Csehországban ők váltották egymás Orbán második-harmadik kormányzása alatt: Jan Fischer, Petr Nečas, Jiří Rusnok, Bohuslav Sobotka, december óta Andrej Babiš a kormányfő. Lengyelországban őket koptatták el ez idő alatt: Donald Tusk, Ewa Kopacz, Beata Szydło, december óta pedig Mateusz Morawiecki a miniszterelnök. Miniszterelnökök a rendszerváltás otage. Magyarországon eleve stabilnak számít a politikai rendszer, a választáson győztes pártok 1990 óta minden alakommal kitöltötték a négyéves ciklust. A szocialistáknak ehhez ugyan kétszer miniszterelnököt kellett váltaniuk, de előrehozott választás egyszer sem volt. Az egymás után harmadszor is behúzott kétharmad sem utal arra, hogy a Fideszben már építenék Orbán utódját.
A rendszerváltás óta minden miniszterelnök a közepesnél rosszabbul teljesített a felnőtt magyar lakosság szerint. Az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötfokú skálán adott értékelések alapján a leginkább Horn Gyula és Bajnai Gordon munkáját tartották jónak, a legkevésbé pedig Gyurcsány Ferencét és Orbán Viktor jelenlegi kormányzását. Mindez a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2012. novemberi országos reprezentatív mintán készült kutatásából derül ki. A rendszerváltás utáni miniszterelnökök közül a magyarok leginkább Horn Gyula és Bajnai Gordon teljesítményét értékelték pozitívan: a válaszadók egyharmada adott az iskolai osztályzatoknak megfelelő 4-est vagy 5-öst a két egykori MSZP-s kormányfőnek. Orbán megitta a miniszterelnökök örök életének a vizét. Őket Orbán Viktor első kormányzása, illetve Antall József követi (29, illetve 27 százalék elégedett a munkájukkal), majd Medgyessy Péter (22 százalék) folytatja a sort. A legkevésbé Boross Péter, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnöki munkáját értékelték legalább jónak, csak minden hatodik kérdezett érzi úgy, hogy ők hárman jól kormányozták az országot - összegezte novemberi országos, reprezentatív felmérését a Tárki.
Orbán Viktor Orbán Viktor első miniszterelnöksége 1998 és 2002 közé esett. Az első Orbán-kormány alatt vezették be a diákhitel rendszerét, és indították el például a Széchenyi-tervet. 2002-ben Orbán vereséget szenvedett, ami után nyolc évig ellenzéki szerepbe szorult. Ekkor hívta életre a polgári körök mozgalmát, a parlamentben pedig több mint három éven át nem szólalt fel. A második Orbán-kormány 2010-ben alakult meg hatalmas, kétharmados többséggel. Miniszterelnökök a rendszerváltás óta ota dvr. Medgyessy Péter A rendszerváltás utáni Magyarország ötödik miniszterelnöke. Medgyessy 2002-2004 között töltötte be a posztot, majd, miután az MSZP igen gyengén szerepelt az európai parlamenti választásokon, valamint a koalíciós partner SZDSZ-szel is megromlott a viszonya, lemondott. Hivatalba lépése után derült ki, hogy III/II-es ügynök volt, amit először letagadott, majd elismert. Gyurcsány Ferenc A harmadik Magyar Köztársaság hatodik miniszterelnöke. Gyurcsány Ferenc 2004-től 2009-ig töltötte be ezt a posztot. 2004-ben, a négyéves kormányzati időszak második felén túl váltotta Medgyessyt, majd megnyerte a választásokat.
