*** A Patagónia óriásai - Argentin dinoszauruszok kiállítás 2013. szeptember 28-tól 2014. július 31-ig látogatható a Magyar Természettudományi Múzeum Ludovika téri épületében. A belépés 6 éves kor alatt ingyenes, 6-tól 26 éves korig, továbbá 62 év felett 1050 forint, 26-62 év között pedig 1950 forintba kerül.
Az állatok körülbelül 10 százalékának fehér vagy krémszínű szőre van. De kiderült, hogy a Carnegie Természettudományi Múzeumban évek óta volt ilyen medve kitömött példány, amelynek kabátját azonban az Arnold, a Constable & Co. ruházati cég alkalmazottja tévesen nevezte medvebőrnek, és a taxidermia szakembere Frederic S. Webster kitömte volt. Az 1907-es kongresszus és a "Diggy" tagjai. Dinoszaurusz kiállítás a Természettudományi Terület Múzeumában. A Diplodocus ezen rekonstruált testtartása ma már tudományosan elavult. 1907-ben a Carnegie Természettudományi Múzeum adott otthont az Amerikai Múzeumok Szövetségének második éves ülésének. 1956- ban hozzáadták a Westmoreland megyei Powdermill távoli állomást, amely lehetővé teszi a terepi megfigyeléseket. A többszintes dinoszaurusz kiállítás 2007-ben készült el, és 2008-ban rekord látogatottságot ért el. Kiállítások A múzeumnak összesen mintegy 21 millió darabja van, amelyekből mintegy 10 000 van kiállítva. Az állandó kiállítás mellett a Carnegie Természettudományi Múzeum időszakos, utazó és online kiállításokat is tart.
Újabb szenzációs felfedezés történt a Bakonyban 85 millió éves, borostyánba zárt ízeltlábúakat fedeztek fel az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói a Veszprém megyei Ajkán. A gazdag leletanyagból elsőként vizsgált pók- és pattanóbogár-zárványok a tudomány számára új fajokat képviselnek. Természettudományi múzeum dinoszaurusz kiállítás győrben. Különlegességüket az adja, hogy a földtörténet olyan időszakából származnak, melyből csak rendkívül kevés borostyánzárvány ismert, így a felfedezett új fajok evolúciós szempontból fontos hiátust töltenek ki. Különleges fogazatú krokodilok és dinoszauruszok leleteire bukkantak Kivételes, 90 millió évvel ezelőtti ősgerinces lelőhelyet fedeztek fel a kutatók Salzburgtól nem messze, a festői St. Wolfgang település határában. A magyar, osztrák és cseh tudósok a különleges fogazatú krokodilok és ragadozó dinoszauruszok leletei mellett az egykori élővilág számos egyéb csoportját is azonosították, köztük kagylók, csigák, kagylósrákok, és fabontó termeszek maradványait. Egy most publikált tanulmány szerint a lelőhely különlegessége, hogy gazdag növényi leletanyag, köztük szárak, termések, levelek és borostyánok is előkerültek a bezáró kőzetekből.
Lépjen be az Iharkút-Parkba! Egy ősi folyótorkolat partján egy hídon átsétálva figyelheti meg, amint egy életnagyságú őskrokodil, az Iharkutosuchus mászik ki a vízből. A különleges látványt a folyóparti mocsár fajai teszik felejthetetlenné: a 4 méteres Hungarosaurus tormai, a 2 méteres növényevő dinoszaurusz, egyRhabdodontida, a pulykanagyságú tollasdínó a Pneumatoraptor fodori. A kréta időszaki mocsár fölött egy óriási, mintegy 6 méteres repülő hüllő, a Bakonydraco galaczi portyázik. Valamennyi, az iharkúti lelőhelyről előkerült őshüllő- és dinófaj eredeti leleteit is bemutatjuk a kiállításban. Természettudományi múzeum dinoszaurusz kiállítás határideje. A magyar dinókról készült rekonstrukciókkal pedig egészen testközelbe hozzuk a régen élt lényeket. Először látható a Hungaroszaurusz és a Pneumatoraptor teljes csontváza, valamint a világszenzációnak számító Ajkaceratops koponyarekonstrukciója. A kiállításban azokat az őshüllőket mutatjuk be, melyek felfedezőjükkel Ősi Attilával együtt a világ legrangosabb természettudományos magazinjában, a Nature folyóiratban is szerepeltek.
