Szerbiába ugyanis dél felől csak a Šar-hegység szűk átjáróin, a Kačanik-szoros és Preševo-szoroson keresztül (a mai macedón-szerb határon) lehetett bevonulni, így a Rigómező északi oldalán fekvő Kopaoniki előhegyekben lehetőség nyílt a behatolók megállítására. A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csatában, 1389-ben, a mai Priština városa közelében halt meg I. Murád szultán A "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csata a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt, amely 1389. június 28-án (a régi ortodox naptár szerint június 15-én, Szent Vid napján) történt a szerbek és az Oszmán Birodalom hadai között, Priština városa közelében. A csatában részt vett I. Murád, az Oszmán Birodalom harmadik szultánja, aki egyike volt a legnagyobb török hódítóknak. Rigómezei csata (1448) – Wikipédia. A csata végét azonban Murád már nem érhette meg: egy Kobilovics (Obilić) Miloš nevű, hazáját fájlaló szerb ifjú a szultánt a csatában leszúrta. A csata helyén, Pristinától északnyugatra találjuk Murád szultán nyughelyét (mauzóleumát, türbéjét – a Gizi Map térképén is megtaláljuk Mausoleum of Sultan Murat I felirattal).
Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án mentek végbe, ekkor sorakoztak fel a szemben álló felek, a török sereg körülbelül 60 000, míg a Hunyadi vezette keresztes hadak 24 000 főt számláltak. Október 16-án az akindzsik és a ruméliai szpáhik vették fel a harcot Hunyadival, de nem jártak sikerrel. Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, de rohamukat visszaverték a magyar lovasok, azonban ellentámadásba nem tudtak átmenni, a török centrumban álló gyalogság helytállása miatt. A lovasságban pánik tört ki a török centrum áthatolhatatlanságát látva, ami a szárnyak megfutamodásához vezetett. A koszovói herceg féltékenysége vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ekkor Hunyadi parancsot adott a centrum rohamára, a lovagok megrohamozták a janicsárokat, de még a török tábor előtt megállították és megfutamították őket. A keresztes lovasság visszavonult saját táborába, sorsára hagyva a gyalogságot, melyet így a törökök könnyűszerrel bekeríthettek és felőrölhettek. A több napos csata végül meggyőző török győzelemmel zárult. A csatában elesett Székely János horvát–szlavón bán, a balszárny parancsnoka, számos nemes, több báró, köztük Tallóci Frank, Bebek Imre, Marcali Imre, Szécsi Tamás.
Rigómező a szerb nemzeti öntudat szimbolikus pontja lett, nem csak azért, mert ez a vidék a szerb nemzet bölcsője, hanem azért is, mert a szerbség első állama is itt bukott el. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, és ez is szerepet játszott abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást. A független Szerbia 1878-as létrejötte után nemzedékek nőttek fel a rigómezei csata, és az egykor létezett nagyszerb állam helyreállításának bűvöletében. 1989-ben egymillió ember vett részt a csata 600. évfordulóján tartott nagyszabású ünnepségen, Slobodan Milosevic szerb politikus ekkor elhangzott beszéde pedig már a délszláv háborúkat előlegezte meg. Első rigómezei csata ta 1389. Érdekes egybeesés, hogy a rigómezei csata 525. évfordulóján, 1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban a szerb nacionalista merénylő, Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, casus bellit teremtve az első világháború kirobbantásához.
A torony emléktáblái, feliratai kizárólag a szerbek hősiességéről emlékeznek meg, nem hozzák szóba sem az albán erőket, sem a havasalföldi vajda katonáit, és miért is fecsérelnének tisztelgő mondatokat a magyar, lengyel, bolgár lovagoknak, akik ott vesztek a véres Rigóföldön. Vagy ugyan minek eltöprengeni a második rigómezei csatán, amely Hunyadi János nevéhez fűződik? Nem csoda, ha Szent Vid napján, a szultán és az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolásának dicsőséges évfordulóján az ide zarándokló szerb tömegek buszait a helyi albánok kőzáporral fogadják. Hiszen Rigómező mindenkinek nagyon mást jelent. Szamár-sziget szellemkatonái: Az utolsó rigómezei csata. Fotó: Major Anita Ahogy semmi dicsőségest, történelmit vagy pátoszosat nem jelentett azoknak a katonáinknak, akik 1915 novemberének első napjaiban indultak tovább Prištinából, hogy átvándoroljanak a régi csatamezőkön, ahol a hátráló szerb hadsereg maradékai próbálták megvetni a lábukat, és megállítani a minden irányból előretörő osztrák–magyar német és bolgár alakulatokat. Ez volt a negyedik, utolsó rigómezei csata.
