Mint már említettük is, ilyen elméletről egyáltalán csak a nem verbális kommunikáció kutatásai nyomán beszélhetünk. Bár a nem verbális megnyilvánulásokról és azok szerepéről a kommunikációban az ókortól kezdve ismeretesek anekdotikus, szépirodalmi és töredékes tudományos leírások, a pszichológiai elméletek nem tudatosították ezek szociális jelentőségét. Legfeljebb az emocionális expresszió vagy a személyiségdiagnosztika keretében mint egyéni jelenségekkel foglalkoztak velük. Az ilyen megnyilvánulások kommunikatív funkciója a mindennapi kommunikációkban nem tudatos, vagy a tudatosságnak csak a peremén van, ezért is késett olyan sokáig inkorporációjuk a pszichológiai elméletekbe. A nem verbális közlési csatornák léte megváltoztatja a pszichológiai emberképet, a biológiai organizmus helyett sokkal inkább a szociális lény tűnik elő, amely az emberi környezettel igen sokrétű kapcsolatban van, és az összekötő szálak egy része szükségszerű, akaratlagosan nem is vágható el. E nem verbális kommunikáció csatornái és szabályszerűségei aláhúzták az interakciók szerepét a személyiség fejlődésében.
A verbális kommunikáció jellemzői A verbális kommunikációs folyamatnak van bizonyos tulajdonságai, nevezetesen: Kizárólag az emberek számára Csak az emberek képesek beszélni, ezért a szóbeli kommunikáció más fajokban nem létezik. Szükséges egy közös kód használata A használt nyelvet, valamint az abból származó szavakat mind az üzenet küldõjének, mind címzettjeinek ismerniük kell. Ezt beszéd útján fejezik ki Ha a nyelv a kód, akkor a beszéd az a cselekmény, amely lehetővé teszi az említett nyelv megvalósítását, akár szóbeli, akár írásbeli kifejezéssel. Megköveteli a fogalmak használatát A verbális kommunikációban a fogalmak ismerete és használata elengedhetetlen az üzenet dekódolásához, ezért a verbális kommunikáció elvont gondolkodást igényel, amely az emberi kognitív folyamat jellemző tulajdonsága. Ez egy folyamat A kommunikációs cselekmény egy sor elemet tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a verbális és a nem verbális kommunikációhoz, és amelyek elengedhetetlenek egy ötlet megvalósításának folyamatához.
A nem verbális kommunikáció A nem-verbális kommunikáció fogalmát csak az utóbbi 50-60 évben használják. Korábban ezekkel a jelenségekkel, csak mint az érzelmi kifejezés eszközeivel foglalkoztak. Az ötvenes évek óta a rendszerelmélet kialakulásával ugyanúgy a jeladás, jelcsere megnyilvánulási formájának tekintik, mint a beszédet. A nem-verbális kommunikáció három szintjét különítik el: - paranyelvi (az ember érzelmi állapotára - utaló beszéd közben felmerülő jelek) - nem-nyelvi (gesztusok, testtartás, mimika... ) - metanyelvi (üzenetközvetítés módjára, eredményességre utaló jelek) A nem-verbális kommunikációnak nagyon nagy szerepe van a gyermek fejlődése, az interakció szabályozása, az emberek közötti viszony alakulása, a szocializáció szempontjából. A gyerek ezen keresztül tanul attitűdöket, értékeket, azonosul a felnőttek viselkedésmintáival, alakul empátiás képessége. A gyerek és a felnőtt állandó kölcsönhatásban áll egymással, akár tudatos ez, akár spontán. A nem verbális kommunikáció csatornái A nem verbális kommunikáció csatornáival és ezek működésével kapcsolatos felismerések alapvető jelentőségűek a közvetlen emberi kommunikáció egész teóriája szempontjából.
Tehát az egyetlen veszély az emlékezeted. Itt van egy link arra az esetre, ha ki szeretné próbálni: Egyéb nem verbális nyelvkönyvek Kedvenc könyvem a nyelvről vagy a verbális kommunikációról szól: Ön úgy beszél, hogy felolvastam neked. Szeretem a címet, mert úgy gondolom, hogy ez tökéletes utalást tesz a tanácsadó pszichológus munkájára. Tudjuk, hogy az üzeneteink által kibocsátott információk 80% -a nem verbális nyelv. Ezenkívül szavakkal könnyen megtéveszthetjük vagy megtéveszthetjük magunkat, de a nem verbális kommunikáció mindig megad minket. Azt beszéled, hogy olvastam téged José Luis Martínról A verbális nyelv nemcsak az emberek megértése szempontjából fontos, hanem a számára is átad. A politikusoknak oktatóik vannak, hogy csak ezt a készséget képezzék. Ezt hívjuk a szociálpszichológiában meggyőzés. Megtanulni megértsék a paraverbális kommunikáció gesztusait, szintén hozzájárul ahhoz, amit csábításnak hívunk. Ha keres egy könyv a verbális nyelvről, aktuális és dinamikus, ajánlom.
