Adj már csendességet Hálaadás: 1. Jöjj, mondjunk hálaszót + 2. Mondjatok dicséretet + 3. Mind jó, amit Isten tészen + 4. Hagyjad az Úr Istenre te minden útadat + 5. Nagy hálát adjunk + 6. Zengd Jézus nevét, zengd világ Hit és Kegyelem: 1. Dicsérd Sion Megváltódat + 2. Ó lelkem szent napsugara + 3. Itt van Isten köztünk + 4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts + 5. Ó, maradj kegyelmeddel Karácsony: Betlehem, Betlehem + 2. Jertek azért, keljünk fel + 3. Jer, mindnyájan örüljünk + 4. Az Úr Isten Ádám atyánknak + 5. Jer, dicsérjük Istennek Fiát + 6. Az ég és a föld + 7. Ó, jöjjetek hívek + 8. Messiásunk született + 9. Mezei hívek, őrző pásztorok + 10. Elindula József + 11. Dicsőség mennyben az Istennek + 12. Ó, dicsérd Istent hívő nép Nagypéntek, Húsvét: 1. Istennek Báránya + 2. Krisztus, ártatlan Bárány + 3. Paradicsomnak te szép élő fája + 4. Jézus, világ megváltója + 5. Felvirradt áldott szép napunk + 6. Krisztus ím feltámada + 7. Feltámadt Krisztus e napon Mennybemenetel, Pünkösd: 1. Krisztus a mennybe felméne + 2.
1. Szerző: Draskóczy László (1940-) (zeneszerző) Cím: Hatalmas Isten, könyörgünk [Nyomtatott kotta]: háromszólamú kórusok családi áhitatokra vegyeskaroknak / Draskóczy László Dátum: 1999 Megjelenés: Budapest: Református Egyházzenészek Munkaközössége, Terjedelem: 75 p. ; 30 cm Kottatípus: [Partitúra] Megjegyzések: Könyörgések: 1. Hatalmas Isten, könyörgünk.. + 2. Mi Atyánk, ki vagy a mennyben... + 3. Könyörülj rajtunk Úr Isten.. + 4. Uram Isten, siess... + 5. Kegyes Jézus.. + 6. Az Úr Jézus Krisztusnak kegyelme Zsoltárok: 7. 150. : Dicsérjétek az Urat, áldjátok ő szent voltát + 8. 134. : Úrnak szolgái, mindnyájan... + 9. 136. :Dicsérjétek az Urat, mert ő jókedvet mutat... + 10. 100. : E földön ti, minden népek.. + 11. 38. : Haragodnak nagy voltában... + 12. 81. : Örvendezzetek az erős Istennek... + 13. Áldjad én lelkem.. (a 103. zsoltár parafrázisa) Bűnbánat: 1. Amint vagyok sok bűn alatt.. Bár bűn és kín gyötör.. Úr Jézus, nézz le ránk + 4. Szelíd szemed Úr Jézus + 5. Hallgasd meg Jézus Krisztus + 6.
"Dicsőség mennyben az Istennek. Az angyali seregek Vígan így énekelnek, Dicsőség, dicsőség, Istennek. " A nép éneke csupa olyasmiről szól, amit minden egyszerű ember át tud érezni. A gazdag kovács keményszívűségéről, a születés csodájáról – "Hej, hej, hej-hej-hej, lett szűz emlőjében tej" –, a hidegről: "kinek vóna jó kedve, Ilyen kemény hidegbe". És otthagytak csapot-papot a pásztorok, s mentek, ahová az angyal hívta őket: "Nosza tehát hagyjuk itt, nyájat és a csordát, Menjünk oda mindnyájan, az Úr szeme a nyájon, Nem félős most a juh, mondjuk, hogy du-dá-dú, Most a tolvaj nem lop, vígan mondjuk hop-hop-hop. " A pásztorok szerény ajándékai – bárányka, tejecske, sajtocska – párba állíthatók a bölcsekével. Így énekelnek: "Aranyat nem adhatok, Mert szegény pásztor vagyok. " Érdekes, hogy a bölcsek ajándékai közt, akik jelét látva jöttek Betlehembe (a Biblia bölcsekről, és nem királyokról beszél), azért ott van az arany. Az arany, amire igen nagy szükségük lehetett kis idő múlva az Egyiptomba való meneküléskor.
