Ezt ma már valószínűleg erősen kifogásolná az LMBTQ-közösség. Forrás: Intercom A film minőségéről sok mindent elmond, hogy a stúdió több mint egy évig nem merte bemutatni, annyira szégyellte. Forrás: Intercom 2003-ban készült el az első rész remake-je Michael Bay produceri felügyelete mellett és az eredeti klasszikus mellett ez a sorozat egyetlen igazán erőteljes darabja. A főszerepben ezúttal Jessica Bielt láthatjuk. Forrás: SPI Az operatőrnek valószínűleg igencsak tetszett a színésznő feneke, már-már parodisztikus, ahogyan a kamera visszatérően Biel hátsójára fókuszál. Forrás: SPI Ezúttal egy fiatal férfit akaszt Bőrpofa húskampóra, akinek korábban a lábát is levágta. Forrás: SPI A sorozatgyilkos pedig ezúttal is előszeretettel húzza magára az áldozatainak lenyúzott arcbőrét. Forrás: SPI A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdetben Bőrpofa első szárnypróbálgatásait láthatjuk. A texasi láncfűrészes 2003 movie. Ez az epizód a széria legszadistább darabja. Forrás: Intercom A gyilkos ezúttal is mások arcbőrében parádézik… Forrás: Intercom …torkokat nyisszant el… Forrás: Intercom …és még a saját családtagjának is örömmel lefűrészeli a lábát.
Persze vannak és még lesznek is olyanok, akik a szájukat huzigálva nagy okosan előadják, hogy miért nem jó ez a film, miért volt teljesen felesleges az elkészítése. Gyakran olyan sznobok mondják ezt, akik sosem a Troll 2-ben, a Zombie Lake-ben, vagy más európai – ne adj isten távolkeleti! – hulladékokban keresgélik a hibákat. De ez a film nem rossz és főleg nem felesleges. Már csak azért sem az, mert a moziba járók többsége egyáltalán nem látta a Texasi láncfűrészes mészárlás első részét, ergo hasonlítani sem tud, így számára ez nem egy remake, hanem egy jó horrorfilm lesz. Ám mivel a történetet alaposan megcsavarták a forgatókönyv írók – ami már az első néhány perc után nyilvánvalóvá válik -, azok számára is sok meglepetést fog tartogatni, akik látták és szerették az eredetit. És persze az imidzsváltás is nagyon ráfért már szegény Bőrpofára. A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet · Film · Snitt. értékelés: 9/10 Blizz
egy komplett generáció emlékezetébe égett bele), ez a széria kilapított prérifarkasként végezte a texasi országút szélén. Nincs értelme újraéleszteni, nincs miért visszahozni, nincs oka létezni. A franchise legnagyobb pechje viszont az, hogy párévente mindig jön egy új trend, ami miatt Hollywood úgy gondolja, hogy megéri előkaparni és lélegztetőgépre kötni ezt a megtépázott sorozatot. A 80-as, 90-es években ez a slasher aranykora volt, a kétezres években a nagy remake-láz, a 2010-es években pedig az érzékenyítés (az elmebeteg, pszichopata, emberevő Sawyer-családot szerencsétlen áldozatokká változtató Az örökség című epizód abszolút a franchise mélypontja), valamint a görcsös igyekezet, hogy megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant, és hátteret, motivációt adjanak a popkultúra nagy ikonjainak. És alighogy sikerült fellélegezni a legutóbbi mítoszgyalázásból, máris itt a következő divat, azaz a "legacy sequelek" kora – és a kilencedik rész, ami már ehhez a formulához igazodik. A texasi láncfűrészes 2003 song. Bővebben: az eredeti filmen kívül az összes többit figyelmen kívül hagyják, visszatérnek az alapokhoz, visszahoznak néhány kulcsfontosságú karaktert, és összemixelik a régi hangulatvilágot a poszt-modern horrorok sémáival – ahogy azt a 2018-as Halloween is tette.
