A tatabányai közgyűlés nem veszi vagyonkezelésbe az épülő 6000 fős sportcsarnokot, mert nem tudja kigazdálkodni a létesítmény évi egymilliárd forintos fenntartási költségét. Erről csütörtök esti ülésén döntött a képviselő-testület. A közgyűlés 17 igen és egy tartózkodás mellett úgy határozott, hogy két lezárt pénzügyi év tapasztalatainak ismeretében tárgyalják újra a kérdést, mivel a rendezvények szervezésében lévő bizonytalanságok miatt nem akarják vállalni a csarnok üzemeltetését – számolt be az MTI. Szücsné Posztovics Ilona polgármester előterjesztése szerint a beruházó BMSK Zrt. Szücsné posztovics ilona | 24.hu. szakértőinek tanulmánya mintegy 250 millió forintra becsülte a dologi kiadásokat, a bérek költsége pedig eléri a 100 millió forintot. Az önkormányzatnak ezen felül visszapótlási kötelezettségként a létesítmény értékének két százalékát évente félre kellene tennie a későbbi felújításokra, ez 300 és 500 millió forint közötti összeget jelentene. A kormány a Modern Városok programban kötött megállapodást az önkormányzattal egy hatezer fős multifunkcionális sportcsarnok felépítéséről, amelyet a jövő évi kézilabda Európa-bajnokság helyszíneként is használhatnának.
A hivatal működésének és a város költségvetésének áttekintésével kezd munkához Tatabánya új polgármestere, Szücsné Posztovics Ilona, akit hat ellenzéki párt jelöltjeként választottak meg vasárnap. A polgármester erről vasárnap este nyilatkozott az MTI-nek. Saját magán kezdi a sprórolást a megszorítások miatt bajba került Tatabánya | Alfahír. Azt mondta, augusztus elsejei bemutatkozása óta számos tatabányaival teremtett kapcsolatot, az emberekkel való személyes találkozások hozták meg számára a sikert. Szücsné Posztovics Ilona (DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd) 54 éves, üzemgazdász. Korábban a Vértes Volán vezérigazgató-helyettese volt, majd saját vállalkozásként könyvvizsgáló irodát vezetett.
A nagyvárosok települési önkormányzatainak működésben sokan az országos nagypolitika viszonyait látják tükröződni. Noha a megfeleltetés sok esetben sántít, annyiban mindenképpen jelzésértékű, hogy rámutat, milyen nehéz a Fidesz–KDNP-vel szemben álló, széles szövetségesi rendszert egyben tartani. Közös politikai értékalap híján maradnak a kiosztható pozíciók, ám pusztán ezekre alapozni egy egész önkormányzati ciklust, meglehetősen vékony jégnek látszik. Erre utal Tatabánya esete is, ahol meginoghat a színes városvezetés. A DK-tól a Jobbikig terjedő koalíciót irányító Szücsné Posztovics Ilona polgármester nagyszabású megszorításokba kezdett, amelyet kifelé a várost ért forráselvonással indokolt, de többek a DK felé húzó független polgármester döntéseiben az MSZP kiszorítását látják. Úgy tudjuk, a polgármester asszonyt a Demokratikus Koalíció kérte fel jelöltnek 2019 nyarán. Az MSZP jelöltje ugyanerre a tisztségre Fekete Miklós lett volna. Szücsné posztovics ilonaa. Az MSZP és a DK közti feszültségek ellenére politikai megállapodás született, ennek köszönheti Fekete az alpolgármesteri pozícióját, és ő lett az Összefogás városházi frakcióvezetője is.
A sajtótájékoztatót után Körtvélyfáy Menyhért, a tatabányai LMP önkormányzati képviselője újságíróknak azt mondta, az együttműködés baloldali szervezői kirekesztették pártját a közös jelöltről szóló tárgyalásokról, a "hozzájuk csapódó" többi párt pedig ezt "taktikai okokból, szemlesütve tudomásul vette".
Egy névtelenséget kérő forrásunk azt mondta, egy héttel a tisztogatás után Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc közösen vett részt egy nem nyilvános megbeszélésen a polgármester asszonynál. Tovább növeli a városvezetői koalíción belüli bizonytalanságot, hogy a cégek felügyelőbizottságaiból visszahívott 9 fő között nemcsak a Fidesz, MSZP, Mi Hazánk és Momentum delegáltjai voltak, (miközben egyetlen DK-s sem), hanem az a Nagy Béla képviselő is, aki tavaly lépett ki az Összefogás frakciójából, miután a polgármesterhez intézett kritikus kérdéseire nem kapott választ. Aprilis elsejen megszunik tatabanyai kozossegi televizio friss hírek - a Hírstart hírkeresője. Nagy egyébként komoly baloldali beágyazottsággal vesz részt Tatabánya közéletében. Amint kérdésünkre elmondta: a rendszerváltás előtti időkben 1973 és 1990 között dolgoztam a Belügyminisztérium állományában a III/II. Csoportfőnökség megyei osztályán, és más rendőri területeken. Ennek ellenére választókörzetét toronymagasan, 55, 25%-os szavazataránnyal hozta. A tisztogatást költségcsökkentéssel indokló polgármesternek ugyanakkor abban igaza lehet, hogy az országos kormányzati döntések valóban nem könnyítik meg a helyhatóságok helyzetét, szisztematikusan nyesegetik le a önkormányzati bevételeket.
