Érdekességként meg kell említeni, hogy számos, a keresztény mitológia alapjának számító motívum a Mithrász kultuszból eredt. Például Mithrász december 25-én született és van róla olyan legenda is, hogy egy szűztől, ismerős? No de, vissza Fertőrákoshoz. A Mithrász-szentélyekről tudni kell, hogy jellemzően természetes, vagy mesterséges barlangokban alakították ki őket, a fertőrákosi sem jelent kivételt, ám ezzel meglehetősen mostohán bánt a történelem. Római emlékek. A 19. század második felében feltárt szentélyt az 1920-as években istállónak, 1945 után a vasfüggönyt őrző éber határőrök pedig illemhely gyanánt használták. A szentélyt a rendszerváltás után újra feltárták, a megrongálódott feliratokat és szobrokat restaurálták, manapság közel a régi pompájának megfelelő állapotban látogatható.
Érdemes egy pillantást vetni a gazdagon díszített falakra, mely szintén különlegessége a régészeti leletnek. (És ez hazánk egyetlen olyan római emléke, mely világörökségi rangot élvez).
A várak közül több lényegében nem is vár, inkább csak egy torony volt. A vértesi várak is a Palota, Székesfehérvár és Tata által alkotott védelmi rendszer láncszemei voltak, amely szó szerint valóságos vértet képezett előbb a német és cseh betörések ellen, később pedig a török sereg feltartóztatása és a mögöttes területek védelme volt a feladatuk. II. Folyamatosan gyarapodnak a feltárt magyarországi római kori régészeti emlékek. Világháború emlékei A második világháború magyarországi hadszínterén folytatott végső küzdelmek közül a Vértes területén vívott harcok magyar szempontból jelentős haditetteknek számítottak. A honvédség leharcolt és megfogyatkozott erői, ahogy 1944 őszén a Kárpátok hágóinál és Torda körül, úgy ezen erdős, hegyes térségben is több héten keresztül sikeresen feltartóztatták a túlerőben és technikai fölényben lévő szovjet Vörös Hadsereg csapatait. Jóllehet az általános hadihelyzet, főképpen a főváros gyűrűbe zárása után - a korabeli szlogent idézve - "reménytelen de nem kilátástalan" volt egyes magyar honvédcsapatok mégis valami megmagyarázhatatlan hősiességet és bátorságot tanusítottak e végső harcok alatt.
Általános jellemzők A Kárpát-medencében való megtelepedésnek és a nyugati típusú kereszténység felvételének logikus következménye, hogy a magyarországi művészet fejlődése a XI. századtól a nagy európai stílusok rendjébe tagozódott be. Az építkezések kapcsán külön ki kell emelni a bencés szerzeteseket, akik téríteni érkeztek az országba és ehhez kiépítették saját, nyugati mintákat követő központjaikat. Ezeket a bencés és cisztercita apátságokat és templomokat Európa-szerte nagyon hasonlóan tervezték és készítették el, hiszen a rendi regula előírásait be kellett tartaniuk. Fontos kihangsúlyozni, hogy míg a XI-XII. Dr. Póczy Klára: Közművek a római kori Magyarországon (Műszaki Könyvkiadó, 1980) - antikvarium.hu. században a királyi és egyházi megrendelések domináltak, a XIII. században a templomok létrehozásában egyre nagyobb szerep jutott már világi építtetőknek. Hatalmuk kifejezésére támogatták a nemzetiségi monostorok építését, s ebből az időszakból már inkább maradtak ránk falusi templomok is. A falusi templom vagy környezete általában temetőként is funkcionált. A templombelsőben vagy altemplomban történő temetkezés a birtokosok, kegyurak előjoga volt.