Maximum figyelemfelkeltés, hogy itt az ideje eltávolítani a CD-t, jó messzire a lejátszótól. Bárki, aki eddig megpróbált önálló pályára lépni a Media Ventures zenegyárából, első műveként valami korábban jól sikerült koprodukció árnyékát hozta létre, és a legritkább esetben fordult elő az, hogy jó alkotás született (John Powell Ál/Arc ihlette zenéje például). A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet: Ismerjük meg a kezdeteket. Steve Jablonsky egy ötlet nélküli Hannibal -árnyékot festett, fakó színekkel és jellegtelen mintázattal, pedig előfordulhat, hogy az elkészült film értékét jelentősen növelte volna egy jól sikerült score, pláne ha egy kiugrásra kész ifjú titán megpróbálja minden erejét és tehetségét rögtön az első önálló művébe beleírni. Ezzel szemben Jablonsky fáradt öregember olcsó rutinmunkájának igénytelenségével debütált, a La-La Land lemezkiadó pedig, melynek el nem ítélhető célja kifejezetten a horrorzenék szélesebb körű terjesztése, egészen biztosan nem a TTCM -mel alapozza meg tőkéjét. Az, aki Elia Cmiral ( Halálos kitérő) vagy Bennett Salvay ( Aki bújt, aki nem) munkái hallatán extázisba jön, vélhetően javítja majd az eladási mutatókat, de nem kell meglepődni, ha az album tömeges akciós CD-k között, pánikáron kínálva akad a kezeink közé.
Egy remake se jobb az eredetinél vagy talán a rettegés háza és a holtak hajnala, igaz a sebhelyesarcú eredetije is 1932es de az sehol nincs fent, így véleményt se lehet mondani róla. 2014-10-29 22:25:05 tomside (3) #16 És? És nem vagy egyedül! :D előzmény: limupei (#6) 2013-06-23 11:29:22 Ubul #15 a 3D-set akkor meg se nézd, ami most készült:D előzmény: Dorian Gray (#14) Megnéztem, de hát a közelébe sem ér az eredetinek. Most nem a technikáról beszélek, hiszen eltelt 40 év. Ez egyszerűen egy mészárlás és semmi több, pár helyen jó véres, de ennyi. A texasi láncfűrészes 2003 2. Az eredetiben szabályosan éreztem a nézés közben a rothadást, ami átjárhatja azt a házat. Ebből szépen kiölték ezt. 2012-10-10 14:35:59 gomez1000 (? ) #13 Bimbó pattan, belem fordul, Patakvéren zombi mordul. Tavasz jő most, szép kikelet, Baltával nézz filmet, gyerek! (csernabandi):))) Itt megtekinthető. Jessica Biel privát vizespóló versenye, avagy ami véresebb és gusztustalanabb még nem feltétlenül lesz ijesztőbb és nyomasztóbb. Vacsora meg sehol?
Sok helyen olvastam, hogy vannak emberek akiknek a második 1986-ban bemutatott texasi láncfűrészes film, kimondottan elnyerte a tetszésüket (sőt olyant is olvastam akik számára az a film még jobban is bejött, mint az 1974-es film, amit én nem nagyon értek, de legyen, hisz ízlések és pofonok). Aztán ott van az 1990-ben bemutatásra került harmadik rész, ami szerintem csupán egy gyenge átlagos horrorfilm volt, de valahol megértem azokat, akiknek az is tetszett, hisz érződik rajta a 90-es évek horrorfilm gyártása. Viszont azzal egyszerűen nem tudok mit kezdeni, amikor azt olvasom hogy vannak emberek akiknek, még ez a negyedik résszel sem volt különösebb gondjaik. A texasi láncfűrészes: Az örökség. Oké értem én és fentebb is írtam már, hogy ízlések és pofonok, de ez a rész ott rúgott bele és ott gyalázta meg azt, ami oly hatalmassá tette az első texasi láncfűrészes filmet, ahol csak tudta. És mindezt egy olyan ember hozta tető alá ( Kim Henkel) aki az első rész társ forgatókönyvírója is volt egyben, tehát elméletben tudhatta volna a receptjét egy sikeres, de legalábbis egy elfogadható horrorfilmnek.
