Kitti bizsu SZETT fehér gyöngy esküvői ékszer A legegyszerűbb ruhát, felsőt is feldobja ez a gyönyörű bizsu nyaklánc szett!!! Szuper trendi viselet, hogy igazán kiléphess a tömegből. 🙂 Állítható méret AZ ÁR A NYAKLÁNCRA, FÜLBEVALÓRA ÉS KARKÖTŐRE EGYÜTT VONATKOZIK! Nyaklánc. 🙂 A termék készleten van Szállítási idő 2-4 munkanap A terméket buborékfóliás borítékba küldjük Rendelés leadás után telefonon egyeztetünk a Neked megfelelő ki szállítási időről Rendelj egyszerre több terméket, hogy spórolj a szállítási díjon Futárszolgálat Utalás esetén a szállítási díj 1190 Ft. Utanvét esetén a szállítási díj 1490 Ft 12. 000ft rendelési összeg felett a szállítás INGYENES 15. 000ft rendelési összeg felett a szállítás INGYENES + AJÁNDÉK A CSOMAGBAN!
Marseille-ben már egy kis lárma van. A házaknak már lapos a fedelük, egy kicsit sok már a koldus; és a hordár, a borravaló körül, ragyogó elokvenciával és sokat beszél. Már egy kis panama is van, már "lehet beszélni" a kocsifelügyelővel, aki gyermeki szemérmetlenséggel nyújtja a markát, s aztán beenged a pálya végén elhagyottan várakozó riviérai vagonba. Ez már mind a nap, ez a sűrű, forró, hihetetlen napsütés, amiben minden egyszerőbb, édesebb, átlátszóbb és bizonytalanabb kissé. Ez a nap aztán irdatlan fénycsóváival, mint egy könyörtelen reflektor, elkezdi itt is, ott is megvilágítani a színpadot. Nem tudok más szót: ennek a riviérai tájnak a szépségében van valami nagyszerűen teátrális. Elsorolni is rossz a kombinációkat: a reflektor egy valószínűtlenül kék, a szó minden értelmében azúr, sötétkék égből villog elő; valami bizonytalan, hamuzöld tengert világít meg, ami gyöngy-szürke a part mentén, s bíborvörös sziklatömböket, azt az ordináré, levelezőlapos sziklavöröset, amin elszántan kapaszkodik néhány százkarú, sárga kaktusz, egypár mimózafa, vagy néhány fáradt, ezüstszürke olajfa.
Marseille után csodálatos játékba kezd a táj. Az utas, aki Észak-Franciaország fagyos és dércsípte vidékét bámulta még délután az ablakból, reggelre ébredve valami hideglelős örömmel látja, hogy az éjszaka láthatatlan kezekkel egy idegen világba, évszakba, földrészbe helyezte át. S ez a változás valahogy minden átmenet nélkül áll be. Az érzékeny utas szinte kelletlenül fogadja ezt a pazarlását az élménynek, ezt az előkészítés nélküli, ragyogó és kiabáló csodát. Marseille mögött valami óriási tárulkozással hirtelen eléd tárul a Földközi-tenger. Az emberek már valami idegen nyelvet beszélnek, nem olaszt még, és már nem franciát, ennek a tájnak, délnek a zagyva nyelvét, amit kívülük a jóisten sem ért. Már mindenki kiabál egy kicsit, mindenki sütkérezik egy kicsit a napban, mindenki cigarettázik, kissé kitolja a hasát, és kezeit nadrágzsebébe süllyeszti. És minden, ami történik, ilyen varázsütésre mutatkozik be Neked, aki a Télből indultál el, s valami jó, szelíd szeptember eleji tájba érkeztél meg reggelre.
177 centi. Még ne örüljenek, ember nem ülne végig leghátul egy Budapest-Bécset 170 centi fölött. Ha azt akarom, hogy elém még beférjen egy felnőtt, ennyi hellyel gazdálkodom 190+ centisként Galéria: Bemutató: BMW 2 Grand Tourer Más kérdés, hogy kompromisszummentes puffasztás nincs. Egy felfújt, öt személyesre teremtett egyterűből nem lesz teljes értékű hétüléses, a kis kompaktoknak tervezett UKL platformon biztosan nem. De nem is kell. Ha marketingstratégiát építhetnék a Gran Tourernek, biz' isten a rakodóterével adnám el. A pakolhatósága úgy néz ki, hogy negyedmillióért ott a lehetőség a harmadik sorra, amit le lehet hajtani az 560 literes csomagtérért. A támlák miatt ez száz literrel szűkebb, mint az ötülésesé. Nem rossz, de lehajtott ülésekkel lesz belőle 1905 literes óriásbarlang. A hétköznapi élethelyzetekben előforduló mobil tárgyak közül szinte bármit bevesz, de mindenképp valami magasban érdemes gondolkodni, mert jól pakolható szabadidőautónak ott a fél X-széria. 1905 liter! Galéria: Bemutató: BMW 2 Grand Tourer A térfogat abszolút, a térérzet relatív.
