A császári palota mellett volt a Circus Maximus (ejtsd: Cirkusz Makszimusz), egy 300 000 főt befogadó kocsiversenypálya. Róma központja a Forum Romanum (ejtsd: Fórum Románum) volt, itt rendezték a diadalmeneteket, itt álltak a hivatali épületek. A császárok saját fórumokat hoztak létre, közösségi tereket, plázákat, melyeknek oszlopcsarnokaiban sétányok, emeleti folyosóin üzletek voltak, földszintjén pedig pénzváltók, könyvtárak és bíróságok. Fürdőszoba helyett a polgárok közfürdőkbe jártak. Itt az öltözőkből kilépve előbb egy langyos fürdőhelyiségbe lehetett jutni, majd a forró gőzfürdő és a levezető hideg fürdő következett. A nagy thermákban a fürdés mellett zeneterem, edzőtermek, könyvtár és étkezési lehetőség is volt. A nagy többség nem engedhetett meg magának saját házat, ők bérházakban éltek. A járdával szegélyezett tömbökben apró lakások sorakoztak, magas lakbérekkel. Az őskor és az ókor világa | Sulinet Tudásbázis. A földszinten üzletek, kocsmák bújtak meg. A gazdagok magánházakban, domusokban (ejtsd: DÓMUSZ) laktak, amelyeket télen padlófűtés, azaz a padló alatti üregekben keringő forró levegő tartott melegen.
2017. szeptember 22. 14:24 Az ókori Róma polgárainak nemi élethez való viszonya meglehetősen ellentmondásos volt. Egyrészt hivatalosan szigorú erkölcsi előírások szerint szervezték a társadalom – vagy legalábbis annak női tagjainak – életét. Másrészt viszont a római történelem már a kezdetektől hemzseg a nemi erőszakban és orgiákban gazdag epizódoktól. A császárok és családtagjaik szexuális perverziói pedig már az ókorban is a történetírók egyik kedvenc témáinak számítottak. A szex már a kezdektől fogva fontos szerepet játszott az ókori Róma történelmében. Elég csak az olyan félig-mitikus történetekre gondolni, mint a szabin nők elrablása, amikor a római férfiak a város megalapítását követően elrabolták a szomszédos nép feleségeit és lányait, hogy ezzel biztosítsák Róma gyermekutánpótlását. De jó példa erre az utolsó római király bukását és a köztársaság megszületését elhozó lázadás is, amelynek közvetlen kiváltóoka az volt, hogy a zsarnok Tarquinius Suberbus megerőszakolta a tisztes római asszonyt, Lucretiát.
Kedves Geminusom! Nagy aggodalommal tölt el tartós betegeskedésed. S bár jól tudom, mennyire képes vagy uralkodni magadon, félek, hogy a betegség kedélyállapotodat is befolyásolja. Ezért arra intelek, állhatatosan szállj vele szembe, ez a viselkedés dicséretre méltó, ez vezet a gyógyuláshoz. Olyasmit tanácsolok, ami emberileg teljesíthető. Mindenesetre én magam, mikor egészséges vagyok, ezt szoktam mondani enyéimnek: "Remélem, hogy ha netán megbetegszem, semmi olyat nem fogok kívánni, amit utólag szégyellnék vagy meg kellene bánnom. S ha nagyon elhatalmasodnék rajtam a kór, előre kérem, csak olyasmit adjatok nekem, amit az orvos is megenged, s ha valaki mégis mást ad, éppúgy meg fogom büntetni, mint azt büntetjük, aki nem akar megtenni valamit. " Egyszer, mikor igen heves forróláz gyötört, majd megkezdődött a gyógyulás, bekentek, s az orvos itallal kínált; ekkor odanyújtottam neki a kezem, hogy nézze meg pulzusomat, majd az ajkamhoz emelt poharat újra letettem. S mikor betegségem huszadik napján fürdőt készíttettem, orvosaim összesúgtak; megkérdeztem az okát.
A te árulásod Meg fogják torolni, Nekem most már innét Ki kell vándorolni. Utál Magyarország, Utál Erdélyország, Lemondok már sírván, Még az gyermekök is Az sárgába kíván. Így kesergett Tisza Mungóvári sáncon, Így botlott át szegény Lukács Laci bácsin, Az örmény fináncon... Írd meg a véleményed Tóth Árpád A KURUC-DALOK HITELES SZÖVEGEI című verséről!
Kedves Látogatónk! A Zeneszö oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8. 0, illetve Mozilla Firefox 4. 0 böngésző ajánlott. Úttörő dalok szövege? (8971474. kérdés). Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok. Google Chrome letöltése Mozilla Firefox letöltése Internet Explorer letöltése Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.
Képekkel illusztrálva német nyelven, Brüsszelnek, hogy Ők is megértsék, minket ne is próbáljanak megérteni... A Vidám úttörő című nótát előszeretettel hívta a köznyelv "Minta mókus"-nak, szerzője Lóránd István, szövegírója B. Radó Lili voltak. A dal szövege a Zeneműkiadó Vállalat gondozásában, 1959-ben jelent meg a "111 dal úttörőknek" című könyvben.