A kubai fél elsősorban az élelmiszeripar, az energetika (megújuló energiaforrások) és a gyógyszeripar területén lát komoly perspektívákat a hazánkkal folytatott gazdasági, kereskedelmi együttműködésben. A partnerek nagyra értékelték a 2015 októberében megrendezett II. Bus szilveszter önéletrajz price. Magyarország - Latin-Amerika Fórum, valamint az idei Latin-Amerikai Diplomata Napok Budapesten történt megrendezését. Bus Szilveszter hangsúlyozta, hogy Magyarország folytatja eddigi aktív és kezdeményező Latin-Amerika politikáját. (KKM)
Mesterházy Attila MSZP-s politikus, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke úgy tudja, Bust már a minisztériumból is eltávolították. A azt írja, tisztségéhez méltatlan viselkedés miatt hívták…
A káderképző intézmény a szovjet állambiztonság (KGB) toborzóhelyeként is ismert, a Magyar Idők szerdai cikkében egyenesen "KGB-egyetemként" hivatkoznak az intézményre. Tény, hogy a Szovjetunióból és a szövetséges kommunista országokból ide vitték tanulni az elitet, azokat a gondosan kiválogatott fiatalokat, akiktől igazán sokat vártak. Változnak a szilveszteri szabályok - Hírnavigátor. A KGB-szál kapcsán tudom ajánlani a itt elolvasható cikkét, ez arról a Penta nevű cégről szól, amelynek tulajdonosai mind együtt, az MGIMO-n végeztek és különböző gyanús ügyletek után euromilliomosok lettek. A szerteágazó, nehezen kibogozható szálak, a titkosszolgálatok felbukkanása és a moszkvai kapcsolat ezekben az ügyekben (felemelkedésekben) tipikusnak, rendszerszerűnek mondható. A cikkben felidézik: "Stanislav Cernavskij, az MGIMO posztszovjet tanulmányi központjának vezetője elárulta, hogy az abszolvensek fele abban az időben a külügyminisztériumban kapott munkát, harmaduk a KGB-nél, 20 százalékuk pedig a katonai hírszerzésnél. Némely abszolvens a KGB-nél döntéshozói funkcióba is került".
Putyin az iskola 70. évfordulós gáláján / Fotó: Most lépjünk tovább: a Hamvas Intézet listáján azokat a magyarokat gyűjtötték össze, akik 1989 és 1994 között tértek haza, így még igencsak aktívak lehettek, lehetnek. Maga a névsor – amelyből kiderül, hogy a hallgatók nem csekély részének orosz édesanyja volt – Hankiss Ágnes munkafüzetében még nem került nyilvánosságra, mostanában viszont az Intézet archívumában a kezembe került az anyag. Találomra elkezdtem megnézni a neveket, hogy hányan futottak be komolyabb karriert a Külügyminisztériumtól kiküldött tehetségek közül. Egri Ügyek. Az eredmény döbbenetes: elenyésző azoknak a száma, akikről nem derült ki semmi érdemleges. A külügyből a Nemzetközi Kapcsolatokra küldött hallgatók legnagyobb részéből természetesen diplomata lett (a többségük most is az), csekélyebb részük az üzleti világban helyezkedett el. Utóbbiakkal kezdeném. Orosz gáz, kelet-európai szervezetek, bűnügyek Hárman is az energetika, a kelet-európai gázkereskedelem területén váltak (viszonylag) ismertté, ketten közülük különböző bűnügyekbe keveredtek, a harmadik nem, ő most egy svájci székhelyű gázcégnél vezető.