Még a ~ ra képes autistá k sem képesek a nyelv eszközeivel megfelelő módon élni. Sokan csupán monoton módon ismételgetik a hozzájuk intézett szavakat (echolália), gyakran vagy szó szerint értenek mindent, vagy egyáltalán nem értik, hogy mit mondanak nekik (pl. Zeneterápia A zeneterápia a non- ~ jú zenével a pszichoterápia i diagnózistól függő eljárásokhoz tartozik és a neuropszichiátriai, pszichotikus és pszichoszomatikus betegeknél alkalmazzák sokszor. Lásd még: Mit jelent Kommunikáció, Pszichológia, Önismeret, Személyiség, Figyelem?
Nem ~ alatt értjük az emberi interakció s folyamatot befolyásoló összes nem nyelvi természetű jelenséget. A mindennapi szóhasználatban sokan azonosítják a metakommunikáció fogalmával, holott ezek korántsem esnek egybe. A non ~ vizsgálatát Bagdy (2003) kezdeményezte a KRV kapcsán, de a téma élénk kutatásába Erdélyi Ildikó és munkacsoportja is intenzíven bekapcsolódott. Kisiskoláskortól a ~ lesz a döntő szerepű, hisz az iskolában ez a munka eszköze. Itt jelentkeznek először erőteljesebben az eltérő családi szocializáció ból eredő különböző hátrányok, amelyeken korrektív kommunikációs programokkal lehet segíteni. Ezeket jó minél korábban elkezdeni. A metakommunikációt sokan a nem ~ val azonosítják, ez azonban durva leegyszerűsítése a metakommunikáció fogalmának. A metakommunikáció, kommunikáción túli kommunikációt jelent. Megfigyeléseink alapján az állandó halálközelség hatására aktiválódó halál félelem miatt a személyzet - akaratlanul is - érzékennyé és "vevővé" válik a daganatos betegek folytonos "kisugárzásaira", mely jelenségek hasonlóságot mutatnak a pszichotikus betegek nem ~ jával.
Ki a hibás, ha túlságos közelből nem hallom lelked tiszta ritmusát? Ki a hibás, ha néha feltolulva egy kusza hang harmóniádba tép, és gúnnyal int szivárványos magasban a büszke, győzhetetlen eszme-kép? Vers vagy te is. A harcban meg nem érzed, hogy míg hozzád ér, bennem fáj a gáncs. A fájó gáncs nem céltalan civódás, s kedves, nem ok, hogy érte visszabánts... Már távolodsz. A gép repít robogva. Nem is tudod, hogy most lettél enyém. Áprily lajos legszebb versei altalanos. Varázs-ütésre dallamod kiépül, s zengő egész vagy, zengő költemény. Áprily Lajos: Jöjj, négysoros Jöjj, négysoros, jöjj. Versed nem szaval, ódává nem növesztheted magad. De napomon ez a négy sor vonal, életjel, mit lelkem lelkemnek ad. Áprily Lajos: Vadlúd voltam Valamikor vadlúd voltam, vadludakkal vándoroltam. Nagy tavakért lelkesültem, tengeren is átrepültem. Őszi fényben és homályban fel-feltámad régi vágyam: társaimmal útrakelni, fényt és felhőt úszva szelni. Majd ha végem itt elérem, vadlúd-formám visszakérem. Jóbarátok, ismerősök, hogyha jönnek bíbor őszök, nézzetek fel majd az égre, égen úszó vadlúd-ékre, s ezt mondjátok eltünődve: újra vadlúd lett belőle, s most ott száll a V-seregben, hangja szól a fellegekben.
Keresztury Dezső: Elmondhatatlan Ó, hogy iramlik, hogy ragad a napok vad vágtája! Nézd mint vonz a lomha áradat, ó, nézd a világ tengerét! Örvény kap el s mint a kitárt mélység fölött az egyetlen igaz cél, úgy int felénk a hű, szilárd sziget, mit éveinkből építettél. Áprily lajos legszebb versei gimnazium. Mint párát, átszakít a fény, oldódom, siklom, mint a hab, de te vagy a part és a héj, hol illó lényem megmarad; a gyökér vagy te, én az ág, mely felsuhant és lágyan ing a szélben, s a gondok vad vércsehadát a te szavad riasztja el felőlem. Hogy mondjam, mi ködnek az ég, hogy mondjam el, mi vagy nekem, hogy mondjam fényed mély delét, hogy mondjam: ez a szerelem, hogy mondjam el a hű hitet, hogy mondjam el szót nem lelő zavarban, hogy mondjam el az életet, hogy mondjam el, ami elmondhatatlan? Kölcsey Ferenc: Szerelemhez Kertje csendes alkonyában, Míg csapongva zúg a szél, A Dalos bolyong magában, S keble búsabb lángra kél. Könny között tolul szemére A benn küzdő gyötrelem; Önts, ah, balzsamot sebére, Boldogító Szerelem! Minden lepke lél virágot, Harmatot minden virág; Én tekintem a világot, Bús magány az s pusztaság.
Úgy kapaszkodjam, Kéz, beléd, mint kicsi koromban anyámba. Hívott erőseid dalos lakomáján mindig ne késsem. Kapudtól ne térítsen el utat veszítő szédülésem. Viharszeles mélyed felett meredekedet bízva járjam, sziklafalon hajnalmadár, örömpiros legyen a szárnyam. És hogyha mégis hullanék sugaradban vagy sűrű hóban, sohasem látott arcodat láthassam egyszer, zuhanóban.