Csak te teheted magad boldoggá. Szerintem az tiszta egoizmus, ha frusztráltan csücsülsz otthon, és másoktól várod el, hogy boldoggá tegyenek. Egyébként a boldogtalanság sem baj. Én se mondom állandóan, hogy hé, szép a világ. Miért akar mindenki mindennap boldog lenni? 2015. június 26., 22:32 Azt hiszed, nem volt barátnőm? Ezért vagyok egyedül. Nehéz olyat találni, aki jóban van magával, aki elégedett, és nem tőlem várja el, hogy boldoggá tegyem. És ha boldogtalan, nem csak engem hibáztat. Folytatása Fülenincs nyúl Hasonló filmek címkék alapján
A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a MédiaKlikken! Romantikus komédiázás a "Fülenincs nyúl" második része is. Az első rész alaphelyzetét további bonyodalmakkal színesíti. Anna egy hisztis csajszi, aki mindenért veszekszik, Ludo pedig egy lusta disznó, aki nem csinál semmit. Ez az alaphelyzet, erre még rátesz egy lapáttal Ludo nagymellű hölgyismerőse és Anna exe, a "kuszkuszkirály" Ralf, aki beköltözik hozzájuk. Ludo és Anna tehát két éve él együtt, életük a mindennapos rendszeresség jegyében zajlik. Anna zokon veszi, hogy Ludo elhanyagolja a háztartással kapcsolatos feladatokat, a férfit pedig zavarja az asszony állandó panaszkodása. Ludo összefut a régi szeretőjével, Marie-val, és Anna régi barátja, Ralf néhány napig náluk tartózkodik. Mindez próbára teszi a kapcsolatukat. A féltékenység belopja magát a szívükbe. Anna titokban Ludo telefonüzeneteit olvassa, a férfi megtalálja a nő szeretőinek rangsorát. Bár erősen kötődnek egymáshoz, végül mindketten a régi szeretőjük ágyában kötnek ki.
Végül, számtalan nevettető kaland után, Ludo is belátja, hogy a pletykarovaton túl is van élet, s méghozzá milyen szép! Annáról, a pápaszemes óvónőről már nem is beszélve… Mi? Mikor? Hol? Fülenincs nyúl, április 23-án 22:05-től, a Dunán Forgatókönyvíró: Anika Decker, Til Schweiger Zene: Dirk Reichardt, Mirko Schaffer, Stefan Hansen Operatőr: Christof Wahl Rendezte: Til Schweiger Szereplők: Til Schweiger (Ludo Dekker) Nora Tschirner (Anna) Armin Rohde (Bello) Matthias Schweighöfer (Moritz) Barbara Rudnik (Lilli, huga)
Közel kétszáz évig tartott a török hódoltság Magyarországon. Nagyon hosszú idő ez: hat-nyolc nemzedék élete telt el a magyar–török háborúk jegyében. A középkorban, a magyar török vár háborúk idején már használtak, a várak.... A hódoltsági területen, illetve a megmaradt Magyar Királyság és Erdély végváraiban az emberek nem ismertek más világot, csak a portyázó töröktől vagy éppen a felvonuló hadseregek pusztításaitól való félelmet. Két háború között egy-egy vár népe igyekezett visszatérni a normális hétköznapokhoz. Amikor azonban újra jött az ostromló oszmán sereg, különleges helytállásra volt szükség, hisz a magyarnak ekkor nem idegen országokban kellett Habsburg-érdekekért hadba szállnia, hanem a hazát, a családját, és nem utolsósorban a hitét kellet megvédenie. Nem kevés példa van rá a történelmünkben, amikor ezek az emberek hősiesen helytálltak – tetteik emlékét máig őrzi az utókor. A mohácsi vész Nagy veszélyben volt Mátyás király halála után a hatalmi harcokban meggyöngült ország; az 1514-es keresztes hadjárat talán még meg tudta volna állítani a törököt, ha a jobbágyok nyomora miatt nem csap át a Dózsa-féle parasztfelkelésbe.
Így 1526 tavaszán I. (Nagy) Szulejmán szultán az akkori idők legerősebb hadseregét indíthatta el Magyarország felé. Vele szemben a húsz éves, tapasztalatlan II. Lajos király állt, aki mindössze 12 ezres sereggel indult el Budáról az ország védelmére. Parancsnokai Tomori Pál kalocsai érsek, kitűnő végvári törökverő hadvezér és gróf Szapolyai György voltak. A gyenge király, a rossz szervezés és a főurak hatalmi harcai előrevetítették az ország vesztét: ki akarva, ki akaratlanul, de a magyar hadak fele egyszerűen elkésett a csatából. Szapolyai János erdélyi vajda (a csata után választott király! Nem bírták megállítani az őrjöngő magyar hőst | 24.hu. ) 10 ezres serege Szegednél, az uralkodó 10 ezres cseh csapatai Székesfehérvárnál, Frangepán Kristóf horvát bán 5 ezres hadai pedig még csak Zágrábnál jártak, amikor a keresztény fősereg megütközött a törökkel. Végül 25 ezer magyar, német, cseh, lengyel, horvát és szerb gyűlt össze II. Lajos zászlaja alatt: 10 ezer lovas és 15 ezer gyalogos. Velük szemben 80 ezer török állt, akiket maga a szultán vezetett.
