Jogos elvárás a partnerek részéről, hogy a szex legyen jó illatú. Persze ez lehet gusztus kérdése is, de alap az egészséges intimhigiénia. Mindemellett ne írjuk le a spontán alakuló, gyors, borostás, izzadt menet gyönyörét se, de a téma valóban vethet fel kérdéseket, mert nem biztos, hogy ugyanazon az úton haladunk a vágyott cél felé, és néha egészségügyi tévhitek visznek zsákutcába, vagy teszik kínossá az ígéretesnek induló aktust. Forrás: Thinkstock A előző cikke, a "Te is pisilni mész szex előtt? Nem teszed jól! " már felvetette a női intimitás egy kényes kérdését, egy másik anyag pedig behatóan foglalkozott azzal, hogy kell-e szappan a péniszre, vagy sem. Kiderítettük, hogy nem kötelező, de azért ajánlott. A jó szappan nem szárít, nem okoz allergiát, pöttyöket, fájdalmat és semmi köze az erekciós problémákhoz. Főleg, ha avatott kezek közé kerül a sikamlós tisztálkodószer. Már a debreceni diákok is pisivel öblítettek Kis irodalmi kikacsintást azért megengedünk magunknak a pisi-higiénia összefüggésében, hiszen Végh Antal is megírta annak idején (1979-ben) az Akkor májusban esett a hó című regényében, hogy a fiúk (akik prostikhoz) jártak akkor teszik jól, ha a pisit szex utánra tartogatják, mert a vizelet segít "kimosni" a baktériumokat.
Csokonai szobra fent a kőalapzaton, én a padon itt lent. ő ércből, keményen, én húsból és vérből, törékenyen. Egy órára szól a száműzetésem. Nem baj, legalább Vitéz Mihály, addig sem marad egyedül… Könyv: Végh Antal: Akkor májusban esett a hó Kiadó: Magvető Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1979 Oldalszám: 172 Kötés: Keménytáblás ISBN: 9632710134 Jó állapotú, a papír védőborítón pici, halvány folt látható, az élei enyhén szakadozottak. Jelenlegi ára: 180 Ft Az aukció vége: 2018-10-21 21:15.
Érthető hát, hogy a fiúk nem veszik egyiket sem komolyan, hanem kiélik - a valóságban és a képzeletben - kamaszösztöneiket. Az évek azonban nem múlhatnak el nyomtalanul: közeledik az érettségi, és Rásó Gábor szerelmes lesz... ˝ Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Mint mondta, a kötet megjelenése után nem csak pereskedések egész sora következett, de be is tiltották – igaz, csak a refiben – ezt az olvasmányt. - Refisként még a 2000-es évek elején is a pad alatt olvastam ezt a regényt, generációm egyfajta szamizdat-kiadványa volt, amit azért is fontos megemlíteni, mert ez az élmény kezdte el velem igazán megszerettetni az olvasást. Éppen hetven éve játszódik a regény, s ha lefejtjük róla az erotikus mázt, észrevehetjük, hogy tulajdonképpen egy egész nemzedéket szólaltat meg a szerző a tehetetlenség hangján. Minek tanulni, minek másra gondolni, mint a szex, ha úgysem veszik fel az embert egyetemre, mert mindenki vagy egyházi, vagy nemesi körökből került a refibe. Olyan társadalmi feszültség volt akkoriban, amit a szerző szerint nem lehetett máshogy túlélni, csak az élvhajhászattal, az aranyifjúi életvitellel – magyarázta. Benne van a 70-es évek könnyed levegője, szexuális forradalma, és egyfajta vádaskodás is, hiszen a regény ténylegesen akkor született meg – fogalmazott.