De nem így történt! Maga a film teljes egészéről sugárzik a totális koncepcióhiány. Lehet hogy volt egy elképzelés arról Kim Henkel fejében, hogy miképp is akarja majd ezzel a filmjével meglovagolni az épp visszatérő tini horrorfilmek koncepcióját, de hogy az ott is maradt a fejében, abban szinte biztos vagyok. Eleve jómagam nehezen tudom elképzelni Bőrpofa karakterét egy tipikus tini horrorban, de ha már mégis ez volt a készítőknek a nagy ötlete, akkor Bőrpofa maradjon is meg az ügyeletes gonosz szerepében és ne csak csupán egy másod vagy harmad hegedűsként láthassuk. Na ebben a részben még ennél is tovább ment a drága Kim Henkel és úgy megszégyenítette azt a horrorikont akit anno annak idején Tobe Hooper (1943-2017) megteremtett, hogy én csak pislogtam. Azt még úgy ahogy el tudom fogadni, ha Bőrpofa karakterét kissé háttérbe helyezik, de azt nem, amit itt tettek vele. Tehát történetileg ez a rész egy nagy nulla. Sikerült a készítőknek két olyan színészt is leszerződtetni a filmjükhöz, akik itt még teljesen ismeretlenek voltak ( Renée Zellweger és Matthew McConaughey személyében, akik később azért igencsak szépen befutottak a filmszakmában) de a kimondottan ostoba forgatókönyv miatt, nem gondolnám hogy bármelyik színész is szívesen emlékszik vissza erre az alakításaikra.
A tudományos közéletben sokan azt várták, hogy Karikó Katalin fogja kapni idén az orvosi Nobel-díjat. Az mRNS-vakcinák alapját képező kutatásokért felelős tudós felfedezései rendkívül nagy mértékben segítették a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését, mégis elmaradt az elismerés. Ő azonban nem csügged. Ahogy a magyar kutatóbiológus a Forbesnak elmondta: csak az érdekel, és arra koncentrálok, amin tudok változtatni, amire van ráhatásom, és a díjbizottságokra nincs. Index - Belföld - Elárulta a Svéd Akadémia, miért nem Karikó Katalinnak ítélték oda a Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntését a szakmai többség igencsak érdekesnek tartotta. A Science tudományos lap is rácsodálkozott, hogy idén nem a koronavírus elleni vakcinákat megalapozó kutatások kiötlői kapták a Nobel-díjat, noha Karikó Katalint nem említik név szerint. Az elismerést végül az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta a hőmérséklet és a tapintás érzékeléséért felelős receptorok felfedezésé ért. A közfelháborodást a Svéd Akadémia is érzékelte, így a főtitkár, Göran Hansson kénytelen volt megszólalni a témában.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért két tudós, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. © MTI/Cseke Csilla Az idei Nobel-díjakat az orvosi-élettani kategória nyerteseinek kihirdetésével kezdték Stockholmban. BOON - Karikó Katalin Csézytől rendel ruhát a Nobel-díj-átadóra. A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. "A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek az idegi impulzusok a hőmérséklet és a nyomás észleléséhez? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok" - írták az illetékes bizottság indoklásában. A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352, 1 millió forintos összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.
Az esélyesek között tartották számon Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét is. Orvosi Nobel-díjat eddig egyébként két magyar kapott. Elárulta Karikó Katalin, mire költené a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat. 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig Békésy György munkáját ismerték el a kitüntetéssel - közös vonásuk, hogy mindketten emigráltak Magyarországról. Más, magyar felmenőkkel rendelkező, de nem Magyarországon született kutató is kapott orvosi Nobel-díjat, például Bárány Róbert vagy Daniel Carleton Gajdusek.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre