2009. november 11. 08:02 A középkor egyik legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avattak szentté. A 4. században Szombathely környékén született Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték. November 11-i napja a néphagyományban a jobbágytartozás lerovásának ideje, melyet kiadós liba-lakomákkal és munkatilalommal ünnepeltek. Szent Márton élete Szent Márton 316-317 körül pogány római családban született a pannoniai Sabariában (a mai Szombathelyen). Szent Margit Plébánia. 15 éves korában a római hadseregbe sorozták. Katonaéveiben vitézsége mellett kitűnt jólelkűségével, felebaráti szeretetével, a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával. A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. 18 éves korában megkeresztelkedett, 20 éves korában megvált a hadseregtől. A Genovai-öbölben, Gallinaria szigetén remetéskedett.
1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. NyugatiJelen.com - Gizella szentté avatása magyar államérdek!. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került. Hetvenöt éve adták át Budapest legrövidebb Duna-hídját Hetvenöt éve, 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat, amelyet a második világháború végén, Budapest ostromakor robbantottak fel. Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a háború után első állandó hídként adták át a forgalomnak, ekkor kapta a Szabadság híd nevet.
István király a koronát át akarta adni Imrének, valószínűsíthető, hogy a később átalakított, koronázási palástként ismert miseruhát is erre az alkalomra készítette Gizella királyné. Imrét várva érkezett meg a hír, hogy Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte. 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe. Halálának pontos helye nem ismert, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben, az uralkodók kedvelt vadászterületén érte a halál. Gergely pápa 1083. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5-ére került. Imre tisztelete megmaradt az egyházi év és templomi ábrázolások világában. A barokk templomi képeken úri magyar viseletben, csizmásan jelenik meg. Szent Imre nevéhez és napjához fűződő hiedelmekről és hagyományokról nem tudunk. Keresztnévként mégis igen népszerű, sőt családnév gyanánt is: Imre, Imreh, Imrő, Emre, Ümre, Imbre. Számtalan helységnevünk is Árpád-házi Szent Imre herceg emlékét őrzi: Győrszentimre, Csílkszentimre, Görgényszentimre, Hegyközszentimre, Marosszentimre, Nyárádszentimre, Pestszentimre, Sárosszentimre, Tiszaszentimre, Szentimrefalva, Szentimrepuszta.
Az utolsó kedég fráter Marus szeplőtelen szűz volna. ' Neveltetésére különös gondot fordítottak szülei: oktatását 1015-ben Gellért püspök vette át, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon (a mai Pannonhalmán), és eredeti szándékától eltérően a király mellett maradt. Hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait; a tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta. Tizenöt éves korától atyja mellett nevelkedett; elsajátította az államirányítás tudományát, a hadvezérséget és a diplomáciát. Imre a húszas évek végén elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető dukátust (valószínűleg a bihari dukátust), és apja reá bízta a királyi sereg parancsnokságát is. A huszonhárom éves Imre herceg kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, ám írásos emlék nem maradt fenn.
Egyre többen kérték a szentté avatási per folytatását. Az 1923-as Katolikus Nagygyűlésen Böle Kornél domonkos szerzetes határozati javaslatot nyújtott be ezzel kapcsolatban. Kitartó és következetes munka és sok ima után Serédi Jusztinián esztergomi érsek 1930-ban hivatalosan is megbízta Böle Kornélt az előkészítő munkák irányításával. A döntő lépést az Eucharisztikus Kongresszus hozta el: a kongresszus alatt és után közel száz főpap írt levelet a pápának, amelyben kérték Boldog Margit szentté avatását. Innentől kezdve felgyorsultak ez események, 1942-ben megtartották a Boldog Margit évet és XII. Piusz pápa 1943. július 23-án Rómában szentnek nyilvánította Boldog Margitot. 701 évvel születése után Szent Margit személye nagyon aktuális volt. A világban éppen egy a tatárjárást is felülmúló kataklizma zajlott és a magyarság erőt tudott meríteni a szent hercegnő példájából az elkövetkező évek megpróbáltatásaihoz.
Nyitókép: részlet a 2016-os A Gúthi erdő című filmből Bejegyzés navigáció
Bujtor István Filmfesztivál 2018) I. helyezés, Etűd kategóri a (II. Hét Domb Filmfesztivál 2018) Fiatal filmes kategória, legjobb Ismeretterjesztő film (25. Országos Diákfilmszemle 2018) Különdíj, Magyar Hollywood Tanács (3. Ceglédi Filmfesztivál 2019) Utifilm díj (15. Vas-film, Vas megyei Függetlenfilm Fesztivál 2019) Szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium különdíj (35. Agrofilm nemzetközi filmfesztivál, Szlovákia, Nyitra 2019) Alkotói különdíj, Fiatal filmes kategória, (26. Országos Diákfilmszemle 2019) Kimagasló Művészi Munka Különdíj Polifilmfeszt 2019) I. Helyezés, Dokumentumfilm kategória ( 4. Gödöllői film festival 2020. Ceglédi Filmfesztivál 2020) Különdíj, Magyar Hollywood Tanács (4. Ceglédi Filmfesztivál 2020 Operatőri Különdíj, Dokumentumfilm kategória (XI. Bujtor István Filmfesztivál 2020) II. helyezés, Ismeretterjesztő film kategóri a (IV. Hét Domb Filmfesztivál 2020) Legjobb ismeretterjesztő film díj (16. Vas-film, Vas megyei Függetlenfilm Fesztivál 2020)
További információ: ITT Kapcsolódó cikkeink Izgalmas filmsorozat készült a hazai természetvédelmi őrökről A tiszavirágok is szerepelnek David Attenborrough új sorozatában A Kiskunságról készített filmet a híres magyar természetfotós Kulisszatitkok a Vad Balaton forgatásáról Főszerepben a Tisza és a PET-kalózok Forrás: