Igaz, azóta mintegy 14 százalékkal csökkent az egy főre jutó alkoholfogyasztás, de még így is az uniós átlag felett állunk szeszesital-fogyasztásban. Carlo La Vecchia olasz epidemiológus-rákkutató 2019-ben arra mutatott rá, hogy az európai országokban a gazdasági fejlettség önmagában nem magyarázza meg a rákos betegséget elterjedtségét. Ezt mutatja például, hogy sok dél-európai régióban jóval kevesebben halnak meg rákban, mint a fejlettebb északiakban. Ez szerinte jórészt életmóddal, például a táplálkozással, a halban, zöldségben, és gyümölcsökben gazdag mediterrán diéta és a kontinens közepén, illetve északi részén fekvő országok kevésbé egészséges konyhájával függ össze. Az Eurostat adatai szerint egyébként Magyarország a zöldségfogyasztásban is a lista végén szerepel. Frissítette halálozási statisztikáit a KSH (frissítve) - Napi.hu. Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban? Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: Köszönjük!
2016-ban százezer lakosra 345 rák miatti haláleset jutott Magyarországon, ez a legnagyobb arány az Európai Unión belül – derült ki az Eurostat kedden, a rákellenes világnapon közzétett statisztikáiból. A tagállamok (és EU-n kívüli európai országok) kötelező adatszolgáltatásán alapuló statisztika szerint Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában sem sokkal jobb a helyzet, ott is rendre háromszáz feletti esetszám jut százezer lakosra. Magyarok tízezrei halnak meg évente úgy, hogy megelőzhető lett volna a haláluk | 24.hu. A skála másik végén mediterrán és skandináv országok találhatók főként: az élen Ciprus, Finnország és Málta áll 194, 200, illetve 221 esettel százezer lakosra vetítve. Az uniós átlag 257 eset, ami stabil, de lassú javulást mutat a 2011-ben mért 266-hoz képest. A Magyarországon mért 345 eset/százezer fő egyébként lassú javulást jelent az előző évek rák miatti halálozási rátáihoz képest: a részletes adatok szerint 2011-ben 357, 2012-ben 361, 2013-ban 352, 2014-ben 348, 2015-ben pedig 346 eset jutott százezer magyar lakosra. Ezekkel az értékekkel minden évben megelőztük az EU összes többi tagállamát.
Az októberi halálázások száma jelentős mértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest: összesen 12 113-an veszítették el az életüket, ami 15 százalékkal magasabb, mint a tavalyi érték. Ennek hátterében valószínűsíthetően a jelenlegi koronavírus-fertőzés okozta halálozások számának növekedése állhat – fogalmazott az InfoRádiónak a KSH Népesedési statisztikai osztályának vezetője. Ugyanakkor a januártól októberig tartó időszakban elhunyt személyek száma – 106 726 – továbbra is alacsonyabb, mintegy 1, 5 százalékkal a 2019-es évihez képest. Riasztóan magas a magyar halálozási mutató | 24.hu. Január–februárban jelentős csökkenés volt tapasztalható a tavalyi évhez képest, ami viszont főként a 2019-es évnek az első két hónapjában jelentkező, kiugróan magas és az akkori szezonális influenzajárvány okozta magas halálozási többletből adódott. A késő tavaszi, kora nyári időszakban folytatódott a csökkenés, majd augusztustól kis, szeptembertől azonban már jelentősebb emelkedés vette kezdetét, végül októberben a már említett 15 százalékos halálozási többlet jelentkezett – tette hozzá Branyiczkiné Géczy Gabriella.
