A város sétálóutcáján és környékén műemléképületek sokaságával találkozhatunk. Érdemes felkeresni a Bethlen Gábor u. 7. alatti Tokaji Múzeumot. A múzeumnak otthont adó épület az ún. Karácsony féle ház a tokaji görög kereskedő kompánia székhelye volt. A múzeumban megtekinthető az egyik szobát díszítő eredeti panoráma festmény, a görög kompánia tanácskozó terme, valamint borászati, néprajzi egyház, - és várostörténeti kiállítások. Tokaj a borvidék legismertebb települése borkóstolásra, vásárlásra számtalan lehetőség kínálkozik. Tokaji Múzeum Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 03. 31-10. 31-ig: 9-17 óráig; 11. 01-03. 31-ig: 9-15 óráig Tel: 47/352-636 Távolság: 37 km 14, Mád Az egykor virágzó hegyaljai mezővárosok egyik reprezentánsa. A szép fekvésű "városka" határát mindenütt szőlők borítják. Castrum 13 (2011/1) | Castrum bene Egyesület. Ha kissé romos formában is de máig őrzi a hegyaljai, felvidéki városokra jellemző építészeti stílusát. Főutcájának (Rákóczi út) műemlék jellegű házai az egykori gazdagságra emlékeztetnek. A házak alatt kiterjedt pincerendszer húzódik.
A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia "napkirály" volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy "a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora. " A város és környéke 1646-ban királyi adományként a Rákóczi család tulajdonába került. Mikor azonban a II. Rákóczi Ferenc vezette harc elveszett (1711), a király birtokait elkobozta (1715). A harcok után kamarai várossá lett Tokaj. A király számos kiváltsággal ruházta fel a várost. Innen eredeztethető büszkén viselt címe: "Kiváltságos Tisza-Tokaj város. " A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. A tokaji borvidék rejtett gyöngye - Tolcsva, a kastélyok otthona - Szallas.hu Blog. 1944-ben először a németek, majd az oroszok foglalták el Tokajt. A II. világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult.
Nevezetességei az Esze Tamás u. 3. alatt található udvarház, melyben Kossuth Lajos gyermekéveit töltötte és a csúcsíves kőhíd, melyet ma is eredetei funkciójának megfelelően használnak. Említésre érdemes a gótikus eredetű katolikus templom is. Távolság: 18 km 6, A Sárospataki vár Magyarország egyik legvonzóbb építészeti emléke a reneszánsz kor hangulatát idéző várkastély. A Bodrog parton, hatalmas parkban álló épület legérdekesebb része a közelmúltban felújított gótikus eredetű Vöröstorony. Hazánk egyetlen épségben maradt lakótornya. Lovagterme a Rákóczi szabadságharc alatt országgyűlés színtere volt, ma koncerteknek, esküvőknek ad otthont. Az udvar legértékesebb dísze az 1647-ben épült Lórántffy-loggia. Történelmi emlékhely a Sub Rosa "terem", az északkeleti sarokbástya kiugró szeglete. A várkastély kiállításainak egy része átrendezés alatt van, megtekintésre érdemes a reneszánsz kőtár, a reneszánsz konyha, a Vöröstorony és a bútorkiállítás. Nyitva: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.
A vízitúrázás nemcsak az edzettek és a kalandvágyók kiváltsága, de egy-egy résztáv előzetes tapasztalat nélkül családosoknak és baráti társaságoknak is teljesíthető, az elmaradhatatlan esti tábortűzzel, bográcsozással és borozgatással. Kezdőknek, romantikus lelkületűeknek ajánljuk a vadregényes Öreg-Túrt, amelynek varázsát a víz fölé belógó fák adják, a folyócska szelíden csorgó és a legtöbb helyen derékig sem ér, így nagyon biztonságos. A természetjárókat a térségben várják a Zemplén sűrű erdei, a hegység természeti értékeit bemutató tanösvényei. Adrenalinpörgető élményekért menjünk a Zemplén Kalandparkba, ahol kipróbálható az ország leghosszabb bobpályája, utazhatunk libegőn és zárt kabinos kötélpályán, a legbátrabbak pedig akár 80 km/órás sebességre felgyosulva csúszhatnak át a két hegy között kifeszített, beszédes nevű Sólyom kötélpályán. Minden erőfeszítést megér felkapaszkodni a messziről fehérlő füzéri várhoz, amely egy vulkáni csúcson magasodik és felújítása után korhű ruhába öltözött animátorok vezetnek be a középkori várurak életébe.
A világörökségi helyszín összesen 132, 555 négyzetkilométernyi magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott tokaj-hegyaljai borvidékkel, a pufferzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik bele. Ahhoz, hogy világörökségi védelemre jogosult legyen egy terület, olyan értékeknek kell együttesen megjelennie a tájban, amely a táj egyediségét támasztja alá, kultúrtáj esetében pedig a táj és az ember évezredes összetartozásának, élő tanújának kell lennie. A tokaj-hegyaljai szőlő-és borkultúra 1000 éves múltra tekint vissza. A borvidék dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a "három sátorhegy" (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott. A tokaj-hegyaljai borvidéket 1737-ben királyi rendelettel a világ első zárt borvidékévé nyilvánították, aminek következménye az, hogy a bortermelés ezen a vidéken közel 3 évszázada szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik Itt találták meg a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő (vitis tokaiensis) levelének lenyomatát.