A Magyar Királyság megmutatta, hogy saját földjén még mindig jelentős csapásra képes, egyértelmű üzenetet küldött Isztambulba: állj, és ne tovább! – fogalmaz Horváth Richárd. Halott törökkel a fogai közt Válaszcsapásra nyilván nem volt mód, ahogy fent is említettük, a birodalom területére vezetett hadjárat bizonyára mindent elsöprő támadást váltott volna ki. Mátyás király viszont ütötte még a vasat, amíg meleg, a következő évben hatalmas katonai felvonulást rendezett a határvidéken, hatalmát demonstrálta. Török földre nem lépett, pusztán jelezte, hogy erős, felkészült és figyel. A kenyérmezei diadal után jelentősen megritkultak a török portyák, a két állam 1483-ban öt, majd hosszabbításként újabb tíz évre békét kötött egymással. Bennünk is már csak egyetlen kérdés maradt: Kinizsi övéit is megdöbbentő, vad győzelmi tánca. ORIGO CÍMKÉK - magyar-török háborúk. A történész szerint minden kétséget eloszlató bizonyíték nincs rá, de elképzelhető, hogy így történt. A zord tekintetű, kifejezetten izmosnak leírt hadvezér élete csatáját nyerte meg, hatalmas kő esett le mindenki szívéről, ez a fajta duhaj mulatság bőven belefért.
A stratégia célkitűzése, hogy a résztvevő államok a közös kihívásokra együtt találjanak megoldásokat. Összességében tehát elmondható, hogy erős a kapcsolat Magyarország és a németországi Baden-Württemberg tartomány között. Alapját a történelmi és kulturális kötelék képezi, ami az évek során harmonikus tudott maradni a nehézségek ellenére is. Ezen stabil alapra épült a társulás a kutatásban, oktatásban és a gazdaságban is, amely mindkét fél számára előnyökkel jár. Így a jövőben is érdemes törekedni a párbeszéd biztosítására, a jó kapcsolat és egymás iránti érdeklődés fenntartására, valamint tovább bővítésére a kihívásokat, ellentéteket áthidalva. A múlt tapasztalatai alapján ez lehetséges és egy kölcsönösen gyümölcsöző együttműködést eredményez.
Kinizsi Pál remek hadvezér, de legalább annyira vad harcos is volt: még övéi is elképedtek rajta. Az 1479-es kenyérmezei csatában a magyar had kiváló szervezéssel és taktikával kétszeres török túlerőre mért megsemmisítő vereséget, amivel hazánk megmutatta: van még ereje, képes megvédeni magát. A nándorfehérvári diadalt követően a szultáni sereg csaknem hét évtizedig nem támadt Magyarországra, de ettől még fegyvernyugvásról nem beszélhetünk, sőt. A két állam nem kötött hivatalosan békét, a déli területeken mindennaposak voltak a kisebb-nagyobb török portyák, amelyekre természetesen a magyar válasz sem maradhatott el. Közben pedig röpke néhány év alatt Szerbia és Bosznia oszmán megszállás alá került, elolvadt az addigi ütközőzóna, 1463-ra a Magyar Királyság közvetlen szomszédságba került a vele ellenséges, és nálánál sokszor erősebb nagyhatalommal. Hunyadi Mátyás komoly dilemmával szembesült. Nem érdemes a szultánt felbőszíteni Egyrészt nyilvánvalóan nem engedhette a törököket kényük-kedvük szerint rabolni, fosztogatni az ország területén, másrészt tisztában volt vele, hogy azért a szultán képzeletbeli bajszát sem ajánlatos húzogatni.
Felemás eredménnyel zárult az utolsó osztrák–török háború, ahol a megaláztatástól csak egy tehetséges tábornok fellépése tudta megmenteni Ausztriát. Kinizsi Pál egész életét a csatatéren töltötte. Nem volt egy óriás, de a kortárs szigorú tekintetű, rendkívül, izmos, robusztus testű férfinak írta le. Állapota folyamatosan romlott, de a hadból nem hiányozhatott, Szendrő ostrománál lábait a nyereghez kötözték, le ne essen lóról. Kinizsi Pál remek hadvezér, de legalább annyira vad harcos is volt: még övéi is elképedtek rajta. Nándorfehérvár már szinte a szultán kezében volt, amikor a Száva partján felbukkantak a szerb és magyar keresztesek. A felszínre bukkant leleteket a tudomány félreértelmezte, a kutatás tévútra siklott, és ott is maradt: az ezredfordulón úgy tűnt, a mohácsi csatatér elveszett. Egészen mostanáig. A most felfedezett emlékek – így egy aranylemez darabja – az elsők a mai Magyarország területén, melyek egyértelműen köthetők Zrínyi Miklóshoz. A három részre szakított Magyarországon egy volt állandó: az egyesülés vágya.