1389. június 28-án (a Julianus naptár szerint június 15-én, Szent Vitus napján) került sor a mai Koszovó területén, a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom között. A szerbeket Lázár fejedelem vezette, fegyveresei mellett ott harcoltak még Vuk Brankovics, Rigómező hercegének csapatai, bosnyákok, albánok, horvát, magyar, lengyel lovagok, bolgárok, stb. A török sereg élén I. Murád török szultán volt. Az ütközetben mindkét uralkodó elesett. A csata értékelése a mai napig ellentmondásos: egyes vélemények szerint a szerb vereséget szenvedtek, mások szerint döntetlenre került sor. A csata a mai napig fontos szerepet játszik a szerb köztudatban, a szerb hazafiasság szimbólumává vált. Szlobodan Milosevics 1989-ben az ütközet 600. évfordulóján tartott beszédét arra használta, hogy tovább szítsa a nacionalista ellentéteket, melyek végül a jugoszláv polgárháborúhoz vezettek.
Mivel Miloš Obilić neves hősnek számított, sok irigye is akadt, például Vuk Branković herceg, aki meggyanúsította, hogy áruló lett. Erre ő megesküdött, hogy mindjárt a második napon megöli a szultánt, hogy ártatlanságát bebizonyítsa, még akkor is, ha az életébe kerül. Így hát beszökött a török táborba, mondván, hogy át akar állni és titkos információi vannak a szerbek terveiről. A szultán megörülvén a jó hírben levő árulónak, a sátrába hívatta. Ő a porba vetette magát, és úgy tett, mintha meg akarná csókolni a szultán cipőjét. Ekkor előrántotta a tőrét, és szíven szúrta a szultánt (a tőr mérgezett volt). Miloš végül a testőrség kardcsapásainak áldozatává vált. Ezt ma egyre valószínűbbnek tartják, főleg a szultán halála miatt. A csata után is egy keresztény lovag híre terjedt el, aki a szultánt megölte. Bajazid fermánjában Szulejmán bég, Bursa kádijához is egy Miloš Kupili (v. Kobilić) áll a gyilkos neveként. A történelem maga nem ismer sehol sem egy Miloš Obilićet. Ezért a történelemírás abból indul ki, hogy Miloš Obilić valójában Nikola Vratkovićnak hívták "Miloš", a "kedves" melléknévvel és Lázár feleségének a testvére volt.
Ferdinánd ellen, aki II. Mátyástól örökölte meg a cseh trónt, és minden lehetséges eszközzel terjeszteni akarta az ellenreformációt a protestáns területeken. A cseh rendek helyette V. Frigyes pfalzi választófejedelmet koronázták királlyá. A német-római császárrá is koronázott II. Ferdinánd és az őt támogató Katolikus Liga 25 ezer reguláris katonát küldött Prágához, miközben a Protestáns Unió nem állt ki egyértelműen V. Frigyes mellett. A fehérhegyi csata négy mozzanata A cseh rendek és szövetségeseik ugyan 30 ezer embert vonultattak fel a Prága felé vezető úton, azonban végül Johann t'Serclaes Tilly gróf, a harmincéves háború egyik legismertebb hadvezérének vezetésével a képzett katonák alig egy óra alatt szétverték és megfutamították őket a Prágához közeli Fehérhegynél. A felkelés vezetőit, huszonhét nemest kivégeztek a prágai óváros főterén, sok cseh nemes pedig elmenekült, vagyonukat elkobozták, Csehország pedig nem kerülhetett ki az örökös Habsburg tartományok sorából. Franciaország: a waterloo-i csata A mai Belgium területén vívták a waterloo-i csatát 1815. június 18-án, amelyben a Wellington herceg és Gebhard von Blücher által vezetett angolok és a poroszok végleg legyőzték Napóleon erőit.
