(Lásd az 1. dokumentumot! ) 1989. április 25-én indult el haza az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi gárdahadosztály. Májusban a sárbogárdi 13. gárdahadosztály 600 embere és félszáz T-64-es harckocsija indult útnak, majd júniusban a Kecskemét melletti telephelyekről 15 harckocsi, 30 páncélozott szállító jármű és ugyancsak mintegy 600 fő. A 65 ezer főnyi katonaságból 1989 végéig kb. 12 ezer fő hagyta el Magyarországot. Szovjet elképzelések szerint 1990 végéig ez a szám mintegy 18 ezerre emelkedett volna, de a teljes visszavonás hivatalos formában egyelőre nem. Egy éven és három hónapon át tartott a szovjet csapatok kivonása Magyarországról » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Miként viszonyult a korabeli magyar közvélemény a kérdéshez? A Magyar Közvéleménykutató Intézet 1989. március 30. és április 3. között 300 budapesti, 200 vidéki városi és 200 falusi lakos körében végzett kérdőíves felmérést a szovjet csapatok "esetleges kivonásáról". A felmérés eredményét - több más kérdésben végzett kutatás eredményeivel együtt - 1989. május 3-án küldték meg Várkonyi Péter. (Lásd a 2. dokumentumot! )
Betekintést nyerhetünk a magyar politikai szereplők részvételébe és megnézzük, hogy ezek a szerepélők milyen hatást tudtak kifejteni az adott politikai környezetben.
Ez elsősorban a '40-es évek második felére jellemző, erőltetett szovjetizálás, a szovjet társadalmi és politikai rendszer installálásának folyamatát támogatta a katonai jelenlét. A Szovjetunió katonai érdekeinek fenntartása is cél volt a térségben, első sorban a NATO -val szembeni törekvések terén, illetve a tömbön kívüli szomszédos országok katonai fenyegetettségének fenntartására is alkalmas volt. Harci bevetéseket tekintve, a második világháborút követően az 1956-os forradalom katonai erővel történő leverésében vállaltak aktív szerepet, illetve az 1968-as prágai tavasz eltiprására alkalmazták az itt állomásoztatott csapatokat. Ezek az események, és a Szovjetunió politikai és katonai vezetésének stratégiája Magyarország fejlődését egészen az 1980-as évek második feléig meghatározták. Itthon: Videó: Így hagyta el az utolsó szovjet katona a budapesti főhadiszállást | hvg.hu. Bizonyos tekintetben ezzel a jelenéttel kényszerpályára terelve az országot. Ennek a kényszerpályának, és – 1956-tól a rendszerváltásig – az MSZMP hatalmának a fenntartásában is szerepet játszottak az itt állomásozó alakulatok.
A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetősége ezzel szemben csak a részleges csapatkivonások folytatását támogatta. Grósz Károly főtitkár 1988. márciusi moszkvai látogatásán erről meg is egyezett Gorbacsovval, a megállapodást Nyers Rezső és Grósz ugyanazon év július végi látogatásán. Az MSZMP reformszárnyának képviselői közül ugyanakkor néhányan az ellenzéki politikusokéhoz hasonló nézeteket vallottak e kérdésben, bár - különösen kezdetben - jóval bizonytalanabbak és óvatosabbak voltak. Elmondhatjuk tehát, hogy az ellenzéki pártok és az MSZMP egyes reformerei már 1989 első felében az ország függetlenségének és szuverenitásának helyreállítását tekintették egyik legfőbb külpolitikai. Példájukat néhány hónap elteltével a magyar kormány is követte, és reálpolitikai meggondolások ("jobb lesz, ha mi kezdeményezzük, s nem ellenfeleink nyomására és gúnykacaja közepette vonulunk ki") a szovjet vezetés is elfogadta a teljes csapatkivonás gondolatát. Így 1990 februárjában már ennek részleteiről folytak magyar-szovjet tárgyalások.
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger
Felvételi információk 2020/21-as tanévre vonatkozó felvételi információk Az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája felvételt hirdet a 2020/2021-as tanév őszi félévére. A jelentkezési határidő 2020. május 30. A felvételi vizsgára várhatóan 2020. június közepén kerül sor. - A JÁRVÁNYÜGYI HELYZETRE TEKINTETTEL A FELVÉTELI ELBESZÉLGETÉSEKET VIDEOKONFERENCIA ÚTJÁN VALÓSÍTJUK MEG! A jelentkezési határidő leteltét követően a jelentkezők személyre szóló, időpontra beosztott meghívót fognak kapni a felvételi videokonferenciára. A felvételi elbeszélgetéseket változatlan időpontban, június közepén tartjuk meg. A felvételi döntés kiértesítése: 2020. július 15. Tematikus-linkek. után. A jelentkezés alapfeltétele MA/egyetemi szintű diploma és egy "C" típusú, államilag elfogadott, középfokú nyelvvizsga. Az egyéb benyújtandó dokumentumokról lentebb tájékozódhat. A felvételi eljárás díja 7. 500 forint. A felvételi eljárás díját készpénz átutalási megbízáson (sárga csekk) keresztül kell befizetni, amelyet a felvételi elbeszélgetésre történő behívó levéllel együtt küldünk meg.
5. Eszterházy Károly Főiskola, Kora Újkori Történeti Tanszék Dr. Gebei Sándor, az MTA doktora, egyetemi tanár +36-36-520-400/2058 3300 Eger, Eszterházy tér 1. II. em. 321.
Kutatási témája: A vallási élet Eszterházy Károly püspök idején Köves-Kárai Petra - az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont munkatársa, művészettörténész. Kutatás témája: "Kismesterek" az Egri Egyházmegyében. Képzőművészet Eszterházy Károly püspök idején Urbán Márta - az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa. Kutatási témája: Eszterházy Károly püspök, a főpap Dinnyés Patrik - az EKE Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza. Kutatási témája: A gróf és püspök Eszterházy Károly kapcsolatrendszere (Eszterházy Károly kapcsolata a Habsburg Monarchiával, és az Egri Egyházmegye görög keleti, illetve görögkatolikus felekezetű lakosságával). EKE - Neveléstudományi Doktori Iskola. A kutatócsoport szakmai felelősei: Dr. Gebei Sándor, az MTA doktora, az EKE Történelemtudományi Intézet professor emeritusa Dr. Buda Péter, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora, mesterkanonok Kapcsolat: Érseki Vagyonkezelő Központ – Főegyházmegyei Levéltár Dr. Horváth István, levéltáros, tudományos kutató +36-30-813-36-10 3300 Eger, Széchenyi u.