Dia Antall József Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke, aki 1990-től 1993-ig töltötte be a posztot. Antall Józsefet 1989-ben választották az MDF elnökévé, és ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választásokat az MDF nyerte, így május 23-án Antall alakíthatott kormányt. Lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Antall-kormány – Wikipédia. Boross Péter Magyarország második miniszterelnöke. Boross t Antall József halála után választotta meg az Országgyűlés miniszterelnökké, a posztot az MDF 1994-es vereséig töltötte be. A politizálást ezután sem hagyta abba, egészen 2010-ig a párt tagja maradt. Ekkor váltott, és új alkotmány koncepcióját kidolgozó, Orbán Viktor mellett működő testület tagja lett. Horn Gyula 1994-ben az MDF-et az MSZP váltotta, Boross Pétert pedig Horn Gyula. A rendszerváltás utáni Magyarország harmadik miniszterelnöke 1994-1998 között töltötte be ezt a posztot, miniszterelnökségének idejére esett az úgynevezett Bokros-csomag.
A Bajnokok Ligájában nem lehet megspórolni a melót, a szenvedést, nagy nyomás nehezedik a csapatokra. Szerintem jó teljesítményt nyújtottunk, nem kaptunk gólt, nagy boldogság egy ilyen meccs után hazatérni az Anfieldre. " Nem volt ennyire elégedett az első gólt előkészítő Andy Robertson: "Rendben, van kétgólnyi előnyünk, de ahhoz, hogy a legjobb nyolc közé jussunk, ehhez jobban kell futballoznunk. Ha nem adunk bele apait-anyait az Anfielden, nem jutunk tovább. " "Kár, hogy egy ilyen mérkőzés után a vesztes oldalon állunk. Mindent megpróbáltunk, a legjobbunkat nyújtottuk a kilencven perc során, de ez sem volt elég. Emelt fővel mehettünk le a pályáról, mert mindent beleadtunk, a végsőkig próbálkozunk majd a visszavágón. Ez nem pozitív eredmény számunkra, de meglátjuk, mit hoz a jövő" – fogalmazott Edin Dzeko, az Inter bosnyák csatára. BAJNOKOK LIGÁJA NYOLCADDÖNTŐ, ELSŐ MÉRKŐZÉSEK Internazionale (olasz)–Liverpool (olasz) 0–2 (0–0) Milánó, San Siro, 37 918 néző. Vezette: Marciniak (lengyel) Inter: Handanovic – Skriniar, De Vrij (Ranocchia, 87.
Megjelent: 2010. július 16. Giuseppe Meazza (San Siro) stadion 1926-ban épült a kb. 10. 000 ember befogadására alkalmas San Siro stadion. Az építkezést Piero Pirelli az AC Milan akkori elnöke finanszírozta. 120 munkás kicsit több mint 1 év alatt építette fel a stadiont. A munkálatok mai értéken számolva 2 millió dollárba kerültek. A stadion az akkori divat szerinti, négy egymással szemközti lelátóval az angol arénákra hasonlított leginkább. A hivatalos megnyitóra 1926. szeptember 19-én került sor, természetesen egy városi DERBY keretében. Az Inter a megnyitón 6:3-ra legyőzte a Milan-t. 1927-ben az Olasz válogatott is lejátszotta első meccsét a stadionban a Csehszlovákok ellen. 1939-ben építették át a stadiont először. A milánóiak hatalmas, 150. 000 embert befogadó stadiont gondoltak ki maguknak. Ezt később a város vezetése nem engedélyezte, így fokozatosan végül kb. 50. 000 férőhelynél állapodtak meg az illetékesek. A San Siro átépítésének következő szakaszára az ötvenes évek közepéig, egészen pontosan 1954-ig kellett várni, ekkor ismét megnövelték a nézőszámot (állóhelyekkel együtt) kb.
De nem csak a lelátók újultak meg ekkor, ismét új világítás került be, valamint a pályafűtés is kiépítésre került. Az átalakítás végeztével a San Siro 85700 ülőhellyel rendelkezett. 1990. június 8-án a világbajnokság nyitómérkőzését Argentína és Kamerun között már ebben a modern létesítményben tartották. Azóta is ebben a látja vendégül szurkolók ezreit a két milánói csapat. Az elmúlt két évtizedben csak kisebb alakítások történtek. Például 2008 nyarán, követve az UEFA előírásait kisebb kiigazításba került a szerkezet, és a kapacitás 80018 főre csökkent.
