vagyon megosztásáról.
Feleségemmel, új autót vettünk. Én az üzembentartó vagyok Ő a tulajdonos. Három gyereke van. Elhalálozása esetén, öröklik azt? Nekem csak a költségekre lesz jogom? Kérdésére választ a Ptk alábbi rendelkezése adja meg: 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett] (1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. Az autó – ha más egyezséget nem kötnek a hagyatéki eljárásban – osztatlan közös tulajdonba kerül a leszármazó örökösökkel.
Hosszú időre visszanyúló öröklési jogi szabály, hogy a túlélő házastárs a gyermekek mellett haszonélvezeti jogot örököl, amennyiben pedig nincsen leszármazó, ő lesz az örökös. A szabályozás hátterében az a törekvés állt, hogy a túlélő örökös élete a halálesettől függetlenül a mindennapok tekintetében ne nehezüljön el és lehetőség szerint változatlan formában folytatódhasson, így például ne kelljen kiköltöznie a megszokott életkörnyezetéből. Az utóbbi időben tendenciózussá vált társadalmi változások indokolták a jogintézmény újragondolását, amelyet a jogalkotó a 2014. március 15. napján hatályba lépett új polgári törvénykönyvben végzett el. A korábbi szabályozás mellett gyakran méltánytalanul kedvezőtlen helyzetbe kerültek az örökhagyó gyermekei a túlélő házastárshoz képest, hiszen hiába örökölték meg a teljes hagyaték tulajdonjogát, ha annak használatához a túlélő házastárs haszonélvezeti joga miatt nem tudnak hozzájutni. Természetesen, a változó szabályok mellett is szem előtt tartja az új polgári törvénykönyv a túlélő házastárs érdekeit, amelynek eredményeként továbbra is elmondható, hogy a túlélő házastárs az elhunyttal, mint házastársával közösen lakott lakást és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyakat akár a gyermekek melletti öröklése során, akár a szülők melletti öröklése során megtarthatja, viszont ez a kiemelt helyzete már nem a teljes hagyaték tekintetében biztosított.
Archívum A Vasárnap előfizetője vagyok, így mindig böngészem az egyes számokat. Kezembe akadt a 2014. június 3-i szám, és meglepett a válaszuk, melyet egy hölgy kérdésére adtak. Az írás címe az volt, Mikor mehetek korkedvezménnyel nyugdíjba? 2014. szeptember 26. 14:00 Engem az lepett meg, hogy a kérdező hölgynek, aki 1956-ban született, és egy gyermeket nevelt, azt a választ adták, hogy akkor éri el a nyugdíjkorhatárt, ha betölti a 61. életévét és 3 hónapot. Ez nekem azért furcsa, mert a szociális biztosítónál nekem azt válaszolták, hogy ha én 1955-ben születtem, és egy gyermeket neveltem fel, csak a 62. Mikor mehetek nyugdíjba? Mikor mehet valaki nyugdíjba Magyarországon? - Tudta-e?. életévem betöltésekor érem el a nyugdíjkorhatárt. Ezért kérdezem, hogy lehet az, hogy aki nálam fiatalabb, az hamarabb mehet nyugdíjba, mint én. Tudom, hogy ezzel a témával már többször foglalkoztak, de szeretném megkérdezni, hogy az ország egyes területein változó a törvény? A mai időkben, amikor a munkahely megtartása néha bizonytalan, nem mindegy, hogy 9 hónappal előbb vagy utóbb mehet valaki nyugdíjba.
