Becsületsértés, anyagi kár Epres Panni, Benedek TiborBenedek ügyvédje, dr. Papp Gábor a Színes Bulvár Lapnak úgy nyilatkozott: súlyos jogsértés történt, amelynek közvetlen anyagi vonzata is lehet, ha a cikk miatt mondja vissza támogatását a vízilabdás valamelyik szponzora. Bár ilyen még nem történt, az egyik szponzor képviselője már kedden megkereste Benedeket, és érdeklődött az ügy felől. Az ügyvéd közölte: legalább ötmillió forintot követelnek majd a Blikktől. Mind a Kásás-Oroszlán, mind a Benedek Tibor és Epres Panni alkotta pár valódi álompárnak tűnt éveken át, mígnem idén nyáron Oroszlán egyedül kezdett hazajárni új filmje forgatására. A hírek szerint a pár szakított, ezt azonban a mai napig sem erősítették meg, ahogy az okokról sem lehetett tudni semmit. Benedek májusban lépett ki a válogatottból szívritmuszavarokra hivatkozva, bár folytatta a vízilabdát klubszinten a Domino-BHSE színeiben. A Blikk keddi cikke egy névtelenül nyilatkozó vízilabdásnak tulajdonította az információkat, melyek szerint már ez is Oroszlán Szonja miatt történt.
Rendhagyó módon hirdette meg idén hagyományos szavazását a világ vezető vízilabdás szaklapja, a Total Waterpolo. Mivel a koronavírus-járvány elsöpörte a versenyrendszereket, most nem az év, hanem az elmúlt húsz esztendő legjobb férfi és női csapatának tagjait keresték. Az álomcsapatba Benedek Tibor, Kásás Tamás és Varga Dénes is bekerült, a pontszámok alapján pedig a XXI. század legjobb pólósa a júniusban életének 48. évében elhunyt Benedek Tibor lett – írta a szaklap alapján a Magyar Nemzet. Amint arról a szaklap beszámolt, maga a szavazás menete nem változott: a felkért szakemberek és a média képviselői juttatták el listájukat a Total Waterpolo szerkesztőségéhez, az így kapott voksok pedig kiegészültek a közönségszavazás eredményeként megkapható pontokkal. A Total Waterpolo posztonként jelölt meg "kínálatot". (A sajtó köréből Magyarországról idén is a szakportált kérték fel a szavazásra. ) Nos, negyven zsűritag véleménye és több mint ötvenezer közönségszavazat után alakult ki a végső sorrend.
Benedek Tibi"-rigmust felidézve emlékeztek a magyar vízilabdázás fájóan korán elhunyt ikonjára, Benedek Tiborra. A ferencvárosi drukkerek részéről vastaps érkezett feleletként, és beszálltak a kórusba. Vannak pillanatok, amikor nem számít a klubszimpátia... UVSE FTC női vízilabda Benedek Tibor Valahogy szerette, ha agyba-főbe lövik – Molnár Endre 75 éves 2020-07-24 17:58:51 Vízbe már nem hajlandó menni, azt mondja, ázott eleget játékosként, ráadásul meglehetősen aktívan tette. Bizonyság rá, hogy mindmáig a világ egyik legjobb pólókapusaként tartják számon, bár ezen a megállapodáson csak mosolyog, na ja, van mire szerénynek lennie. Meggyőződése, hogy sohasem kapott gólt, de legalábbis nem emlékszik rá – a másik oldal, hogy arra sem, amikor például öt másodperc alatt három lövést védett. Főállású nagypapa, ebben a műfajban klasszisnak érzi magát, csodálja is, hogy még nem válogatták be. Molnár Endre 75 esztendős. NS Hosszabbítás Molnár Endre Kárpáti György Gyarmati Dezső Faragó Tamás Benedek Tibor A befejezetlen szimfónia – Benedek Tibor öröksége 2020-07-06 21:31:14 "Sohasem kaptam könnyű feladatot, játékosként sem, csapatkapitányként sem, és most edzőként sem.
18, 17:20 Az idén a vízipólós fiúk álltak modellt, hogy a jótékony célú naptárral segítsenek az árva kutyákon. Nehéz eldönteni, hogy melyikük a cukibb: a srácok vagy a kutyusok, és persze ott vannak még a lányok... Szívós Márton kutya naptár Vigyél haza alapítvány Címkefelhő »
A rendelet értelmében a vegyes házasságban született gyermekek közül a fiú követhette apja protestáns vallását (addig szüleik csak katolikus hitben nevelhették őket, ennek elfogadásáról a protestáns félnek ígérvényt, reverzálist kellett adnia). A protestáns lelkészek munkáját a katolikus püspökök immár nem ellenőrizhették, a nem katolikusok vallású keresztények is birtokolhattak ingatlanokat, polgár- és mesterjogot, elnyerhettek akadémiai fokozatot és hivatalt is vállalhattak. A türelmi pátens mellett József ugyancsak 1781-ben külön rendeletben szabályozta a zsidók helyzetét is. Hiába volt VI. Pius pápa 1782-es bécsi "fordított Canossa-járása", a katolikus egyházfő nem tudta rábírni a makacs császárt egyházi döntéseinek visszavonására. II. József tudatában volt a türelmi rendelet jelentőségének és súlyának: amikor a rendek ellenállása miatt 1790. január 26-án, már halálos betegen, a nevezetes tollvonással visszavonta Magyarországra vonatkozó majdnem minden intézkedését, a lelkészállításról és a jobbágyság eltörléséről szóló rendelkezések mellett csak a türelmi rendeletet hagyta érvényben, amelyet aztán 1791-ben Magyarországon törvény is szentesített.