Bár a 8 éve bevezetett fémtörvény jelentősen csökkentette a kábellopások számát Magyarországon, még mindig rengetegen vetemednek ilyen bűncselekményre. Az utóbbi években 200 felett volt az esetszám, a MÁV például az év első 18 napjában már 9 esetet jelentett be, január közepéig már 315 vonat késett összesen 3210 percet a kábeltolvajok miatt – írja a Pé A MÁV legutóbb január közepén közölte, hogy a jelentős anyagi károk mellett komoly fennakadásokat is okozott a Keleti pályaudvaron a kábellopás. A probléma olyannyira gyakori, hogy a vasúttársaság szerint akkor (durván 2 hét telt el az évből) már hatszor rongáltak meg vagy tulajdonítottak el vasúti kábelt a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti pályaszakaszról – amelyből négy tartós fennakadásokat okozott a nagyforgalmú pályaudvar amúgy is feszes technológiájában. És ez csak egy pályaszakasz: a januári közlés szerint 18 nap alatt 9 esetet regisztráltak, a nagy forgalmú helyszínek miatt 315 vonat késett összesen 3210 percet. 2021-ben országszerte 13 esetnél 175 vonat összesen 1720 percet késett – tették hozzá.
A kiállításon mi magunk is a festmények részévé válhatunk - bár a méretarányok azért kicsit furcsák ^^' Nekem úgy általában nagy kedvenceim a freskók és mozaikok a római korból, így a freskók voltak itt is, amik a leginkább lenyűgöztek, de az egész 'római túra' nagyon hangulatos volt. Titeket mi érdekel a leginkább a római korból? Felhasznált forrás: Pozsárkó Csaba - Tóth Zsolt: Pécs a római korban. Vezető a pécsi világörökség helyszíneihez. Pécs, 2011. Ha tetszett a fenti poszt, akkor kukkantsd meg ezeket is: Talán mindenki hallott már Szombathely ókori elődjéről, Savariáról. Az viszont már nem annyira köztudott, hogy mit keresett itt egy egyiptomi istennő, Isis és mit találunk ma az egykori temploma helyén. Gyakori jelenség a régészeti kiállítások esetén (is), hogy a fókusz elcsúszik a fegyverek, harcosok, fejedelmek és úgy általában a férfiak nézőpontja felé. Persze vannak nagyon jó tárlatok, ahol minkét nem tárgyai és élete képviselve van, a mai ajánlóban viszont egy kifejezetten nőközpontú kiállítást ajánlok nektek.
Országszerte egyre több városban láthatóak a jelenleg Vácon élő Kolodko Mihály – aki magát gerillaszobrásznak tartja – köztéri szobrai. A művész jellegzetes stílusú apró szobrai igen népszerűek. Külön varázsa a témának, hogy a szobrok megjelenését nem előzi meg hírverés, nincs szoboravatás pátoszos hangú beszédekkel. Hanem egyszer csak ott vannak, ahova az alkotó megálmodta őket. Tudvalévő, hogy a váci alkotásokat a város gazdag történelme ihlette. A Kőkapunál Mária Terézia alakja tűnt fel. A vasútállomáson Petőfi Sándor Anyám tyúkja című híres verse jut eszünkbe, hiszen Morzsa kutya és a tyúkanyó alakjai láthatóak. Köztudott, hogy Petőfi 1848. február havában Vácon írta a verset. Aztán van a főtér, amely az ország egyetlen háromszög alaprajzú barokk főtere. Itt, egészen pontosan a Pannónia-ház előtt pedig Sajdik Ferenc munkássága előtt tiszteleg a művész a Csúzli című alkotásával. Kolodko Mihály gerillaszobrai nyomában - Hírnavigátor. Itt a szobor alapzata szintén háromszögű. Mindhárom váci alkotás süttői mészkőn kapott helyet, ami nem véletlen: már a 15. században a kor mesterei is óriási lehetőséget láttak ebben az anyagban.
Egy olvasónk küldte azt a képet, amelyen az látszik, hogy Kolodko Mihály egyik legnépszerűbb miniszobra, Süsü eltűnt a Szabadság térről. Olvasónk azt írta, hogy Kolodko-túrára indultak, amikor észrevették, hogy a Süsü-szobor eltűnt. Az eltűnt Süsü-szobor helye. Kép: Olvasó Mint ismert, Kolodko Mihály szobrai gyakran meglepetésszerűen bukkannak fel a városban. Mekk Elek előtt például a Széll Kálmán téren rendszeresen virággal tisztelegnek.
Szeretné elolvasni cikkünket? Jelentkezzen be! Vagy csatlakozzon hozzánk! Indítsa el a 14 napos ingyenes próbaolvasási időszakot! Kérjük, támogassa a független váci újságírást azzal, hogy cikkeinket olvassa és előfizet lapunkra! Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!