"A metonimikus elbeszélés az epikában olyan oksági meghatározottságú történetmondó formaelvet jelöl, amelyik a fikció világát valószerűnek láttatja, a valósághoz hasonló módon (mimetikusan, vagyis ábrázoló, utánzó jelleggel) beszéli el. " (Bakos András tankönyvélménye) Az irodalom az üzleti gazdaságtanhoz képest nagyon nehéz – mondta 17 éves, szakközépiskolás fiam. Persze, a tinédzserek túloznak, hogy odafigyeljünk rájuk. Kifaggattam, kiről tanulnak éppen, elkértem az irodalomkönyvét. Nem szívesen adta, mert érezte, hogy segíteni akarok. Bántotta a büszkeségét, hogy ő most valamiben a tanácsomra szorul, miközben nemrég kiselőadást tartott órán a közpénzek felhasználásáról. Tényleg segíteni akartam, vagy legalább mondani valamit, aminek hatására átgondolja a véleményét. Aztán ahogy haladtam a könyvben, éreztem, mennyire hiú ábránd ez. Hiszen én tét nélkül, szórakozásból olvasom azt, ami neki vastag betűs tanulnivaló. Krúdy Gyula: Szindbád (Irodalmi Könyvkiadó, 1969) - antikvarium.hu. Az a baj velem, hogy számomra az olvasás túl régóta csak szórakozás. Nekem az irodalom a szövegek összessége mellett az elidőzés lehetősége és szabadsága is, nem azért olvasok, hogy megfejtsem egy történet jelentését, hanem hogy megérintsen az írás, a hang.
457 Miért járják a rókatáncot? 461 Százesztendős emberek búcsúja (Ódonságok városa) 465 A vadevezős megtérése Az ódonságok városában 468 Búcsúfia Az ódonságok városából 471 "Valamikor a babája voltam! " Ódonságok városából 473 A féktelen szenvedély történetéből 476 Jó és rossz napok Szindbád életében 481 Szindbád elmegy deszkát árulni Hogy vette a fát? 485 A boglya összedőlése 487 A fadarab durrantása 488 S.. Krúdy gyula duna mentén u. dorombolása 489 Kié a sötétből megjelenő kéz? 490 Hedvig keze megállítja útjában a fiatal deszkakereskedőt 491 Születésnapi kalandok 492 Májusi csodák A gyomor örömeiben 496 Purgatórium Az esték 501 A pokróc 502 A halálvágy 504 Talán titokban őrült?
Tehát Szindbád amolyan pillanatképeket lát, és ezekből a töredékes, villanásnyi benyomásokból fantáziája segítségével történetmozaikokat hoz létre. Ezekbe a történetekbe természetesen saját magát is beleképzeli. Ezeket az elképzelt szerepeit Krúdy zárójellel különíti el a harmadik személyű elbeszélői szólamtól, amely egyébként szintén Szindbád gondolatait és lelki folyamait ismerteti. Ezek az elképzelt helyzetek logikátlanul vannak egymás mellé rendezve, hiszen a csapongó fantázia irányítja őket. Az egyetlen rendezőelv az idő múlása, ám ha az időbeliséget jelentő kifejezéseket megnézzük (egyszer, esténként, nappal, délután, este, éjszaka, napközben, éjjel), akkor azt látjuk, hogy az idő nem mérhető pontosan és nem vonalszerűen halad előre. Ennek oka a belső nézőpont. Krúdy Gyula: Szindbád (elemzés) – Jegyzetek. A belső idő teljesen szubjektív, nem kell célelvűnek lennie. Szindbád magatartása a szemlélődő és a látott dolgokra reflektáló emberé, tehát a szövegben látvány és reflexió váltja egymást. A kettő egymásra mutató játékával, ide-oda billegtetésével (oszcillálásával) tudatállapotszerűséget hoz létre Krúdy.
Ajánlja ismerőseinek is!