A helyzet, amikor alkudozni kell egy-egy ember halála után a juttatandó összegért, eleve megrázó és drámai, ám a film (angol címe: Worth) éppen ezt a drámaiságot nem tudja lüktetően, arcpirító módon ábrázolni. Mennyit ér egy élet film. Nagy adósság ez, pedig e dilemma erkölcsi tanulságait nem kis mélységben lehetne elemezni, Conangelo mégis megmarad a monetáris technokrata érvrendszer bemutatásánál. Az emberi változók csakis olyan síkon jelennek meg, hogy egy takarító élete miért érne kevesebbet egy ügyvezető igazgatóénál, vagy 200 ezer dollár szembeállítható-e 14 millió dollárral, a magasabb jövedelműek után több kártérítés járna, nem mindegy, hogy az illetőnek volt-e életbiztosítása, vagy sem, egy nem hivatalos élettársi kapcsolat esetén a szülők kapják a pénzt. Az életek és halálok vásári kufárai természetesen az ügyvédek, Amerikában hogyan is lehetne ez másként. A feladatot, a kártérítési kormányalap irányítását Kenneth Feinberg (Michael Keaton) jogász vállalja ingyen, és kezdetben szinte már olyan ridegen, szenvtelenül beszél életekről, elhunyt családapákról, fiatal asszonyokról, tűzben meghalt tűzoltókról, mintha a velencei kalmár, Shylock szelleme költözött volna belé, de azért sejteni lehet, hogy egy ilyen drámai ügyben, mint a 9/11 áldozatainak kártérítési történetét feldolgozó film, az államot képviselő amerikai ügyvéd aligha lehet antagonista.
Főoldal Visszhang Visszhang: film Annyiféleképpen láthattuk már 9/11-et: lent voltunk Nicolas Cage-dzsel a tornyok romjai alatt (Oliver Stone: World Trade Center) és fent voltunk a repülőn a terroristákkal küzdő utasokkal (Paul Greengrass: A United 93-as). Hajszoltuk bin-Ládent kitartóan (Kathryn Bigelow: Zero Dark Thirty) és egy egész sorozat (The Looming Tower), plusz Jeff Daniels kellett, hogy megismerjük az FBI és a CIA között dúló hatalmi játszmákat, amelyek megágyaztak a terrornak. Egy másik sorozat (Ments meg! ) a tűzoltók traumáira fókuszált Denis Leary nagy szájával. Mindez csak a jéghegy csúcsa, a minőségi high-end szórakoztatás, s mostantól ideszámíthatjuk Michael Keaton ábrázatát is. A 20. Mennyit ér egy élet? online nézése Reklámmentesen - 22.000 film és sorozat. évfordulóra időzített játékfilmben Keaton két nézésből álló mutatvánnyal nyeri el szimpátiánkat. Először is technokrata arccal eljátssza a sztárjogászt, aki pro bono elvállalta, hogy nemcsak kikalkulálja, mennyit kapjanak kárpótlásképpen az áldozatok hozzátartozói, de sikerül is elnyernie a többség bizalmát.
És tényleg: a pártatlanságát megőrizni akaró ügyvédre csak úgy záporoznak az indulatok és a képletéhez sehogy sem alkalmazkodó esetek. A képek forrása: MAFAB Tény, hogy ebből a nyersanyagból egy nagyon szájbarágós és igen nézhetetlen filmet is lehetett volna készíteni, s hogy végül nem ez történt, már fél győzelem. Okos dramaturgiai húzás, hogy csupán két-három esetet mutat be a több ezerből az elvi és főbb kérdések tárgyalása mellett, az áldozatok hozzátartozói csak rövid bevágásokban érzékeltetik a máig nem múló trauma mélységét. Mennyit ér egy elettronica. Ezek a kis minitörténetek a Mennyit és egy élet? legerősebb pillanatai. Meg az is, amikor a leggazdagabb ügyfelek kárpótlását intéző Lee Quinn ( Tate Donovan) szinte már megkapó cinizmussal próbál minél több adómentes pénzt kizsarolni a helyzetből. Az áldozatok méltóságát pedig Charles Wolf ( Stanley Tucci), egy kellően idealista, akkurátus és szelíden érvelő ellenfél testesíti meg. Tucci, Donovan és Keaton kiegyensúlyozott és kifejező játéka miatt nem süllyed a film a didaktikus példabeszédek és a giccses presztízsfilmek szintjére.