Mi a Porter-féle öt versenyerő modell? Az iparági versenyt 5 tényező (azaz öt erő) alapján határozza meg Porter modellje, ahol az öt erőt az új belépők, a helyettesítő termékek fenyegetése, vevők alkupozíciója, szállítók alkuereje és a meglévő versenytársakkal folytatott versengés jellemzik. A Porteri modell előnye, hogy a piaci verseny nem csupán egymással versengő cégek között jön létre, hanem az egyébként függ az iparágtól, annak jellegétől, a gazdasági környezettől, a technológiai jellemzőitől és maguk a vállalatok ezek függvényében válhatnak kulcsszereplővé, kulcstényezővé. Michael E. Porter Versenystratégia című könyvében az alábbi 5 versenyerőt határozta meg: Új belépők fenyegetése Ha egy vállalatnak nincsenek versenytársai, aki folyamatosan növelheti az árat, amit elkér a termékért vagy szolgáltatásért. Ahogy viszont nő az ár, az megnyitja a lehetőséget más szereplők számára is, hogy belépjenek a piacra. A belépési korlátok közé tartozik a méretgazdaságosság, a márkahűség (termékdifferenciálás), az átállási költségek, a tőkeigényesség, a költségelőnyök és a kormányzati politika is.
Abstract A Digitalko webáruház versenykörnyezeti helyzet elemzése a Porter-féle versenymodellen keresztül. Első lepésben maga a Porter modell ismertetésére kerül sor, hogyan épül fel és mit tartalmaznak az egyes elemei. Ezt követi röviden a Digitalko webáruház bemutatása. Emellett egy rövid leírás is található, hogy milyen iparágban tevékenykedik a vizsgált webáruház és mi jellemzi ezt az iparágat. Ezután részletesebben a webáruház vizsgálata a modellen keresztül. Mindezen ismeretek segítségével a saját következtetések levonása és megfogalmazása. felsőoktatási szakképzésGazdálkodási és menedzsmentK Similar works
A területen nemesfémbánya nyílhat. Ismét nemesfémbánya nyílhat a Börzsönyben – tudta meg pénteki cikke szerint a Világgazdaság. Arany a börzsönyben 3. A lap szerint a szándékot a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. fogalmazta meg, amely terveit és számításait tavaly elküldte a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálathoz (MBFSZ), azt kérve, hogy végezze el a koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot. A munka egy 44, 23 négyzetkilométeres területen folyna, a Nagyirtás és a Rózsa-hegy kutatási zónában. A beadvány szerint a nagyirtáspusztai területen megkutatott ércvagyonban 1075, 8 tonna termésarany és 909 tonna termésezüst van, míg Rózsabánya térségében 18, 6 tonna arany és 98, 85 tonna ezüst földtani vagyon vehető számba. A területen már a késő Árpád-kor óta termeltek ki nemesfémet, geológiai és geofizikai megkutatottságának bőséges az irodalma, de most nincs rajta egyetlen hatályos érckutatási terület sem.
Míg 2010-ben az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány 25 százalék alá javult, a külföldiek aránya pedig az államadósság finanszírozásban 65 százalékról 30 százalékra csökkent.
Sehol a világon nincs olyan dúsulás, mint a Börzsönyben, ráadásul mindez a földfelszíntől csupán 65 méterre található, illetve a legmélyebb pontja sincs 105 méternél mélyebben, ami "egy igen kezelhető dolog" – emelte ki az InfoRádióban Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. ügyvezető igazgatója, Varga István. A dúsulás a Márianosztra–Kóspallag–Nagybörzsöny háromszögben található, amely a Natura 2000 által szigorúan védett, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területe alatt húzódik, tehát ásatási céllal nem lehet belépni. Mindezt figyelembe véve a vállalat az ide vezető lejt aknákat az említett három község közigazgatási, vagyis nem védett területéről indítanák, amelyek nagyjából 65 méter mélyen találkoznának a Nagyirtáspuszta nevezetű helyiség alatt. És itt kerülne kialakításra egy föld alatti feldolgozóüzem is. Arany a börzsönyben 5. Varga István megjegyezte, a terület vulkanikus, és mintegy 50-60 millió évvel ezelőtti lávakitöréseknek köszönhető, hogy ilyen mélységbe került az úgynevezett termésarany és termésezüst, amikhez – emelte ki – nincs szükség ciános kioldás, hanem egyszerűen vízzel moshatók.