Verebes Károly Újságíró Lánczi Richárd N1TV főszerkesztő Nagy Béla Ádám Újságíró Tresó T. Tibor N1TV szerkesztő-riporter Kárpáti Lóránt Máté Újságíró Sarkadi-Illyés Csaba Főszerkesztő Dobos Zoltán Újságíró Köller Kristóf Újságíró Sándor Zoltán Újságíró Zimon András N1TV főszerkesztő-helyettes Béli Balázs Fotóriporter Vermes Ádám Újságíró Harmati András Szerkesztő Budai Balázs Újságíró A VILÁG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, NE MARADJ LE SEMMIRŐL! Iratkozz fel! * kötelező Elolvastam és elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot. Kövess minket Instagram oldalunkon!
Számos alkalommal fordul elő, hogy a gyalogosok lehajtott fejjel, telefonjukat nyomkodva, vagy üzenetet írva közelítik meg a zebrát, sok esetben pedig fülhallgatóval, zenét hallgatva vagy videót nézve teszik ezt, ami miatt még a szabályosan közlekedő gépkocsik figyelmeztetését és dudálását sem hallják. A gyalogosokra vonatkozó baleseti statisztikák évről évre egyre szomorúbb képet mutatnak: csak tavaly Komárom-Esztergom megyében 36 ilyen jellegű gázolás történt, melyből 3 sajnos halállal végződött, pedig sok tragédia elkerülhető lehetne némi odafigyeléssel. Önkéntesekkel a lakosok biztonságáért A balesetek számának csökkentése érdekében fogott most össze a Bridgestone Tatabánya és Tatabánya Város Önkormányzata, akik a megyeszékhely több mint 68. 000 lakosa számára igyekeznek biztonságosabbá tenni a legforgalmasabb átkelőhelyeken a gyalogosközlekedést. Az akcióban felfestett figyelemfelkeltő piktogramok elsősorban a megváltozott közlekedési szokásainkat veszik górcső alá. Ilyenek például a túlzott telefonhasználat és az átkelés során különösen veszélyes zenehallgatás.
drbjozsef # 2021. 04. 03. 18:18 Igazad van, erről a módosításról lemaradtam. Köszi. (A visszamenőlegest, ha odajutna a kérdező, persze a régi szerint kell érvényesíteni) Rexor 2021. 17:46 2021. 17:45 Drbjozsef: nem tévedek, a családi kedvezmény utolsó a sorban. Ráadásul idén már a személyi kedvezmény is adóalap kedvezmény. "Ha valakinek több, személyi jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, meghatározott sorrendben kell azokat érvényesíteni: a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye személyi kedvezmény első házasok kedvezménye családi kedvezmény. " 2021. Betegség utáni adókedvezmény utólagos érvényesítése – Jogi Fórum. 15:29 kneksz, A 335/2009. (XII. 29. ) Korm. rendeletben van a táblázat. Abban E74 8 darab van, de négyjegyű nincs. Nem tudom, mit jelent a 0 a végén. De ha jár, akkor szerintem hülyeség, hogy vele született kell legyen. Ami vele született, az benne van a táblázatban, külön írva is. De miért ne járna bármilyen betegségre, ami nem született, hanem kialakult, most fennálló állapot? Szerintem jár, ha jár a te kódodra, ezt nem tudom.
Szerző: B. G. - 2019. február 5. | Frissítve: 2021. április 22. Forrás: Számos betegség van, ami után adókedvezmény jár. 2019 januárjától bővült a betegségek köre, például az endometriózis, a méhnyakrák vagy a mellrák esetében is érvényesíthető az adókedvezmény. Adókedvezmény betegségek után: mennyi jár és milyen betegségek után? Milyen betegségekre jár az adókedvezmény? Nagyon sok betegség esetén adókedvezmény jár. Ilyen betegségek például a hallási-, látási-, mozgásszervi fogyatékosság, súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek, de cukorbetegség, gluténérzékenység, laktózérzékenység, Crohn-betegség, vagy cöliákia esetében is élhetünk a kedvezménnyel. A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. Adokedvezmeny betegseg utah.gov. (XII. 29. ) kormányrendelet határozza meg. Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él. A teljes lista itt érhető el.
Hogyan juthat hozzá a betegség utáni adókedvezményhez az, akinek nincs jövedelme? Ha kiskorú a beteg, a szülei hogyan vehetik igénybe a tartós betegség utáni adókedvezményt? Lássuk a szabályokat! Fontos! Ez a cikk csak a súlyos fogyatékosság után járó adókedvezményről szól, egyéb támogatásokat nem részletezek! Hozzátartozó, szülő igénybe veheti-e a betegség után járó adókedvezményt? A válasz röviden: NEM. Az SZJA törvény lehetővé teszi, hogy nagyon sok betegség után adókedvezménnyel élhessünk. Az adókedvezményre jogosító betegségek listáját itt tudod megnézni: betegségek listája BNO-kóddal. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Adókedvezmény 2019: betegségek után! – 24 óra! – Friss hírek, családi pénzügyek. Az adókedvezmény mértéke évről-évre folyamatosan nő. Ennek az az oka, hogy a súlyos fogyatékosság adókedvezménye mindig a mindenkori minimál bér 5%-a, mivel a minimálbért folyamatosan emelik, ezért az adókedvezmény mértéke is folyamatosan nő. Ki veheti igénybe ezt az adókedvezményt? Fontos megérteni, hogy a betegségek utáni adókedvezmény nem támogatás, nem segély, hanem adókedvezmény, azaz csak az tudja igénybe venni, akinek van jövedelme, személyi jövedelemadót kell fizetnie.