"Beleházasodott az irodalomba", de igazán sosem fogadta be az irodalmi közeg. Élete végéig küzdött fiatalkori traumáival, költőnek vallotta magát, miközben megpróbált a feleség- és anyaszerepnek megfelelni. Ki volt Török Sophie, Babits Mihály felesége? Amikor a 26 éves Török Sophie kezét a Centrál kávéház nyilvánossága előtt megkérte Babits Mihály, a szép, szőke nő repesett az örömtől. Úgy érezhette, hogy végre az őt megillető helyre és társaságba került, hiszen kamaszkorától kezdve az irodalom belső körei vonzották. Hamar kiderült azonban, hogy az őt nyájasan fogadó költő- és írófeleségek kinézik maguk közül, férje számára mindig a munka marad az első, és költői törekvései sem hozták meg számára az áhított sikert. Tanner Ilona (a Török Sophie nevet később Babitstól kapta) kispolgári családba született, családtagjai kezdettől fogva ellenezték nagyratörő terveit. Babits Mihály Emlékház - Esztergom » I Love Dunakanyar. Apja gyakran gúnyolta ábrándozó lányát, aki lázasan kereste, hogyan tudná kibontakoztatni tehetségét: színiiskolába iratkozott, balettozni tanult, verseket írt.
Babits Mihály (1883-1941), a Nyugat nagy költőjének a felesége is tehetséges, bár kevésbé ismert alkotó volt, Tanner Ilonaként született, de Török Sophie néven írt (1895-1955). A házaspárnak – vélhetően a feleség egy korábbi abortusza miatt – nem lehetett gyereke. Mikor Ilona öccse teherbe ejtette a cselédlányukat, a gyermeket magukhoz vették és örökbe fogadták. Az 1928-ban született kislányt Babits Ildikó néven anyakönyvezték, a házaspár egészen sajátjaként nevelte, s eltitkolták előle, hogy nem vér szerinti gyermekük. Ildikó tizenhárom éves korában, egy irodalomtörténeti könyvből tudta meg az igazságot. Apja ekkoriban halt meg, anyjával megromlott a viszonya. Ilona Babits halála után depresszióba esett, halála előtt ki is tagadta Ildikót az örökségből. Ildikó Babitsot rajongva szerette, nem is volt hajlandó elhinni, hogy nem vér szerinti apja. Irodalomtörténeti forrásanyagok érhetők el online az OSZK-nál - kulturport.hu. Nagy nehezen leérettségizett, majd kalauzként dolgozott, az egyetemre csak protekcióval vették fel 1953-ban. Babits Ildikó 1956-ban Angliába emigrált.
Szabó Lőrincnek viszont egyből megtetszett, miközben a verseivel foglalkozott, magát Ilonát is megkedvelte. Pontosan nehéz hova rakni a kapcsolatot, hiszen az egyik verzió szerint Ilona pontosan tudta, hogy neki Babits kell, és Szabó Lőrinc csak egy állomás volt számára, Szabó Lőrinc később azonban úgy ír kapcsolatukról, hogy semmi akadálya nem lett volna Ilona számára Babitsot is megszerezni, mégis nála kötött ki egy időre. Bárhogy is történt, egy tény: Ilona a kor szokásaival ellentétben nyitott volt szexuálisan, több kapcsolata volt Szabó Lőrinc előtt és a költővel is intenzív szerelmi életét élt már eljegyzésük előtt. Szabó Lőrinc házassági ajánlata nem lepte meg, de valóra mégsem válhatott. Miközben Szabó Lőrinc szabados, nyílt szerelmi életet élt, Babits iszonyatosan zárkózott volt, nők felé nem közeledett, ezért – Szabó Lőrinc elmondása szerint – sokan homoszexuálisnak hitték. A költőfeleség, aki egy furcsa házasságban élt- Tanner Ilona, Babits Mihály hitvese - B COOL Magazin. Egy este a két barát intim beszélgetést folytatott, amely végén abban maradtak, hogy Szabó Lőrinc átengedi Ilonát Babitsnak, aki fertelmesen vágyott rá, sőt másnap ő maga kérte meg telefonon a saját menyasszonya kezét barátja, mestere számára.