Sokan fontosnak tartják a nagyobb adag C vitamint is. Ez sem kerül egy ökör árába. Mindez olcsóbb lenne, mint a korházi ápolás, vagy, ne adjisten, a temetés. Magyaródy Szabolcs /Kanada/ március 26. Kiemelt kép: Magyaródy Szabolcs öregcserkész (Fotó: Berényi Kornélia, Felvidé) Magyaródy Szabolcs bátyánk gondolatai többször is megjelentek itt, a Nemzeti InternetFigyelő oldalain. Nem véletlenül. Szabolcs bátyánk magyarságtudata és nemzetszeretete példaértékű, üzeneteit nemzetünk javára, a jövő generációjának szánja, hiszen 96 évesen olyan élettapasztalat áll mögötte, mely – párosulva ma is kiemelkedő szellemi frissességével – valamennyiünk számára iránymutató. Kedves Szabolcs bátyánk, ezúton is kívánunk neked egészséget, frissességet és köszönettel fogadjuk továbbra is szellemi iránymutatásod! A Nemzeti InternetFigyelő (NIF) csapata Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
A lakosságszám arányában többen halnak meg rákban Magyarországon, mint bármelyik más európai országban – derült ki az Eurostat adataiból. Az országon belül a Közép-Dunántúlon a legmagasabb a halálozási ráta: itt 100 ezer főre 364 daganatos betegség miatti haláleset jutott. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala szombaton tette közzé regionális évkönyvét (amit a Portfolio ismertetett), amelyben többek között egészségügyi mutatók, például az egyes betegségek gyakoriságainak statisztikái is szerepelnek. Ezek egyikében Magyarország a legrosszabb adatokat mutatja az egész Unióban: a nyolc magyar régió közül a legmagasabb kategóriába került a rákos betegségekkel kapcsolatos mutatókban. Budapesten kicsivel jobb a helyzet, a Közép-Dunántúlon rosszabb Az évkönyv a 2016-os adatok alapján készített térképet, ahol az egyes régiókat aszerint kategorizálták, hogy mennyi volt az évben a 100 ezer főre jutó, daganatos betegség okozta halálozások száma. Magyarország régiói, Budapest kivételével mind a piros, azaz a legsúlyosabb kategóriába kerültek.
Potápi: Magyarország jelentősen erősödött Magyarország jelentősen erősödött gazdaságilag és morálisan is - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Tolna megyei Hőgyészen, ahol a Magyar falu program támogatásával udvari játékokat adott át a helyi óvodában.
Gyopáros Alpár Gyopáros Alpár hozzátette: a buszbeszerzés áfatartalmának kormányzati támogatásával lehetőség nyílik arra, hogy a falvak a lecserélt régi buszaikat határon túli, Kárpát-medencei magyar közösségeknek juttathassák el. A kormánybiztos azt is elmondta - bár nem a program részeként -, hogy kezdeményezték a Pénzügyminisztériumnál a falu- és tanyagondnoki szolgálatok állami normatívájának emelését. A korábbi 2, 5 millió forintos normatíva 600 ezer forinttal kiegészített összegét további egymillióval, 4, 1 millió forintra növelnék, és a lélekszámi korlátot ezer főre emelnék. Gyopáros Alpár elmondta: ott, ahol üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – vannak, a felújításra, eszközvásárlásra és a működési költségek támogatására országosan hétmilliárd forint áll rendelkezésre. Zalacsány Község Önkormányzata - MAGYAR FALU PROGRAM. Ugyanilyen módon önkormányzati tulajdonú közösségi terek fejlesztését hatmilliárd forinttal támogatja a program. A közszolgáltatási forrásokat 2019-ben több körben pályázati támogatás formájában írják ki, az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, az előfinanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések - mondta.
De felhívta arra is a figyelmet, hogy haszonállatok esetében különösképpen körültekintőnek kell lenniük az állatvédőknek, hisz a gazdának meg kell tudnia élni az állattartásból. A Magyar Lovas Szövetség alelnökeként Sótonyi Péter felhívta arra is a figyelmet, hogy egy állat, amelyiket jól, az igényeinek megfelelően tartanak, de munkára fogják, azt élvezi. Nézzenek meg egy ugrólovat, aki büszke arra, ha átugrotta az 1 méter 60 centi magas akadályt.
Ugyanis, bár a szabályok csak 2023-tól változnak, 2021 és 2022 pedig átmeneti év lesz, az új költségvetési keret terhére már most kiírhatók az új pályázatok. A második lépésben a 2023-tól 27-ig tartó időszakra vonatkozóan a közös agrárpolitika stratégiai tervéhez illeszkedő felhasználás irányait és tartalmát dolgozzuk ki, szintén még az idén – mondta a részletekről az agrártárca vezetője. Nagy István hozzátette, mindkét szakaszban széles körű konzultációt folytat majd a szaktárca. Falubuszok (tulipánosok) - Index Fórum. A cél ugyanis az, hogy a fejlesztéseket magáénak érezze a vidék Magyarországa a falvaktól a megyei jogú városokig, egyszersmind nőjön a versenyképesség, zökkenőmentessé váljon a mezőgazdasági nemzedékváltás, az élelmiszeripar megerősítésével magasabb legyen a feldolgozottsági szint, emelkedjen a gazdálkodás jövedelmezősége, és még nagyobb figyelem jusson a teremtett világ megóvására. A 2020-as években tehát óriási lendületet vehet a magyar vidék felvirágoztatása. Ma még talán elképzelhetetlen, hogy az infokommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése, ami a mezőgazdaságot jelentős részben a precíziós gazdálkodásra állíthatja át, milyen lehetőségeket rejt magában.