Vizes bázisú, selyemfényű, fedőhatású SADOLIN SUPERDEC fafesték, kül- és beltéri felhasználásra. Víztaszító, nagyon rugalmas bevonatot ad, nem repedezik meg, nem pereg le. Hosszan tartó védelmet biztosít az időjárás okozta igénybevétellel szemben. A festéknek nincs kellemetlen szaga és könnyen felhordható. SADOLIN SUPERDEC FAVÉDŐ FESTÉK SZAHARA 0,75 L - Vizes bázisú. A doboz kibontásakor látható szín eltérhet a végleges színtől, a megfelelő színtónust a festék a teljes száradás után éri el. A megjelenített színek a monitor különböző beállításainak következtében eltérhetnek a valós színektől!
!!! Technikai kategória!!! Sadolin Superdec 14, 830 Ft / Db A Sadolin Superdec Fafesték vizes bázisú, selyemfényű, fedő hatású bevonatot adó fafesték, kül- és beltéri felhasználásra. Vizes bázisú, selyemfényű, fedő hatású bevonatot adó fafesték, kül- és beltéri felhasználásra. Víztaszító, nagyon rugalmas bevonatot ad, nem repedezik meg, nem pereg le. Hosszantartó védelmet biztosít az időjárás okozta igénybevétellel szemben. Nincs kellemetlen szaga és könnyen felhordható. Sadolin SUPERDEC fafesték most 17.090 Ft-os áron. Felhasználási terület Puhafából és keményfából készült kül- és beltéri faszerkezetek (ajtó, ablak, zsalugáter) homlokzati borítás, oromdeszka, erkélykorlát, fakerítés, fabútor. Nem repedezik meg, nem pereg le Víztaszító Kiemelkedően jó UV-védelem Könnyen felhordható Vidám és elegáns színekben kapható Nincs kellemetlen szaga Száradási idő: 2 óra, átfesthető 24 óra múlva Biztonsági adatlap Kérjen ajánlatot! Munkatársaink késséggel állnak rendelkezésére. Kérjen ajánlatot Forgalmazott termékek
A pontos szállítási díj rendeléskor kerül kiszámításra és ellenőrizhető. A szállítási díjaink megtekinthetőek ide kattintva. A képek csak illusztrációk!
Kérdése van? Ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére! Áruházi átvétel Az Ön által kiválasztott áruházunkban személyesen átveheti megrendelését. E-számla Töltse le elektronikus számláját gyorsan és egyszerűen. Törzsvásárló Használja ki Ön is a Praktiker Plusz Törzsvásárlói Programunk előnyeit! Sadolin Superdec vizes bázisú fedő fafesték - Festékstúdió. Fogyasztóbarát Fogyasztói jogról közérthetően. Rajzos tájékoztató az Ön jogairól! © Praktiker Áruházak 1998-2022.
Az alábbi fafajtákra javasolt: akác, bükk, ében, fenyő, teak, tölgy. Kellékszavatosság: 2 év Termék magassága: 12 cm Termék szélessége: 10. 1 cm Termék mélysége: 10. 1 cm Alkalmazási terület: Bármely bel- és kültéri kemény-puhafából készült faszerkezetre (faház, kapu, kerti bútor, ablak, ajtó) Kiadósság: 8-9 m2/l Kiszerelés: 0, 75 l Szín: Svédvörös × Hibás termékadat jelentése Melyik adatot találta hiányosnak? Kérjük, a mezőbe adja meg a helyes értéket is! Üzenet Felhívjuk figyelmét, hogy bejelentése nem minősül reklamáció vagy panaszbejelentésnek és erre az üzenetre választ nem küldünk. Sadolin superdec színek németül. Amennyiben panaszt vagy reklamációt szeretne bejelenteni, használja Reklamáció/panaszbejelentő oldalunkat! A funkcióhoz kérjük jelentkezzen be vagy regisztráljon! Regisztráció Először jár nálunk? Kérjük, kattintson az alábbi gombra, majd adja meg a vásárláshoz szükséges adatokat! Egy perc az egész! Miért érdemes regisztrálni nálunk? Rendelésnél a szállítási- és számlázási adatokat kitöltjük Ön helyett Aktuális rendelésének állapotát nyomon követheti Korábbi rendeléseit is áttekintheti Kedvenc, gyakran vásárolt termékeit elmentheti és könnyen megkeresheti Csatlakozhat Törzsvásárlói programunkhoz, és élvezheti annak előnyeit Applikáció Töltse le mobil applikációnkat, vásároljon könnyen és gyorsan bárhonnan.