Ezek jelentős hányada nem pusztán tartalmával, de ereklyeértékével is a 20. századi magyar irodalomtörténet centrális része, a közönség és az oktatás számára is – olvasható a közleményben. Hozzátették: a harmincezer oldalnyi kéziratanyag jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázisként válik hozzáférhetővé, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához. A levélanyag után a fényképeket, valamint a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat kívánják hozzáférhetővé tenni. Borítókép: illusztráció Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Persze, a barátok és rokonok tudni fogják a valót, de minek házbeli idegeneknek és futó ismerősöknek megengedni, hogy családi titkaikba belebámuljanak! Margit hosszan megindokolta Ida előtt, hogy erre a látszatra miért kell vigyázni. Nem azért (Ida titkos gondolatára felelt), hogy én zavartalanul érezhessem magam anyaszerepemben, hanem a gyerek miatt, aki még jellemében is más emberré fejlődik, ha édes szülei mellett jogos otthonában tudja magát, mintha azt érzi, hogy kedves és jó idegenek befogadták. Egy fogadott gyerekkel még a cseléd se bánik úgy, mint ami az édest megilletné, s a gyerek az élet egész vonalán folyton érezni kényszerülne rendellenes állapotát. Ettől meg kell védeni! Margit rettegve gondolt a gyermek lelkére, mi fogja felvérezni? Ki fogja megalázni? Mert ha ő nem igazi anya, a gyerek nem lesz igazi gyerek, a világ egyformán üldözi és egyformán kitaszítja őket védett köreiből. Nézd Ida, meg sem tudnám magyarázni, hogy egy puszta szó miért olyan lényegesen fontos, de úgy érzem, nem tudnánk őt annyira szeretni, ha nem szólítana engem anyának, s férjemet apának.
Jelen van a fokozás a lakomán is, ahogyan a bárdok felbátorodnak, egyre nagyobb kockázatot vállalnak tetteikkel, és egyre szenvedélyesebben, nyíltabban lépnek fel. A walesi bárdok inkább áldozzák fel az életüket a hazájukért, mintsem hogy dícsérjék a királyt. Az első bárd talán a többiekhez képest nem tesz nagy dolgot azzal, hogy a saját életét feláldozza, hiszen öreg, élete nagy részét már leélte, és azért hal meg ami fontos neki. Ezzel együtt nagy kockázatot vállal azáltal, hogy ő az első, aki a nemes cél érdekében megteszi ezt a lépést, és felbátorítja a többieket. A második bárd már fiatal, döntésével és tettével komoly értéket, a teljes hátralévő életét feláldozza. Ezt követi a harmadik bárd, aki már a király engedélye nélkül szólal fel, ez már a lázadás első igazi lépése, mert a király parancsát szegi meg vele. Erről a bárdról még annyit kell tudni, hogy a balladában Petőfit jelképezi, Arany Petőfi emlékéből támasztotta fel a figurát. Ezt jól megmutatja az, ahogyan a harmadik bárd vakmerőn fellázad, akárcsak petőfi '48-ban, és még a dal soraiban is könnyen felismerhető néhány, egyértelműen Petőfire emlékeztető célzás: " Elhullt csatában a derék... Emléke sír a lanton még... A walesi bárdok vers la page. ".
Emléke sír a lanton még - No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. Walesi bárdok vers. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. 1857. június
Feltűnő, hogy a bárdok stílusa különböző: az első valóban keményebb hangon szól a királyhoz, a második lágyabb, líraibb stílusban. Végül a bárdok tettei egy egész felkelésbe csapnak át, melynek végén ötszáz bárd megy önként a halálba. Megmutatja a Wales-hez való hűségüket, a hazaszeretetüket, hogy a rájuk váró következményekkel nem törődve megtagadják a király kérését, nem hajlandóak dícsérni őt, és inkább meghalnak, minthogy behódoljanak az idegen, hódító és elnyomó uralomnak. királyban a bárdok kivégzése közben kialakul és felerősödik a lelkiismeret-furdalás érzése, rájön, hogy igaz amit a bárdok mondanak róla és tetteiről. A bűntudatot nem tudja feldolgozni, összeroppan a lelkiismeret-furdalás súlya alatt, és megtébolyodik. Arany János: A walesi bárdok. Érdekes még az, hogy sok Arany műben a lelkiismeret-furdalás egy alaptéma, például az Ágnes asszony című ballada is hasonló témával foglalkozik. Kiegészítés: Milyen más művekben jelenik meg hasonló probléma?