2. "A repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó adómentesség megszüntetése Európában" Ezen európai polgári kezdeményezés szervezői felkérik a Bizottságot, "hogy javasolja a tagállamoknak a repülőgép-üzemanyagra (kerozinra) vonatkozó adó bevezetését ", arra hivatkozva, hogy " a légi közlekedési ágazat adókedvezményekben részesül, pedig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik leggyorsabban növekvő forrását jelenti. " A Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi intézkedéseket tehet a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb formáira vonatkozó jogszabályok harmonizálására. május 10-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. 3. "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" Ezen európai polgári kezdeményezés szervezői úgy vélik, hogy "az EU-nak különös figyelmet kellene fordítania azokra a régiókra, amelyeknek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi sajátosságai eltérnek a környező régiók sajátosságaitól".
tartalmazza. A rendelet hazai végrehajtásához szükséges szabályokat a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény IV. Fejezete állapítja meg. Magát a lehetőséget a polgárok és civilek örömmel fogadták, 2012-es bevezetésekor a részvételi demokrácia innovatív eszközének tekintették. A nagyszerű ötlet azonban nem vált be a gyakorlatban, sőt nem túlzás azt állítani, hogy megbukott; az első három évben, 2012 tavaszától 2015 tavaszáig ugyanis a túlzott bürokratikus akadályok, illetve az Európai Bizottság hozzáállása miatt 51 állampolgári kezdeményezésből mindössze háromnak sikerült összegyűjteni a szükséges egymillió aláírást, és ezek közül is csak kettő kapott hivatalos választ a Bizottságtól. Ugyanis az Európai Bizottság, amely egyszerre címzettje és elbírálója a benyújtott kezdeményezéseknek, folyamatosan akadályozta azokat, mivel komoly érdekellentéte áll fenn, s félti saját jogalkotási kezdeményezői szerepét; de sajnos több esetben okkal merül fel a gyanú, hogy politikai motivációk is meghúzódtak az EU "kormányának" nevezhető Bizottság elutasító magatartása mögött.
Tekintve, hogy a kezdeményezés eredeti, 2013-as előterjesztése óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a Minority SafePack keretében megfogalmazott javaslatokra, a Bizottság azt a döntést hozta, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat. Ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy több területen is további intézkedéseket lehet hozni a célok megvalósításának elősegítése érdekében. Válaszában a Bizottság rámutat arra, hogy a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat biztosít a kezdeményezés céljainak támogatásához, és felvázolja a célok megvalósítását támogató további intézkedéseit. Ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy az Európai Uniónak nincs általános jogalkotási hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme terén. A szervezők 2020. január 10-én nyújtották be hivatalosan kezdeményezésüket a Bizottsághoz. Ezt követően összesen 1 128 422 érvényes támogató nyilatkozat gyűlt össze. A Bizottság 2020. február 5-én találkozott a szervezőkkel.