Várakozás Mire várunk? Krisztus születésére. Minden ember vár valamire. Egész életünk várakozás. A téli napfordulóig egyre csak megyünk a sötétbe, mind rövidebbek a nappalok. "Sötétben járunk, hajnalra várunk: Jöjj el, Istenünk" – sóhajt fel a hívő keresztény. A várakozás azt jelenti, hogy elgondoljuk, mi történhet a jövőben, amire nincs is, vagy csak töredékesen, ráhatásunk. Mindenki vár – ha gondol rá, ha nem – a saját halálára. Nem nagy örömmel ugyan, sőt, többnyire félelemmel. Az ember az egyetlen lény, aki tudatában van annak, hogy meg fog halni. Van, aki elkeseredett beletörődéssel veszi tudomásul. Van, aki mennyei születésnapnak látja. Mi, egyszerű halandók azonban jó esetben, így fohászkodunk: "Ám arról is megemlékezünk, Bízó szívvel készülünk, Eljön újra világ végén, s megítéltetünk. Kérjük azért mindnyájunk urát, Lelkünk kegyes Bíráját Állítsa majd jobbja felől hívei nyáját. " ( Az Úristen Ádám atyánknak, Csíkcsobotfalvi kézirat, 17. század) Legrégebbi feljegyzett dallamunk pedig (Cantus Catolici, 1651) ezt énekelteti velünk: "A kereszténységben hisszük, valljuk régen, Hogy az Isten minekünk Véghetetlen kegyességében, Ígérte a Megváltót vigasztalásképpen. "
Megváltás De hát mi is az a megváltás, amit kapunk? Úgy mondjuk, a bűneinktől. Mivel olyanok akartunk lenni, mint az Isten, kiűzettünk a Paradicsomból, s véges emberi életre ítéltettünk. "A bűn zsoldja a halál". Valójában a görcsös halálfélelemtől vált meg bennünket Krisztus. Ha követjük tanítását, nem kell félelemmel tekinteni a jövőnk elé, bármi legyen is az. "Ne féljetek! " Ez az üzenet, ez a jó hír. Harmatozzatok… "Rorate coeli", csendül fel adventben. Miért énekeljük, hogy harmatozzatok égi magasok? Miért pont a harmat hozza Megváltónkat? A biblia azt mondja: "Illés próféta elérkezett Isten hegyéhez, a Hórebhez. Bement egy barlangba és ott töltötte az éjszakát. Az Úr azt mondta neki:,, Menj és a hegyen járulj az Úr színe elé! " S íme, az Úr elvonult arra. Hegyeket tépő, sziklákat sodró, hatalmas szélvész haladt az Úr előtt, de az Úr nem volt a szélviharban. A szélvésznek földrengés lépett a nyomába, de az Úr nem volt a földrengésben. A földrengés után tűz következett, de az Úr nem volt a tűzben.
Jövel szentlélek Isten + 3. Urunk Jézus, fordulj hozzánk ETO jelzet: 783 Tárgyszavak: vokális zene vegyeskar a cappella református Szabad tárgyszavak: egyházi és vallásos zene Találatok máshol: Keresés... Kedvencek között: Lelőhely Téma Egyéb tematikus jelzet Jelzet Évszám Kötet Státusz Előjegyz. Mellékletek KK Zenei kottaraktár ZQ 47112 Kölcsönözhető 0 0
Népies: Tábla, amelyet vesszőből vagy nádból fontak, esetleg léckeretbe készítettek. Gyümölcs aszalására, saroglyaként anyagok szállítására, ajtónak, kapunak, szélfogó falnak használták. Az asszony a sajtokat kitette a sajtszárító cserény re. A kerítésen levő cserény t a gazda behúzta maga után, mikor kiment a kertbe dolgozni. 2. Stróman jelentése. Népies: Vesszőfonattal bekerített hely, fedett menedék, csikósok, gulyások (hordozható) tanyája a szabadban. A csikósok éjszakára behúzódtak a cserény be. A cserény fala mellé leterítették a subájukat és azon aludtak. Eredet [ cserény < ómagyar: cserény < ősmagyar: csirin, sirin (cserény) < dravida: saranam (menedék < oltalom)] Lezárva 7K: 2011. június 8., 08:33 Használata nem csak egyszerűnek látszik, hanem az is! Mobil eszközre vagy PC-re tel … epített applikáció segítségével bármennyi egyedi nyomat készíthető és dinamikusan változtatható, a készüléken pedig 4 egyedi nyomat tárolható. Szövegen kívül a nyomat tartalmazhat vonalkódot, QR-kódot, képet, de akár vállalkozásunk logóját is.
Az a személy, aki egy kétes hírű vállalkozáshoz adja a nevét, hogy az igazi bűnösök helyett ő "vigye el a balhét", majd ha a büntetését letöltötte, vagy lecsillapodtak a kedélyek, megkapja a fizetségét. (a német Strohmann szó jelentése szalmabábu) [kedvenc] [szerkeszt] Eredete: német Forrás: nincs adat Beküldte: nincs adat Tipológia [ szerkesztés] A fakeret közé vesszőből font vagy nádból korcolt, közelítően 1, 5 méter magas és 2–3 méter széles elemeket (lésza), később deszkatáblákat úgy állították össze az állás közelében, hogy sarkaikat az előzőleg a földbe levert cserénykarókhoz erősítették vesszőgúzzsal. Az így felépített cserény felmenő falai – maguk a vessző- vagy nádlapok – többnyire két négyzet alaprajzú rekeszt adtak ki. Az egyik rész csak három oldalról volt zárt, negyedik oldala nyitott maradt, s a pásztor(ok) lova(i) számára szolgált szélfogó szárnyékul, ezért többnyire egy hordozható jászolt is elhelyeztek benne. Az építmény másik része a pásztor tulajdonképpeni lakhelye volt: itt tartotta gúnyáját és készségeit, itt főzte ebédjét a szabad tűzön és itt is aludt.
Az a személy, aki egy kétes hírű vállalkozáshoz adja a nevét, hogy az igazi bűnösök helyett ő "vigye el a balhét", majd ha a büntetését letöltötte, vagy lecsillapodtak a kedélyek, megkapja a fizetségét. (a német Strohmann szó jelentése szalmabábu) [kedvenc] [szerkeszt] Eredete: német Forrás: nincs adat Beküldte: nincs adat