Egyszer volt a világon egy szegény öregember. Magányosan teltek-múltak a napjai, nem volt annak se fia, se borja. Egy-szer, ahogy hazafelé ballagott, talált egy szem babot. Hazavitte, és elültette az udvarába. Hát a bab kikelt, és elkezdett nőni. Nőtt, növekedett, mintha húzták volna, olyan egykettőre szárba szökkent. Addig-addig igyekezett, hogy egy szép magas fa lett belőle. De még akkor sem állt meg, hanem csak nőtt tovább. Dupka György: Égig érő mesefa (Intermix Kiadó) - antikvarium.hu. No, a végén már fölért az égig. Annál magasabbra már nem nyújtózkodhatott, elkezdett hát széltében terjeszkedni. Gyönyörű szép ágai lettek, aztán minden ágból egy kisebb ág is kihajtott. Az öregember nagyon megörült, mert az óriásfa hűs árnyékot adott az udvarában. Még csak akkor lett nagyobb a boldogsága, mikor az égig érő fa elkezdte hullajtani a meséket. Szórta, szórta a sok mesét, utóbb már nem is győzte hallgatni az öreg. Annyi mese termett a fán, hogy megtelt velük az udvar, a falu, a város, a világ. A gyerekek persze nem bánták, éjjel-nappal elhallgatták volna a meséket.
Dupka György: Égig érő mesefa (Intermix Kiadó) - Magyar népmesék, mondák, történetek Kiadó: Intermix Kiadó Kiadás helye: Ungvár-Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 117 oldal Sorozatcím: Kárpátaljai Magyar Könyvek Kötetszám: 49 Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Az Égig érő mesefa "órta, szórta a sok mesét, utóbb már nem is győzte hallgatni az öreg. annyi mese termett a fán, hogy megtelt velük az udvar, a falu, a város, a világ.
A karácsony vagy Mikulás közeledtével nem szabad elfeledni, hogy milyen értékesek a könyvek, pláne a gyerekeknek. Elég csak visszagondolni saját gyerekkorunkra, amikor elmerültünk különböző fantáziavilágokba, melyek elgondolkodtattak, tanítottak, és az élet rögös útján felmerülő problémákra is megoldást kínáltak. Szórakoztató, elgondolkodtató meséket válogattunk össze kortárs magyar írók tollából, amiknek olvasását vagy hallgatását nemcsak az apróságok, hanem a szülők is garantáltan élvezni fogják. Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt Élt egyszer egy kislány, aki előtt egy könyvet lapozgatva megnyílt egy szavakból épülő varázslatos világ. Szabó Magda azonnal tudta, hogy ebben a világban van az igazi helye. Az égig érő mesafe . Fotó: NHK NAPHEGY KÖNYVKIADÓ KFT A kislány mielőbb olvasni és írni akart, hogy a valóság az ő képzeletbeli világához és az álmaihoz igazodjon. A valóság azonban, amelyben felnőtt, majd gyerekeket tanított, regényeket, verseket és színdarabokat írt, nehezen igazodott, és sok-sok évnek kellett eltelnie addig, míg végre azt és úgy és annak és arról írhatott Szabó Magda, amit, ahogyan, akinek és amiről akart.
Ráhúzta a fejére az abroncsot, és az ostornyéllel ütötte-vágta a fejét. - Jaj - rimánkodik az ördög -, inkább vidd el a királykisasszonyt is, csak a fejem ne hasadjon széjjel! Ez is visszament, ezt is jól becsapta. - Na, menj te, fiam, vasvillás! - parancsolta Plutó. Az is beéri őket. - Add vissza a királykisasszonyt! - kiált rá a cigánygyerekre. - Nem, az nem úgy van, előbb mérkőzzünk meg! Sűrű kerítés volt mellettük. A cigánygyerek fogott egy vasnyársat, az ördög a kétágú villával szurkodta túlról a kerítést, de hát a villa mindig akadt, a nyárs meg ugyancsak szurkálta az ördög hasát. - Vidd a királykisasszonyt! - jajgatta az ördög, és visszament a pokolba. Erre azt mondja Plutó: - Na, szabó, most már te menj utána a cigánygyereknek! Utoléri a szabó, ráparancsol: - Állj meg! Add ide a királykisasszonyt! - Odaadom, de előbb fogadjunk! Aki hamarabb megvarr egy nadrágot, azé lesz a királykisasszony! - Jól van. Az egig erő mesafe 1. Bementek egy házba. Az ördög olyan hosszú cérnát húzott a tűbe, hogy minden öltésnél ki kellett a cérnával ugornia az ablakon.
További rövid szöveges mesék ide klikkelve találhatók. Gyermekkel vagyok