2007. december 1. Orbán Viktor köszöntő beszéde a Tőkés László tiszteletére rendezett ünnepségen, a Gólyavárban. 2007. november 4. Orbán Viktor beszéde a Kiút a szociális válságból című konferencián. 2007. október 23. Orbán Viktor beszéde a Fidesz Astoriánál tartott ünnepi nagygyűlésén. 2007. október 6. Orbán Viktor ünnepi beszéde Nagyváradon. 2007. október 1. Orbán Viktor beszéde a Lakiteleki Találkozó 20. évfordulóján. 2007. szeptember 18. Orbán Viktor által elmondottak az őszödi beszéd évfordulóján rendezett Fidesz-gyűlésen. 2007. július 21. Orbán Viktor beszéde Tusnádfürdőn. 2007. június 9. Köszöntőbeszéd az '56-os szabadságharcos Wittner Mária 70. születésnapján, a Testnevelési Egyetemen. 2007. június 1. Beszéd az "Egy az ország" című könyv bemutatóján. Felszólalt még Csák János, a kiadó tulajdonosa, Körmendy Zsuzsanna szerkesztő és Schöpflin György professzor úr. 2007. május 12. Orbán Viktor beszéde a Jövőnk vitasorozat versenyképességről szóló konferencián.
Miniszterelnök-jelöltjük, akit üstökösnek hittek, mára egy földbe csapódott kihűlt kődarab. Micsoda szerencse, hogy nem ezeknek a kezében van az ország vezetése - mondta Orbán. Idehozták azt a lengyelt, akit otthon is szégyellnek, szétverte a saját pártját Lengyelországban és az Európai Néppártot. Soha se akadályozd meg az ellenfeledet abban, hogy hibát kövessen el - tette hozzá. "Most nagyon jól nézünk ki" Most nagyon jól nézünk ki, talán még soha nem néztünk ki olyan jól, mint ma - mondta a kormányfő. Felidézte, hogy október 23-án megüzenték a baloldalnak, hogy nem oda Buda, és ha jól látom az esélyeket, akkor nem oda Pest sem. Megüzentük, hogy nem hagyjuk, hogy visszarántsák hazánkat a baloldali rémálomba, ahonnan kirántottuk az országot. Megüzentük, hogy Magyarországnak előre kell mennie és nem hátra. Mi itt a jobboldalon nem vagyunk jámbor lúzerek, és nem ijedünk meg a brüsszeli bürokratáktól, és Soros Györgyüktől. Megüzentük, hogy harcolni fogunk - tette hozzá. Orbán Viktor külön köszöntette a Kárpátaljáról érkezőket Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején külön köszöntette a Kárpátaljáról érkezőket.
Minden idők legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A veszélyek korába léptünk, nincs tere a hibázásnak, és nincs tere a kapkodásnak. Egyetlen rossz döntést sem tehetünk. Magyarország világok határán fekszik - mondta a kormányfő. Errefelé a háborúkat nem értünk, és nem az érdekünkben vívják, akárki győz, rajtavesztünk. Közép-Európa egy sakktábla a nagyhatalmaknak - tette hozzá. Történelmünkből túl jól ismerjük a háborúk természetét. Az a legjobb háború, amit sikerül elkerülni. Orbán: Van külpolitikánk Van külpolitikánk, és a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. A világ csak azokat tiszteli, akiknek van merszük, hogy kiálljanak magukért - mondta a kormányfő. Felidézte, hogy a legnagyobb kulturális fejlesztések Budapesten történnek és rengeteg sportesemény van. Lélekben kell erősnek lenni Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy egy országnak a lelkében kell erősnek lennie, mint a márciusi ifjaknak. Mi magunk tűzzük ki a céljainkat, és nem hagyjuk, hogy más sajnáljon minket - tette hozzá.
Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját. A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma. Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
Eszenyi Enikő napokkal a tüntetés után szólalt meg, azt mondta, a Vígszínház és ő azért nem vett részt a hétfői tüntetésen, mert meggyőződése, hogy mindent szakmai úton kell elintézni, itt pedig a diskurzus politikai térbe került.
"Remélem, olyat tudok letenni az asztalra, hogy nem hagyok kétséget afelől, hogy továbbra is én vezethetem a színházat" – árulta el a Magyar Narancsnak adott interjújában Eszenyi Enikő, hogy újra indul a Vígszínház igazgatói posztjáért, a beszélgetést a szemlézte. A Vígszínház igazgatója ismét megpróbálta elmagyarázni, hogy miért nem ment el a szabad színházakért és a színháztörvény ellen tartott tavaly decemberi tüntetésre. Annak idején azzal indokolt, hogy "szakmai úton kell mindent elintézni, itt pedig politikai térbe került a diskurzus", és a mostani kérdésre, hogy értette ezt, azt felelte: "Mit nem lehet ezen érteni? Azt, hogy nem akarok politikai térbe belépni. Arról nem is beszélve, hogy aznak 1029 ember volt a Vígszínházban, a Padlás jubileumi előadásán, ahol az 1 milliomodik nézőnket köszöntöttük, és együtt énekeltük, hogy "itt van dolgunk, és itt vannak álmaink". Eszenyi szerint a szakmai szolidaritásnak nem kell mindig nyilvánosnak lenni: "Szerintem én nagyon sokat teszek a szakmámért.
A rendező írása a jelent meg.