Árnykép, Betű, Arc, Sablon, Jel, Nők. Árnykép, Szépség, Betű, Arc, Sablon, Jel, Nők. | Canstock / A Király Választása

Thursday, 22-Aug-24 06:41:35 UTC

Betű, böllér, sablon, elszigetelt, kacsa, karikatúra, fehér, ábra Kép szerkesztő Mentés a számítógépre

  1. Nyomtatott betű sablon weather
  2. Nyomtatott betű salon du livre
  3. 1458. január 24. | Királyválasztás a Duna jegén
  4. A király választása • Film • TvProfil

Nyomtatott Betű Sablon Weather

Ábra, betű, elszigetelt, sablon, böllér, karikatúra, fóka Kép szerkesztő Mentés a számítógépre

Nyomtatott Betű Salon Du Livre

Ábra, sablon, róka, karikatúra, betű, böllér Kép szerkesztő Mentés a számítógépre

Betű, sablon, kicsi lány, elszigetelt, ábra, karikatúra, böllér Kép szerkesztő Mentés a számítógépre

1458. január 24. Szerző: Tarján M. Tamás "Merem mondani, hogy a magyar dolgok kezdetétől fogva királyválasztás annyi örömmel és annyi dicsőséggel még nem ünnepeltetett. " (Thuróczy János) 1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása hazánk utolsó fénykorának bizonyult. Miután 1457 márciusában Hunyadi László feje lehullott Budán, öccse, Mátyás sorsa is nehézre fordult, az oligarchák által befolyásolt V. László (ur. 1453-1457) ugyanis Bécsbe, majd Prágába is magával hurcolta utódját. Magyarországon küszöbön állt a Garai-Újlaki-liga és a Szilágyi-Hunyadi-liga polgárháborúja, a feltehetően leukémiában szenvedő király azonban 1457 novemberében váratlanul elhunyt, ezzel pedig a hazai viszonyok gyökeresen megváltoztak.

1458. Január 24. | Királyválasztás A Duna Jegén

0 videó - 2016 Színes, norvég, történelmi dráma, 133 perc 1940. április 9-én a német hadigépezet Osló előtt áll. A norvég király ultimátumot kap: megadja magát, vagy meghal. Német katonák vadásznak a királyi családra, amely arra kényszerül, hogy elhagyja a fővárost. Miközben Haakon király és Olav koronaherceg egy Elverum melletti kis farmra menekül, találkoznak a német vezetéssel. Háromnapi kemény tárgyalás után Haakon király meghozza végső döntését. Visszautasítja a kapitulációt, még ha az a saját, a családja és sok norvég életébe is kerül. Rendező: Erik Poppe Szereplők: Jesper Christensen, Anders Baasmo Christiansen, Karl Markovics A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide « Előző Létrehozás dátuma: csütörtök, 2017. december 7. Nézettség: 244

A Király Választása • Film • Tvprofil

Főoldal Filmek Mozibemutatók Tévéműsor Filmelőzetesek Színészek és stáb Szülinaposok Díjak Film kvíz Hírlevél Keresés (Kongens nei, 2016) Tartalom: 1940. április 9-én a német hadigépezet Osló előtt áll. A norvég király ultimátumot kap: megadja magát, vagy meghal. Német katonák vadásznak a királyi családra, amely arra kényszerül, hogy elhagyja a fővárost. Mialatt Haakon király és Olav koronaherceg egy Elverum melletti kis farmra menekül, találkoznak a német vezetéssel. Háromnapi kemény tárgyalás után Haakon király meghozza utolsó döntését. Visszautasítja a kapitulációt, még ha az a saját, a famíliája és sok norvég életébe is kerül. Képek a filmből: Stáblista: Szereplők: Jesper Christensen (VII. Haakon), Anders Baasmo Christiansen (Olav koronaherceg), Karl Markovics (Curt Bräuer), Tuva Novotny (Märtha koronhercegnő), Katharina Schüttler (Anna Elisabeth Bräuer), Erik Hivju (Eriksen), Svein Tindberg (Wedel Jarlsberg), Arthur Hakalahti (Fredrik Seeberg), Juliane Köhler (Diana Müller) Rendezte: Erik Poppe Filmelőzetes (trailer): Kapcsolódó filmek: » Kivándorlók (ezt is Erik Poppe rendezte)

László halála után nem maradt értelme a bárói ligák fegyveres összecsapásának, ellenben annál több haszon származhatott abból, ha megegyeznek és közösen választanak uralkodót, akit együttesen befolyásolhatnak majd. Ezt maguk az érintettek is belátták, így Szilágyi Mihály és Garai László vezetésével 1458 januárjában tárgyalások kezdődtek Szegeden, melyek során a két bárói liga az édesapjának köszönhetően nemzetközi tekintéllyel is bíró ifjú Hunyadi Mátyás mellett döntött. Jóllehet, a későbbi korok retrospektíven értékelték a január 12-én aláírt szegedi egyezményt, a valóságban a bárók nem azt a tetterős királyt akarták trónra ültetni, akit később Mátyásban megismertek. Szilágyi Mihály és Garai László a fent említett szerződésben számos olyan kitételt állított, ami a királyi hatalmat gyengítette: ilyen fék volt például Szilágyi gubernátori – kormányzói – kinevezése, Garai nádori tisztségének megtartása, a ligák által összeharácsolt királyi birtokok magánkézen hagyása, valamint a Mátyás és Garai Anna között tervezett házasság is.