A járműveknek el kellett jutniuk Pripjatyba, és 27-én két és fél óra alatt 44 600 embert vittek el onnan úttörőtáborokba, szanatóriumokba, szállodákba. A repülőről végrehajtott első szemle után már nem volt több titok a katasztrófa méreteit illetően. A következmények felszámolását célzó műveletekben 80 repülőgép és helikopter vett részt. Először homokot dobtak a sérült reaktorra. Egy-egy helikopter 8-10 darab, egyenként 60-80 kilogrammos zsákot vitt a fedélzetén, a cél felett lebegve megállt a levegőben, majd a legénység - amely hevederekkel rögzítette magát - a nyitott ajtón dobálta ki a zsákokat 200 méter magasságból a 20 méter átmérőjű kráterbe. A sugárzásmérők nem működtek, mert jóval erősebb volt a sugárzás, mint amennyit mérni tudtak volna. - Úgy számoltam, hogy mintegy 1500 röntgen lehetett a sugárdózis, ám később azt mondták, hogy a valóságban 3500 volt. Az ukrán erők visszafoglalhatták a Csernobil melletti szellemvárost, Pripjatyot - Portfolio.hu. De mit számít, ha feladatot kellett teljesíteni? - mondta a nyilatkozó. Hozzáfűzte, hogy a helikopterek is tönkrementek a sugárzástól, de főleg a hőségtől két-három bevetés után: ugyanis a kráter közelében 120, a kráter felett pedig 200 fok Celsius volt a hőmérséklet.
A Szovjetunió gigászi területének energiaellátását nem volt egyszerű megoldani. A szovjetek éppen ezért fordultak az atomenergiához, és azonnal úgy gondolták, hogy a legprofibbak a műfajban: 1954-ben megépítették az első atomerőművet, és úgy hitték, náluk vannak a világ legjobb reaktormérnökei, és senki nem tud úgy atomerőművet építeni, ahogyan ők tudnak. Szerencsére ez igaz is: úgy biztosan senki nem építi a reaktorait, mint ők, mert a szovjet mérnökök munkája finoman szólva is hanyag és veszélyes volt. A világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának helyszíne, a csernobili erőmű is hagyott némi kívánni valót valót maga után: már 1977-ben, amikor az első reaktort beindították, érkeztek jelentések az építési szabálytalanságokról. Csernobil a robbins előtt . A betonozás igencsak gyenge minőségű volt, komoly esély látszott a talajvíz szennyezésére, ráadásul a falpanelek között túl nagy eltérés volt, ami mind súlyosan veszélyeztette a reaktorok biztonságát. Mégsem ez a hanyag tervezés és kivitelezés volt az, ami a csernobili katasztrófát okozta.
Ezután sugárfelhő borította be Európa nagy részét. Svéd tdósoktól tudta meg a világ, hogy mi történt. Csernobil a robbanás előtt ne vetkőzz. A katasztrófa következtében kiszabadult, hosszú életű radioaktív izotópok még ma is emberek millióinak életére vannak hatással, a felrobbant reaktorral pedig azóta sem tudnak mit kezdeni a szakemberek. Sőt, a romokat eredetileg beborító szarkofág fölé egy újabbat kellett emelni, de az is csak 100 évre nyújt megoldást – miközben a sugárzás több ezer évig velünk marad. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették. 35 évvel később több százan visszatértek a szellemvárosba Pripjaty város több száz egykori lakója a "szellemváros" központjában emlékezett meg ma a csernobili nukleáris baleset 35-ik évfordulójáról - számolt be hétfőn a TSZN hírtelevízió. A katasztrófa sújtotta település volt lakói az akkori robbanás bekövetkeztekor, pontban éjjel 01 óra 30 perckor 35 gyertyát gyújtottak meg a baleset áldozatainak emlékére.
Később zsákok helyett fékező ejtőernyőket használtak a homok szállítására, de azokkal levált a helikopter rögzítő karabinere is, ezért órákon belül többször használatos felfüggesztő berendezést kellett konstruálni, és be kellett indítani a gyártását. Aztán amikor a homoktól egyre melegebb lett, akkor ólomöntvényeket kezdtek egyenként ledobálni, míg valakinek eszébe jutott, hogyan lehet többet a célba juttatni, és tíz nap alatt befedték a reaktort. Csernobil a robbanás előtt teljes film. A repülősök jódtablettákat kaptak, meg valami kenőcsöt Leningrádból, és az ülések alá ólomlemezeket tettek. A sugárzást nem mérték, mert voltak ugyan számlálóik, amelyek az engedélyezett mennyiséget tíz napig összegezték volna, de minden nap ki kellett dobni ezeket a műszereket, mert "megteltek". Naponta új egyenruhát adtak ki, és kötelező volt orosz fürdőt - bányát - használni. Az emberek saját elhatározásból az engedélyezett napi öt bevetés helyett napi harmincat is repültek, és miközben a szabályzat szerint 10 nap alatt legfeljebb 100 röntgen sugárzást kaphattak volna, ennek sokszorosa érte őket.
