Magasabb hőmérsékletű levegő több párát tud felvenni, alacsonyabb pedig kevesebbet, tehát ugyanannyi pára magasabb hőmérsékleten alacsonyabb, míg alacsonyabb hőmérsékleten magasabb relatív páratartalmat fog eredményezni. Vegyünk egy példát: nem tudsz aludni, ezért kisétálsz a nappalidba hajnalban, ahol a termosztát 19 fokos hőmérsékletet tartott éjszakára. Fázol, ezért felkapcsolod a kívánt hőfokot, elkezd melegedni a szobád. Relatív páratartalom – BEFAG Parkett Kft. Azt látod, hogy a relatív páratartalom elkezd csökkenni, pedig nyivánvalóan nem tűnt el a levegőből hirtelen a nedvesség. Mi történt? A levegő egyre melegebb lett, ami miatt egyre nagyobb lett a párabefogadó-képessége, így annak ellenére, hogy ugyanannyi nedvességet tartalmazott, mint hideg állapotában, a relatív érték csökkent. Miért baj ha túl magas a páratartalom? A legszembetűnőbb, hogy a levegőből nedvesség csapódik le a lakás különböző pontjain, és megindul a penészesedés. Jellemzően a hűvösebb felületeken: sarkokban, hőhidaknál, vagy a szellőzetlen részeken, pl.
Érdemesebb a szellőztetésre, párásításra, párátlanításra, az páraforrások csökkentésére koncentrálni, ezek sokkal meghatározóbbak. Páratermelők a lakásban Egy teljesen átlagos lakásban is rengeteg pára termelődik, nem kell ehhez mosodát üzemeltetni. Sokszor a talajvíz jut be az épületbe a rosszul szigetelt, porózus, öreg falakon keresztül. Az építkezés, festés, vakolás során is rengeteg víz jut a szerkezetbe, ezt hagyni kell kiszáradni. Nagy mennyiségű pára termelődik főzés (600-1500 g/óra), zuhanyzás (2600 g/óra), ruhaszárítás (200-500 g/óra) és a benntartózkodó emberek (30-300 g/óra fizikai aktivitástól és egyéni adottságoktól függően) hatására is. Az energiatakarékosság átka – az ablakok szigetelésének árnyoldala Egy jól szigetelt nyílászárónak, a modern építkezési előírásoknak való megfelelésnek kétségtelen előnyei vannak. Kisebb fűtési költség, kevesebb energiapazarlás, jobb hangszigetelés, könnyű tisztíthatóság – ezek mind a modern ablakok előnyei közé tartoznak. Van azonban egy súlyos probléma velük: gyakorlatilag egy zárt dobozzá változtatják a lakást.
A relatív páratartalom százalékban kifejezve jelzi az abszolút páratartalom jelenlegi állapotát az azonos hőmérsékleten megadott maximális páratartalomhoz viszonyítva. A fajlagos páratartalom a vízgőz tömegének és a teljes nedves levegő tömegének aránya. Az ideális szoba páratartalom a hőmérséklettől függ Nem árt néhány szó a lakás ideális páratartalmáról, hőmérsékletéről fűtési szezonban. Szinte minden helyiségben más az ideális levegőminőség a család tagjai számára. Általánosságban a nappali ideális szoba-hőmérséklete 21 °C fok, a hálószobában 18-19 °C fok a legkellemesebb, gyermekszobában 20-21 °C fok az ideális, csecsemők fürdetéséhez 23-24 °C fok ajánlott. Optimális páratartalom a lakásban A hőmérséklet emelkedésével vagy csökkenésével a levegő víztartó képessége megváltozik. Ha a szintet nem tartjuk megfelelően, akkor otthonunkban nem csak kellemetlenül érezhetjük magunk, hanem családtagjainkkal együtt hajlamosak lehetünk a légzőszervi rendellenességekre vagy kémiai reakciókra is.
A szurkolók minden egyes kategóriába vásárolhatnak majd jegyeket, amelyekért ezúttal is MasterCard vagy VISA hitelkártyával tudnak fizetni. A jegyek igénylőinek minden esetben a mérkőzések helyszínén kell lenniük, a belépésnél a rendezők ellenőrizhetik a jegytulajdonosok személyazonosságát. A vásárlás után az igénylő személye nem változtatható meg, a megszerzett jegyek nem mondhatóak vissza, nem lehet eladni, továbbadni őket.
Az első gondolatom az volt, hogy remélem, Magyarország kijut az Eb-re, mert akkor biztosan a válogatottunk játssza a nyitómérkőzést a Puskásban.