Ezért is nevezték "kalapos királynak". 1781-ben hozott cenzúrarendelete kivette a sajtó ellenőrzésének jogát az egyház kezéből, s egy bécsi könyvvizsgáló bizottság kezébe adta. 1781 októberében kelt egyik legfontosabb rendelete, a türelmi rendelet: nem adott ugyan vallásszabadságot a nem katolikusoknak, de az állampolgári jogok gyakorlásában és a hitvallásnál nem számított többé a felekezeti hovatartozás (ezzel mintegy megpróbálta felszámolni a vallási diszkriminációt). Oly nagymértékben avatkozott bele az egyházi, vallási ügyekbe, hogy az már a pápának is aggodalomra adott okot (többek között korlátozta a vallási ünnepeket). VI. Piusz pápa 1782-ben maga utazott Bécsbe, hogy beszéljen vele, de József nem változtatott politikáján (ez volt a "fordított Canossa-járás). 1784-ben Bécsbe vitette a Szent Koronát (ezzel a lehető legmélyebb sebet ejtve a magyar nemesség lelkén); és ebben az évben megszületett nyelvrendelete is, amely a latin s egyben a nemzeti nyelvek rovására a németet teszi általánossá.
A "fordított Canossa-járás" sem tudta rábírni II. Józsefet türelmi rendelete visszavonására 2017. október 25. 09:19 MTI 236 éve, 1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király nagyhatású egyházpolitikai intézkedését, az ún. türelmi rendeletet. Ez 18 pontban biztosította a protestáns (evangélikus, református) és a görögkeleti (ortodox) vallásúaknak a magán vallásgyakorlatot. Az 1741-ben született József 1780. november 29-én, anyja, Mária Terézia halála után vette át a Habsburg Birodalom irányítását. Reformelképzeléseit vehemensen, a kompromisszumokat elvetve igyekezett megvalósítani, a felvilágosult abszolutizmus szellemében rendeletekkel kormányzott - tíz év alatt összesen mintegy hatezret adott ki. A magyarországi rendek nem rokonszenveztek a "reformdiktatúrával", miként az is József ellen hangolta őket, hogy az uralkodó - bár nem volt magyarellenes - meg sem koronáztatta magát. A "kalapos király", ahogy gúnyosan nevezték, lehetővé tette a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását; feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket; egységes birodalmi adminisztráció létrehozására tett intézkedéseket; megszüntette a birodalmon belüli vámhatárokat; felszámolta a magyar vármegyei önkormányzatokat; megszüntette az örökös jobbágyságot; egységes, a nemességre is kiterjedő földadót vezetett be.
II. József császár és VI. Piusz pápa találkozása Neunkirchen és Stuppach ( Gloggnitz) között A fordított Canossa-járás az az 1782 -es esemény, amikor II. József császárhoz utazott VI. Piusz pápa, mivel II. József nem volt hajlandó elfogadni a pápa ellenvetéseit türelmi rendeletével kapcsolatban. Nevét az 1077 -ben történt Canossa-járásról kapta, amikor IV. Henrik császár megalázkodott a pápánál, mivel utóbbi kiátkozta őt. Előzmények [ szerkesztés] II. József egyházpolitikájának – a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak – az volt a célja, hogy alárendeljék az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Előzménye ennek, hogy Mária Terézia 1767. május 21-én kiadott rendelete értelmében a Habsburgok örökös tartományaiban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehet kihirdetni. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több pápai bullát betiltottak, amelyek sértették az állam tekintélyét.
II. József császár és VI. Piusz pápa találkozása Neunkirchen és Stuppach ( Gloggnitz) között A fordított Canossa-járás az az 1782 -es esemény, amikor II. József császárhoz utazott VI. Piusz pápa, mivel II. József nem volt hajlandó elfogadni a pápa ellenvetéseit türelmi rendeletével kapcsolatban. Nevét az 1077 -ben történt Canossa-járásról kapta, amikor IV. Henrik császár megalázkodott a pápánál, mivel utóbbi kiátkozta őt. Előzmények [ szerkesztés] II. József egyházpolitikájának – a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak – az volt a célja, hogy alárendeljék az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Előzménye ennek, hogy Mária Terézia 1767. május 21-én kiadott rendelete értelmében a Habsburgok örökös tartományaiban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehet kihirdetni. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több pápai bullát betiltottak, amelyek sértették az állam tekintélyét.
Henrik és a pápa között nem sokkal később újra háborúskodásra került sor, minek folytán Gergely másodszorra is kiátkozta a német-római uralkodót. Henrik ekkor már nem bizonyult ennyire alázatosnak: seregével elfoglalta Rómát, és ellenpápát állított III. Kelemen személyében, akivel ismét császárrá koronáztatta magát. Gergely pápa száműzetésben halt meg, az invesztitúraharcot első körben tehát a császár nyerte. A Canossa-járást többféleképp értelmezte az utókor, egyesek ügyes politikai manővert látnak benne, mellyel a császár időt nyert magának, hogy felkészülhessen a háborúra. Történészek azt is felvetették, hogy az egész a külvilágnak szóló színjáték volt, melynek részleteiről előzetesen megegyeztek a felek. Bármi is legyen az igazság, a Canossa-járás úgy került be a köznyelvbe, mint a vesztes pozícióba jutott fél bűnbánata és megalázkodása a megbocsátásért. A kifejezés az irodalomban is felbukkan. Híressé vált Otto von Bismarck német kancellár mondása is, miszerint "Nem fogunk Canossát járni – sem testben, sem lélekben".
Ma a pápaságnak szintén nagy hatalma van, habár azt, amit a középkorban műveltek az emberiséggel, már nem voltak képesek megtartani – az emberek nem veszik komolyan a katolikus egyház intézményét, legalábbis sokkal kevésbé.