730. 000 Ft (216i Gran Tourer); a tesztelt modell alapára: 8. 980. 000Ft (220i Gran Tourer) – még több (részlet)kép a jobb oldalon a Képgalériában
Tehát egyel több indok, hogy ne tekerjünk túlságosan a BMW 2-es Gran Tourerrel. A megállásra viszont nincs panasz. Ezek a fékek hamar belassítják a testes bömöst, a középső pedál határozott lenyomására a szemünk is csak gúvad. Nemsokára még visszatérek a hajtáshoz, ugyanis ott sem "stimmel" valami, de előtte még nézzük, milyen egyterűnek a 2-es Gran Tourer. Szerintem ebben a szegmensben elég nehéz mellényúlni, főleg, hogy az elmúlt közel 30 évben rengeteget fejlődtek az ilyen járgányok. A BMW-nek nem volt más dolga, mint elküldeni néhány mérnököt konkurens gyártókhoz egy jegyzettömbbel és felíratni velük, mi az, amit ők másképp csinálnának. Egyébként, ahogy körbenéztem a BMW-ben, úgy éreztem, nem sok mindent variáltak. Inkább egybegyúrták azt, ami jó. Vagyis, a hátsó traktus 40:20:40 arányban dönthető, állítható háttámlájú ülésből áll. A két szélső utas kapott egy-egy hajtogatható fedelet maga elé, a fej- és lábtér pazar, de mindezt még egy kicsit tovább béemvésítették. Ennél több fényt ugyanis csak a kivilágított Andrássy úton lehet látni, nem csak a lábteret, de az ajtókat is különleges hangulatizókkal futtatták körbe.
Na meg jöttek a városi terepjárók, SUV-k, crossoverek, velük lett egyre meredekebb a lejtő. Az egyterű végzete nem önhibán kívüli. A leggyakoribb kritika a fantázia hiánya. Mondják, hogy nem baj, ha az egyterű csak egy fokkal szebb a kisbusznál, és kettővel a furgonnál, de azért tessék már megnézni, milyen lett az új Espace. Oké, crossovernek hazudják, de egyterű az is, a BMW meg odateszi ezt? Egy kis reményű kategóriába, hígítani a márkaimidzset. Muszáj hizlalni a kínálatot vagy csak elszámolták magukat? A történet persze nem úgy néz ki, hogy állnak kulcsolt ujjakkal a kis egyterűjükkel (Active Tourer), aztán mielőtt kiderülne, hova elég, kijönnek rögtön egy másikkal. Pont a BMW-nél, ahol piackutatásra elköltik egy szegényebb óceániai szigetállam éves GDP-jét? Még csak arról sincs szó, hogy nem működött a matek. Szebb időkben beindult a gőzhenger, aztán hiába tűnt el a kategória alól egy komplett piac, a nyomás még tart, menni kell, gyártani kell. Így nem lehet, más van emögött: moduláris platform.
Ellenben a tankolás nem ilyen idegtépő, még engem is meglepett, hogy egy 2 literes, turbós benzinmotor mindössze ennyit fogyaszt. A 192 tagú ménes, ami papíron 7, 7 másodperc alatt repíti a termetes bódét 100 km/h-s sebességre mindössze 6, 9 liter ólommentest kortyolt be 100 kilométeren. Tankoláskor is ennyi jött ki, tehát nem csal a fedélzeti computer. És nem kellett tojást tenni a gázpedál alá, ez az autó bizony ment, amikor kellett. Ebből a szempontból tehát nem lehet panasz. De vajon a BMW-től szokatlan hajtásforma meg tudja-e győzni a fanatikusokat? Egy autószerelő ismerősöm, aki imádja a bajor márkát, nagyon várta, hogy kipróbálhassa ezt az autót. Főleg a fronthajtásos megoldásra volt kíváncsi. Néhány gyorsítás után végül csak annyit mondott: "Így, hogy megbomlott a régi egység, ez nem az a BMW, amit megszoktam. Fura. " A BMW filozófiái sorra megdőlnek az utóbbi években. A "köbcentit nem helyettesítheti más, csak a köbcenti" már a múlt, több a feltöltős erőforrásuk, mint a szívó.