Mimi erre sem felelt. Felállott, és a tükörben igazította a kalapját, mert a mozdony már rekedt, rövid füttyel jelezte a közelgő állomást. Szindbád férfikorában sokszor gondolt vissza az éjszakai utazásra. A pirosló ablakú kis tanyaházakra, az aggodalmas arcú bakterokra és a rókák útjaira. Mimi emléke mindig felmelegítette a szívét… Egy kis zsebkendője maradt Mimitől. Ezt megsimogatta, és Mimi gyenge haját érezte. Krúdy gyula duna mentén hotel. – Milyen balga voltam! – sóhajtotta.
Szindbád nem mindig szerette az erős parfümöket. "
A miértekről nem szól a fáma, jó eséllyel a 'valakinek a valakije' klasszikus helyzetéről lehetett szó, hiszen Olyphant akkoriban kapta meg első nagyobbacska szerepét a Tolvajtempóban, de húzónévnek semmi esetre sem számított. Miután nemet mondott az ajánlatra, Moritz belebotlott Dieselbe, a többi pedig már történelem. Mondanánk, hogy Olyphant most már talán bánja, hogy akkor elutasította a producert, de tekintve, hogy Diesel mekkora szerepet játszik a széria sikerében, majdnem biztosan kijelenthetjük, hogy minden egészen máshogyan alakult volna. 2. Felfújt szenzáció a Diesel és Johnson közti feszültség Az utóbbi időkben tele volt a bulvársajtó a Vin Diesel és Dwayne Johnson közti ellentéttel, amit természetesen vérgőzös háborúként festett le mindenki. Öt dolog, amit nem tudtál a Halálos iramban-sorozatról. A történet alapja, hogy a híresen katonás Johnson név nélkül ugyan, de beszólt kollégájának, aki rendszeresen elkésett a forgatásokról, ami tekintve, hogy Hollywood első számú pénzmágnesének elég szűkös az időbeosztása, kiverte nála a biztosítékot.
Ez nem jelentette volna, hogy kimarad a további akciókból, de máshogy állt volna az akciókhoz és a kalandokhoz a későbbiekben. " Morgan elmondta, hogy ezen kívül nagyjából ugyanaz volt a film története, csak az eredeti változat végén nem váltak el Brian és Dom útjai, hanem együtt folytatták tovább, és a későbbi részekben Brian folyamatosan megtanulta volna, hogy apaként, családfőként mi az, amit megtehet és mi az, amit nem. Szoktatni akarták az új szerepköréhez, de az élet közbeszólt. Az író szerint a hetedik rész elkészültével sokáig úgy gondolták, hogy ezzel nemcsak Walkertől, de a szériától is kiválóan elbúcsúztak, ennél jobban nem fejezhetnék be, és megfogadták, hogy csak akkor folytatják, ha elő tudnak állni egy olyan drámai sztorival, amiből érdemes filmet készíteni. "Elkészítettünk hét filmet, ahol lényegében Dom tartja össze a családot, ahol együtt dolgoznak, együtt oldják meg a problémákat, aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha megcsinálnánk azt, ami soha nem jöhetne szóba ezzel a sorozattal?
Hiszen a hetedik rész forgatásának kellős közepén jártak, a film fele gyakorlatilag már felvételre került, de Walker nélkül nem tudták volna befejezni a munkálatokat, csak komoly átgondolások, újraírások és ötletelés után. Moritz erről is beszélt Bill Simmons podcastjében. "Paul volt a legremekebb srác, akit ismertem. A lányok is, a fiúk is imádták, tele volt élettel, szörfözött, sosem állt meg, több volt, mint egy színész, még ha igazán jó is volt abban, amit csinált. Egyszerűen a legremekebb fickó a világon. Őszintén szólva, amikor megtörtént a baleset, amikor elment, úgy voltunk vele, hogy 'ennyi, nem fejezhetjük be ezt a filmet'. A film több mint felével már elkészültünk, úgy éreztük, hogy nem csinálhatjuk meg, egyszerűen nem tudjuk megcsinálni. A Universal azt mondta, hogy álljunk meg, gondoljuk végig, döntsük el, mi az, amit igazán szeretnénk, de fogalmunk sem volt, hogy mi lenne a helyes megoldás. Aztán Chris Morgan előjött a befejezés ötletével, ahogy Brian és Dom útjai elválnak, és tudtuk, hogy ez lesz a helyes döntés.