A cserkészbarátaimmal ezt követően elindítottunk egy kutatást, arra voltunk kíváncsiak, vajon a debreceni diákságnak voltak-e hasonló hagyományai, olyanok, amiket akár fel is éleszthetnénk. Volt bennem akkoriban egy debreceni bezzegség, a BTK egyetemi újságjába írtam is egy cikket, amiben nemtetszésemet fejeztem ki: szakestezünk és hozunk mindenféle idegen szokásokat, ahelyett, hogy a saját, 500 évre visszavezethető hagyományainkat ápolnánk. Kiderítettük a kutatások során ugyanis, hogy Csokonai nem véletlenül járt ki a Nagyerdőre "farkasokkal harcolni", botanizálni, borozgatni és pipázni a diákjaival. Találtunk arra is nyomokat, hogy egykor úgynevezett symposionokat vagy conviviumokat, azaz diákesteket tartottak a debreceniek. A kutatások nyomán mostanra összeállt egy négyszáz oldalas, A debreceni diák dalos- és anekdotáskönyve címre hallgató kézirat, amelyben tulajdonképpen megfogalmaztuk, mit jelent debreceni diáknak lenni. Ennek nagy ihletője volt a Jókai által emlegetett Csittvári Krónika, ami alatt az író egy olyan titkos könyvet értett, ami kézről kézre járt a diákok között, s mindenki beleírhatott.
A XVII. században felhúzott épületet feltehetőleg a ferences kolostor alapítója és a vár átépítője, Széchényi György emeltette. Ez a kb. 8x26 méteres, emeletes, egytraktusos épület lehetett a magja a mai palota nyugati szárnyának. Újabb építkezésre a XVII-XVIII. Barangolások EU: Sümeg - Püspöki Palota. század fordulóján kerülhetett sor. A feltételezések szerint négyszögű, zárt udvar köré épült kastély négy sarkán sarokerkély volt megtalálható. Az építkezés bizonyára ahhoz a Széchenyi Pálhoz köthető, aki püspökként a várban is építkezett 1693-ban. Későbbi utódja, Padányi Biró Márton Rómába írt jelentéséből tudjuk, hogy a kicsi és omladozó rezidencia egyharmadát még püspöksége előtt kocsmává és üzletté alakították át. Az 18-án veszprémi püspökké kinevezett Padányi Biró Márton azonnal Sümegre tette székhelyét, ami egyben a város fénykorának a kezdetét is jelentette. Ekkor alakult ki a barokk városkép az új palotával, lakó- és gazdasági épületekkel, valamint ekkor épült az új templom, melyet Maulbertsch díszített hazánkban páratlan freskókkal.
A főkapu felett lévő áttört mellvédű erkélyt Atlasz-figurák tartják. A szobordíszes főpárkány alatt az építtető püspök címere látható. Helyiségeinek jelentős része boltozott. A kastély legszebb tere a Szent Mártonnak szentelt kápolna. A tituláris szent kupolán lévő képét és a korona felajánlását ábrázoló, 1750-ben elkészült oltárképet a váci Vogel Gergely, a Zichyek óbudai kastélyát is kifestő mester festette. Stukkóit a pesti Antonio Orsatti készítette. A kápolna mellett kialakított könyvtárszoba mennyezetén magának az építtetőnek az alakja jelenik meg csillagászati műszerekkel és egyéb eszközökkel együtt. Az együttes képét 1758-ban Maulbertsch is megörökítette a plébániatemplom orgonakarzatának falán. A sümegi püspöki kastély a magyarországi vidékies barokk építészet megkapóan szép emléke, melyen a provinciális vonások nagyvonalú megoldásokkal ötvöződnek. Belső kialakításának, díszítésének megmaradt részletei kiemelkedő értékűek.
1748-ban kezdtek az átépítéshez és 1753-ra elkészült a négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magában foglaló rezidencia. Az épület a domborzati viszonyokat követve kisebb részében földszintes, nagyobb részében emeletes. A főbejárat különleges dísze a kapu felett lévő áttört mellvédű erkély, amelyet hatalmas Atlasz-figurák tartanak. A szobordíszes főpárkány alatt az építtető püspök címere látható. A palota helyiségeinek jelentős része boltozott. Rendezvényhelyszínünk az ön rendelkezésére áll az alábbiakban: LEGKÖZELEBBI REPÜLŐTÉR Sármelléki (Balaton) Repülőtér (40 km) Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (228 km) ÉPÍTÉSZETI PARAMÉTEREK A palota alapterülete összesen: 2880 m2, pince: 388 m2, földszint: 1026 m2, I. emelet: 1285 m2, borozóként bérelt pince: 321 m2, melléképület a hátsó kertben: 50 m2. Közművek: a Palota minden közműbekötéssel, illetve csatlakozási lehetőséggel rendelkezik (villany, gázszolgáltatás, ivóvíz ellátás, tűzivíz, a szennyvíz és az esővíz is a városi közcsatornába van elvezetve).