Hogyan éltek? Mit ettek? Carnegie Természettudományi Múzeum - abcdef.wiki. Hogyan nézhettek ki? Ha szereted a dinókat, biztosan foglalkoztatnak ezek a kérdések. Csisztu Péter és Peredy Zoltán szobrászművészek életnagyságú dinó-rekonstrukciói segítenek közelebb kerülni kedvenc lényeidhez. A vendégkiállítás a múzeum kertjében külön belépőjeggyel tekinthető meg. A kiállításon látható fajok: Carnotaurus, Deinonychus, Dilophosaurus, Dimetrodon, Pachycephalosaurus, Protoceratops, Tenontosaurus, Therizinosaurus, Scelidosaurus, Styracosaurus
Az este folyamán a kortárs német művész tárlatához készült katalógus bemutatására is sor kerül. Ráadásul workshop, élő zene, bor és finom falatok is várják a közönséget. Ne búsuljanak azok sem, akik nem tudnak részt venni az októberi Múzeum+ esten, idén még két alkalommal lesz lehetőségük rá: november 18-án a Szépművészeti Múzeumban és december 9-én a Magyar Nemzeti Galériában. Kiemelt kép: Ferenczy Károly: Október, részlet (Forrás: Wikipédia)
Ha megkérdeznénk egy kortárs művészetet kedvelő embert – legyen szakavatott vagy laikus –, bizonyára ismerné Richter nevét, s egyúttal a legnagyobb élő mesterek közé sorolná. Nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a német alkotó örökre beírta a nevét az egyetemes művészettörténetbe, és fontos referenciát fog jelenteni sok-sok évtized múlva is. A tárlat katalógusának bemutatóján Emőd Péter beszélget a kötet szerzőivel a kiállítótérben. ZENE A Múzeum+ Ferenczy-est aláfestő zenéjét Oláh Krisztián hangulatos zongorajátéka adja. Oláh Krisztián a hazai jazzélet meghatározó egyénisége, mindemellett maga is szereti Ferenczy Károly művészetét. Zenéjének fontos részét képezik úgy a klasszikus zenei elemek és kompozíciós technikák, mint a kortárs jazz improvizatív sodrása és absztrakt ritmikája. Fő zenei motivációja e két zenei világ minél szervesebb kapcsolódása és szintézise, egy dinamikus, élő kortárs zenei világ megformálásának igényével. Oláh Krisztián Junior Prima-díjas, Creative Art-díjas és Gramofon Magyar Jazz-díjas művész, 2016-ban az év fiatal jazz-zenészének választotta a Magyar Jazz Szövetség.
Nemcsak a művei, hanem maga Ferenczy Károly mint ember is szerethető jelenség volt, aki egyszerre kötötte össze életét két igaz szerelmével, a művészettel és – a szintén szakmabeli – Fialka Olgával, haláláig hűségesen ragaszkodva hozzájuk. Szép szerelmükből három gyermek született: a legidősebb Valér ugyancsak festőművész, az ikrek közül Béni szobrász, Noémi pedig gobelinművész lett. Ferenczy Valér emlékezései alapján apja "szép ember volt, szeretetre méltó világfi", kissé tartózkodó, de széles látókörű, több nyelven beszélő férfi, aki élt-halt családjáért és a festészetért. Életművében a finom naturalizmus és a bibliai témák ugyanúgy megjelentek, mint a plein air festészet és családtagjairól készült nagyszerű portrék sora. Amellett, hogy megjárta Párizst, élt többek között Szentendrén, Nagybányán és Pesten, a Művészház igazgatósági, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének tervezési, a Képzőművészeti Főiskola tanári feladatait is ellátta, és a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács tagja volt.
ELŐADÁS 18. 00 Helyszínek és motívumok Ferenczy Károly művészetében – Plesznivy Edit művészettörténész előadása Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban létrejövő nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze. Életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. Œuvre-jének tetemes részét alkotják a Nagybányán született, az ott élőket, a környező vidéket, a varázslatos fény- és színviszonyokat megörökítő festmények. Ferenczy életműve ugyanakkor jóval árnyaltabb, alkotói évei során számos más, stílusát és témaválasztásait meghatározó helyszínhez is kötődött. Tanulóévei alatt élt Rómában, Nápolyban és Párizsban, kibontakozó művészete idején pedig Münchenben, Szentendrén és Nagybányán. Majd az 1900-as évek első évtizedétől, a Képzőművészeti Főiskola oktatójaként, elsősorban a fővárosban, Budapesten.
Stílusa ettől kezdve egyenletes ütemben fejlődött sajátosan egyénivé, amely ugyanakkor a nagybányai irányzatot is képviselte (Hegyi beszéd két változata, 1896-97; Három királyok, 1898; Esti hangulat lovakkal, Hazatérő favágók, 1899; Józsefet eladják testvérei, 1900 stb. 1900-tól a napfény festése kötötte le érdeklődését, és egyidejűleg az emberalak és arc kifejezése vált lényegessé számára (Gesztenyefák, 1900; Nyári reggel, Márciusi ezt, Nyár, 1902; Festőnő, 1923; Templom, Október, 1903; Napos délelőtt, 1905; Gyermekek ponnykon, 1905; Nyári nap, 1906 stb. Oldott és árnyalt festése lassan nagy foltokká alakulva erős körvonallal, a dekorativitás ízeit keverte néhány kísérletébe (Archeológia, Levétel a Keresztről stb. 1906-ban a Képzőművészeti Főiskolán az alakrajz és festés tanára. Budapestre költözött s addig szinte kizárólagosan szabadtéri gyakorlatát műtermi piktúrával cserélte fel. Életműve több szakaszra tagozódik. A kezdeti korszakára a müncheni leíró ábrázolás volt a jellemző. A nagybányai szakaszban a plein air sajátos magyar válfaját teremtette meg.