Ha ezt látod, ne használd újra, mert nagy baj lehet Nagy áprilisi horoszkóp: a Halakra mámorító szerelem, a Szűzre előléptetés vár, a Mérleg helyrehozza párkapcsolati hibáit Reggelizz Dobó Ágival: krémesen puha avokádós pirítós recept a szépségkirálynőtől Időjárás: kiadták a riasztást, durva szelek jönnek Íme a húsvéti mézeskalács receptje: nem csak a gyerekeket bűvölöd majd el vele Az abortusz mellett döntöttek, ám az orvosok a kismama boldogságára néhány percen belül felfüggesztették az operációt
- És mulattak... végre felkölt A királynő búcsuzásra; Mert a naptól gyors parancsot Vett a hajnal, indulásra. És jövén, a barna szellem Őket üldözőbe vette, Mert szerelmét, rút magával, A királynő megvetette. S míg a szellők gondolatként Szálltak a légben pihegve: Gyorsabban a barna szellem, A királynőt fenyegetve. Most beérte... és a fátyolt Megragadta már kezével... Azon percben a királynő Mentve lőn, s a tóba tünt el. A rút szellem hasztalan várt. Tüntek évek, tűne század, S a királynő nem hagyá el Többé a mély vízi várat. Végre, mind ő, mind leányi Más vidékre költözének, Hol ne érje el hatalma A sötétség szellemének. Esti csarnokát a hajnal Nyugat vizén adta nékik; Mely csarnoknak büszke tornyán Bíbor zászló leng az égig. S szétonták a vízi várat; Márványból dőlt falának, Emlékére vészes éjnek, Ékes templomot rakának. Ömm mostmár az oversize szandi is menő? nekem most ezzel a nadrággal a szettek nagyon félre mentek. Van akinek ez a nadrág jól áll? : zoldgyumiguccsi. És közelgett a királynő, S melyet a toronyba szána: Szép, ezüst szavú haranggal Két tündérke szállt utána; De a munka megszakadt most... A vég éjfél perce múla, S a harang, a féltoronynál Megkondulván, földre húlla.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal: Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926)) Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [1] Lásd még: Címerhatározó, Vö. Bartal címer
A bérctetőn, a zuhatagnál Órákig elmerűlve állt; És pontos szemmértékre vette Az elnyuló völgyet, lapályt. Egyszer, borútlan nyári délest, Hogy a diófa hűsiben - Körűlhevervén kis családja, - Pál gazda csendesen pihen: Merőn néz a távolba, mintha Törődne titkos terveken; S egyet sohajt: hogy is nem adtál Nekem sok kincset, Istenem! Oh oh! kiált a felesége, - Hová beszélsz? vagy nincs eszed...? De a vadász fellelkesűlten Beszélt, - beszélni jól esett: Lásd anyjok! mily termékeny, áldott, És mégis puszta e vidék! Ez van karcsi products. A halmot nem építi, lakja, A tért nem szántja senki még! Hej, hej! ha úgy lehetne, mint nem: A tájt megnépesíteném! Szőlőt teremne a hegyoldal, Vár állna a bérc tetején! Parancsolnék a zuhatagnak, Hogy hajtson árja malmokat; Feltörném a gyepet, hogy adjon Piros-magú kalászokat. És nem tudom, még mit mivelnék...! Szólt a vadász, - és mig neje Bámulva, féltve nézte, - fölkelt, S eltűnt az erdők mélyibe. És ott bolyongott, - néma gondban Töltvén az éjt és a napot; S egyszer hogy elnyomá az álom, Ilyeténképen álmodott: Ősz embert látott, aki monda: Kérésed meghallgattatik!
Péterke még csak hároméves volt, amikor a mennyországba került. S mivel addig tulajdonképpen anyukájától még sosem volt elválva, mindig a szoknyáján lógott, olyan anyás gyermek volt a Földön, most ezen a sosem látott selyem mezőn idegenül és elhagyatva érezte magát. Legszívesebben lefeküdt volna a pázsitra és sírdogált volna, mint otthon, amikor ok nélkül rákiabáltak. De itt sehogy sem sikerült neki a sírás, hisz minden oly ragyogó, fényes, szelíd, kedves és mosolygós volt körülötte. És aztán olyan szép finom újdonatúj fehér ruhácska volt rajta, arra, úgy érezte, vigyáznia kell. Ilyen szép ruhát még sohasem látott életében, azt sem tudta, hogy került reá, nem anyukától való, annak nem volt ilyen. Az angyalka adhatta reá, aki ölben hozta ide, amikor lent elaludt. Címerhatározó/Bartal címer – Wikikönyvek. Egy ideig tanácstalanul álldogált s aztán félénken megindult a selyemréten, mely oly finoman, lágyan, langyosan simult meg lábacskája alatt, mint a Gubacsi néni nagy fehér cicájának a szőre. Egy gyermekcsapat felé tartott. Azok ott játszadoztak nem messze tőle, egy nagy körben, egymás kezét fogva.
Köszönöm, hogy zavartam, nem akartam.