-án rendezték meg a Milan-Sampierdarenese (1-2) mérkőzést, míg az olasz válogatott 1927. február 20. -án 2-2-es döntetlen ért el itt a csehszlovák nemzeti tizenegy ellen. 1945-ig (egyes források szerint '47-ig) kizárólag az AC Milannak adott otthont a létesítmény, az Inter ezen időszakban a Sempione Parkban az Arena Civica-ban játszotta hazai találkozóit. 1934-ben Olaszország adott otthont a világbajnokságnak, így természetesen a San Siroban is rendeztek válogatott mérkőzéseket, köztük az egyik elődöntőt is, ahol a Squadra Azzurra 1-0-ra felülmúlta Ausztriát, majd később megnyerte a VB-t is. A szentély az idők folyamán, míg elérte mai impozáns alakját, számos felújításon ment keresztül. 1935-ben a város tulajdonába került a stadion (napjainkban is a városi önkormányzat a tulajdonos, a két csapat bérleti díjat fizet), és döntés született a bővítésről. A futball ez idő tájt egyre inkább tömegjelenséggé vált mind a világon, mind Olaszországban. Az emberek tízezrével tódultak a stadionokba, és a San Sironak alkalmazkodnia kellett ehhez.
Persze érkezhetünk úgy, hogy éppen meccsnap van, vagy valamilyen más okból nem tudunk a pályára bemenni, ezért érdemes előre informálódni. A San Siro Múzeum 1996. október 5-én nyitotta meg kapuit, az első ilyen típusú létesítmény volt Olaszországban egy stadionban. Az Inter és a Milan relikviái, főleg mezek, focicsukák, labdák békésen megférnek az egymás melletti vitrinekben. Ronaldo, Zanetti, Vieri, Figo, Veron, Van Basten, Sevcsenko, Pirlo, Kaká, Maldini és sok-sok más ikon meze megtalálható itt. De a múzeum tulajdona Ibrahimović párizsi, Platini torinói vagy éppen Beckenbauer és Maradona szerelése is. A stadiontúrára nem várnak össze kisebb csoportokat, a múzeum után mindenki önállóan nézheti meg a stadiont, hostessek segítségével és biztonsági őrök tekintetével kísérve. A stadiont tehát 1926-ban avatták fel, mi mással, mint egy 6-3-as Inter-Milan mérkőzéssel. Ekkor 35. 000 férőhelyes volt. 1935-ig a Milan Football Club, onnantól Milánó város tulajdonolja. Azaz mindkét klub bérli a mérkőzésekre a stadiont.
A Heysel tragédiát követően, biztonsági okokból mintegy 15. 000-rel csökkentették a férőhelyek számát. Az 1990-es világbajnokság előtt történt az utolsó komolyabb átalakítás. Ekkor épült meg a tizenegy darab, jellegzetes, csavart alakú torony, melyek egyrészt elérhetővé tették a szintén ekkor épülő harmadik karéjt, másrészt a négy sarkon álló torony tartja az új, a teljes nézőteret fedő tetőszerkezetet. Az átalakítás nyomán már csak ülőhelyek maradtak a stadionban, a harmadik karéjnak köszönhetően a befogadóképesség nem változott, összesen 85. 700 fő foglalhatott helyet a lelátókon. 2008-ban ez a szám csökkent, az UEFA előírások miatt véghez vitt módosítások miatt, 80. 000-re. A 2014-15-ös években készültek el az angliai stílusú kispadok, valamint a pálya új, természetes-szintetikus keverékű gyepszőnyege. Eközben 2001-ben (Bayern München - Valencia) és 2016-ban (Real - Atletico) BL-döntőn tapsolhattak a nézők. A sok-sok átalakításnak ma már nem látjuk a nyomát, csak a végeredményét. Sétánkon először a Milan öltözőjébe léphetünk be.