Nyitókép: Shutterstock A nők nyugdíjkorhatár-plafonjának meghatározásában több módosításra lehet számítani. A szociális biztosítással kapcsolatos törvénymódosító javaslatot Petra Krištúfková (Sme rodina) mutatta be. A törvénymódosító javaslat célja, hogy a nyugdíjkorhatár-plafonnal kapcsolatban megszüntesse azt az igazságtalanságot, ami körülbelül 140 ezer nőt érint, ezenkívül az 1957 és 1963 között született nőket is érinteni fogja. "Ezek a nők az alkotmányos alapelv teljesülése nélkül mentek nyugdíjba, ami azt jelenti, hogy minden egyes felnevelt gyermekért nem számítottak le nekik fél évet. Ebből az okból kifolyólag három kategória alakult ki" – magyarázta Krištúfoková, majd hozzátett: "Az első kategóriába azok a nők tartoznak, akiken az új törvénymódosító javaslat segíthet. Mikor mehetek nyugdíjba ha 1962-ben születtem – 24 óra! – Friss hírek, családi pénzügyek. Ez azt jelenti, hogy az alkotmányos elv beteljesülésével minden egyes felnevelt gyermekért leszámítanak nekik fél évet. A második kategóriába azok a nők sorolhatók, akiknél az évleszámítás és a kompenzáció keveréke várható, a harmadik kategóriába pedig azok a nők tartoznak, akik igazságtalanul úgy mentek nyugdíjba, hogy az alkotmányos elv nem teljesült be, így esetükben nem számolták le a felnevelt gyermekek után járó fél évet".
Május 31-én ugyanis zárolják a SZÉP-kártya egyenlegek azon részét, melyet... Több mint 4, 3 milliárd forint idén május 31-én lejáró, 2016-ban kapott juttatás van még a SZÉP-kártyákon. A magyar nyugdíjakat a törvény szerint évente legalább az infláció mértékével emelni kell. A magyarok a nyugdíjkorhatár emelésével számolnak, a legpesszimistább fiatalok szerint ők 73-74 évesen mehetnek majd nyugdíjba A magas infláció miatt, soron kívüli nyugdíj kiegészítésre van szükség - közölte a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület. 10-ből 1 nyugdíjasnak hónapról hónapra anyagi gondjai vannak és az idősek fele állatja, hogy romlott az anyagi helyzete a járvány óta. Budapesten kívül három megyében magasabb az átlagnyugdíj az országosnál. 1, 3 millió idősnek pedig nem, vagy csak épphogy éri el a nyugdíja az országos átlagot. 2022. Mikor mehetek nyugdíjba ha 1962 ben szulettem full. januárban a nyugdíjasok 5 százalékos emelést kaptak, az idei évi infláció viszont ezt várhatóan túllépi, így évközben további kompenzációra lesz szükség.
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok? Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév. 2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár. Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul: aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap, aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. Nyugdíjba, de mikor? | Felvidék.ma. életév, aki 1954-ben született, annak a 63. nap, aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév, aki 1956-ban született, annak a 64. nap, aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.
Nyugdíjkedvezmények 2022 További fontos tudnivaló, hogy a teljes öregségi nyugdíj mellett rendelkezésünkre állhat az öregségi résznyugdíj is, amennyiben betöltöttük a nyugdíjkorhatárt, és minimum 15 évnyi szolgálati idővel rendelkezünk. A nők esetében számolnunk kell azzal is, hogy gyermekeik számától függetlenül összesen 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idő ugyanígy jogosultsági időnek számít. Ha a jogosult öt gyermeket nevelt fel, 1 évvel rövidül a szolgálati ideje; öt fölött pedig minden további gyermek után kap egy év kedvezményt. Azoknál a nőknél, akik gyermeküket otthon nevelik (otthongondozási díj megállapítása) vagy súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon gondozzák (ápolási díj), illetve 1998. Mikor mehetek nyugdíjba ha 1962 ben szulettem -. előtt ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, 30 évnyi szolgálati időt állapítanak meg. Öregségi nyugdíjra jogosultak emellett életkoruktól függetlenül azok a nők, akik minimum 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Utóbbi esetben is 32 évet kereső tevékenységgel járó biztosítási (vagy azzal egytekintetű) jogviszonyt kell elérniük.