Az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a nukleáris energia beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Újabb intő jel a 2011 márciusi fukusimai baleset, amely a csernobilihez hasonlóan a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán. A csernobili atomerőművi katasztrófánál elsőként bevetett likvidátorok 50-70 százaléka már nem él - vélte hétfői sajtónyilatkozatában a térség egyik egykori katonai parancsnoka. Az évforduló alkalmából megjelenő visszaemlékezések sorában a Komszomolszkaja Pravda című orosz lap Nyikojaj Antoskin vezérezredest, a Szovjetunió hősét szólaltatta meg, aki a légierő kijevi körzetének a parancsnoka volt. Atoskin irányította az első tíz napon a következmények felszámolásában részt vevő repülősöket. Ilyen volt az élet Pripjatyban a csernobili robbanás előtt: csupán 16 évig élvezhették a lakosok a várost - Ezotéria | Femina. A lapnak elmondta, hogy az ukrán miniszterelnök már április 26-án reggel utasítást adott megfelelő mennyiségű autóbusz és személyautó összeszedésére az erőmű környékén élők evakuálásához.
Ha a szövetekben normális az oxigénkoncentráció, akkor a sebek mintegy 95 százaléka gyógyul. Ha 40 százalékkal lecsökken, akkor a sebeknek körülbelül csak 58 százaléka fog meggyógyulni. Az oxigénkoncentráció 60 százalékos szöveti csökkenését követően a nem gyógyuló sebek aránya már több mint 95 százalék! Helyi oxigénterápiák A helyi oxigénterápia során az oxigént a sérült szövetek feletti területre vezetjük: vagy folyamatosan biztosítjuk a sebfelszínen, vagy ciklikusan, túlnyomásos rendszerekben próbáljuk meg a sebbe juttatni az oxigént. Dr kökény zolpan.fr. A lokálisan alkalmazott oxigén hatására a szövetekben kialakuló magasabb oxigénkoncentráció visszafordítja a szöveti oxigénhiányt. Az oxigén elpusztítja azokat a kórokozókat, amelyek oxigénérzékenyek, ráadásul fokozza a fehérvérsejtek védekező működését, segít elpusztítani azokat a kórokozókat is, amelyek oxigén jelenlétében tudnak szaporodni. Ráadásul a seb szöveteiben serkenti az új erek képződését és a kötőszövet képződését, ami a heg kialakulásának alapvető feltétele, mindkettő nagyon fontos a sebgyógyuláshoz.
Adatok: Név: Dr. Kökény Zoltán Szakterület: sebészet > érsebészet Elérhetőségek: Budapest, XVIII. ker.
30 éve tette fel az életét arra Kökény Zoltán, hogy embereket gyógyítson. Az orvos hivatásának tekinti, hogy megelőzhetővé tegye, hogy a cukorbetegség oly sok esetben amputációval végződjön. Ennek érdekében egy kampányt is elindított, és az AcNews-al is megosztotta, mire kell odafigyelnünk, ha meg akarjuk őrizni egyik legfontosabb szervünk, a lábunk épségét. – Hány éve foglalkozik orvoslással, illetve mi terelte ebbe az irányba? – November elején múlt 30 éve, hogy orvosként dolgozni kezdtem. Édesapám szerint már kisgyerekként azt mondtam, hogy orvos leszek. Aztán az egyetem előtt a Honvédkórház általános sebészetén műtősfiúként dolgoztam. Innentől nem volt kérdés, hogy sebész akarok lenni. – Miért pont ezt az ágát választotta az orvoslásnak? – A krónikus sebek kezelésére gondol? EWTN | Élő igazság. Katolikus élet.. Több mint 25 éve a SOTE II. számú Sebészeti Klinikáján dolgoztam. Egy betegnek csúnya lábszársebe volt, ezért is kellett érszűkület miatt operálni. Az idős hölgybeteg azt mondta, a fia Bécsből hozott valamilyen csodakötszert, az csillapítja a sebfájdalmat, gyorsítja a sebgyógyulást, szeretné, ha azzal kötöznénk.
A május 10-i adás tartalmából. Magyarországon a lábamputációk száma az utóbbi évtizedben mit sem változott, holott a terápiás lehetőségek egyre csak fejlődnek. De van megoldás, igenis meg lehet előzni a lábamputációt, csak időben fel kell ismerni a bajt és tenni kell ellene. Mai adásunkban lábmentő szakemberekkel és a betegségben érintett vendégünkkel beszélgetünk. Elhangzik számos jó tanács, hogy mikre kell odafigyelnünk a végtagjaink megóvása érdekében, hogyan és miként ápoljuk azt helyesen, ha érintettek vagyunk valamelyik betegségben, mely amputációhoz vezethet és kiderül az is, hogy milyen speciális cipőre lenne szüksége egy cukorbetegnek. Akik elfogadták meghívásunkat: Dr. Kökény Zoltán sebész főorvos, Faragó András "Topy" színművész, Dr. Mező Róbert ortopéd- és rehabilitációs szakorvos és meglepetés-hölgyvendégünk. Dr kökény zoltán sebész. Ridikül – Duna – május 10., hétfő, 17:05 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott. Feliratozva a teletext 333. oldalán. Tovább a műsoroldalra >>>
antikvár Gyógyszerrendelés A világszerte nagy lendülettel és óriási anyagi befektetéssel folyó gyógyszerkutatás az utóbbi évtizedek során teljesen átalakította gyógyszerkincsünket és rendkívüli módon kibővítette a terápia le...