A zarándoklatot a hét bűnbánati zsoltár közös elimádkozásával kezdtük. Ezután indultunk a Duna-Ipoly Nemzeti Park vezetőjének kíséretében a Nemzeti Park védett területeinek bejárására. Utunk során megtekintettük a mozaikos szerkezetű védett területeket, amelyek a művelt földek között helyezkednek el. A máskor nedves réteken a szárazság miatt kevés növényt tudtunk megfigyelni, sajnos egyre jobban terjednek az invazív fajok, amelyek kiszorítják a természetes növénytakarót. A védett láperdőben égereket figyelhettünk meg. 2018. szeptember 22-én borús szombati nap fogadta iskolánk labdarúgó csapatát Gödöllőn, ahol a Premontrei Szent Norbert Gimnázium új, külső tornapályáját avatták fel. Zsámbék látnivalói a romtemplomon túl » Közel és távol utazás. A megnyitó ünnepségen részt vett Soltész Miklós államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumából és Vécsey László, a gödöllői választókerület parlamenti képviselője. A köszöntő beszédek után Balogh Péter Pius O. Praem. perjel kormányzó atya áldotta meg az új tornacsarnokot és -pályát. A pályaavató ünnepség után kezdődött meg a labdarúgó torna, amelyen az összes magyarországi Premontrei Rend által fenntartott iskola (Gödöllői Szent Norbert Gimnázium; Premontrei Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Keszthely; Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely; Zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpont; Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola) részt vett.
Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát és premontrei monostort. A tatárjárás után egy kővárat is építettek, a mai kastély helyén. Az első lakók az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartoztak, majd letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangra emelte. A várat fiának, Corvin Jánosnak adományozta, aki 1504-ig volt földesura. 1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig bitorolták. Zsámbék – Keresztelő Szent János születése plébánia - Székesfehérvári Egyházmegye. Ezalatt megrongálódott a zsámbéki templom és a kolostor, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett. 1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.
1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években lerombolt vár helyén felépíttette a barokk várkastélyt. A sváb telepesek érkezésével a település gyors fejlődésnek indult. Megművelték a környék domboldalait, a környék erdőinek kitermelésévek nyert faanyagot a budai várba adták el tűzifának. Hamarosan ismét mezőváros lett. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, ennek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházba. A kényszer elől sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy Zsámbéki utca. Az 1737–39-es súlyos pestis- és kolerajárvány emlékét a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi. A második világháborúban a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott. 1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek. 2009. július 1-én kapta meg a városi rangot. A Zsámbéki Nyári Színház nemzetközi kulturális fesztivált 1995 óta rendezik meg. Zsámbék látnivalói Zsámbéki romtemplom A ma látható templom közvetlen elődjét a 13. század húszas éveitől a század közepéig építették román és kora gótikus stílusban.
Típus: egyházi felsőoktatási intézmény Hatályos alapító okirata: Gödöllő, 2018. 11. 30.
Nyitvatartás: Hétfő 13. 30 – 18. 00 Szerda 08. 00 – 17. 00 Péntek 08. 00 – 12. 00 Főépítész: Hétfő: 13. 30-18 óráig Szerda: 8-12 óráig További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
A meglévő monumentális lépcsős főbejáratot véleményünk szerint meg kell szüntetni, a nagy elő lépcsőt el kell bontani. A Pesti útra néző általunk tervezett városház torony legfontosabb feladata az, hogy felhívja a figyelmet a belső funkcióra. A széles Pesti útra valamint a buszvégállomás ill. a városrész centruma felé tekintő városház torony egy új fontos építészeti eleme lesz tervünk szerint a XVII. Budapest XVIII. kerület polgármesteri hivatal közbeszerzési tervének módosítása. kerületnek. A jelenlegi épülettömb egyszerű téglatestét a tervezett bővítménnyel kiegészítettük úgy, hogy az egy szinttel magasabb, a Pesti útra előre ugratott, toronnyal hangsúlyozott új szárny tömege lett a teljes épületegyüttes fő eleme, a meglévő – megmaradó szárny pedig a háttérbe húzódva beleilleszkedik az új Polgármesteri Hivatal tömeg kompozíciójába. A tervezett torony másik fontos szerepe a kialakított tömegkompozícióban az, hogy a hosszan elnyúló jelenlegi épület kubust elválasztja az új épületszárnytól úgy, hogy a pántszerűen hátrahúzódó tömegével egyben össze is kapcsolja a tervezett épületegyüttes meglévő – megmaradó és új részeit.
Az önkormányzat közzétette a polgármester legújabb beszámolóját az elmúlt időszakról. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (XI. 15.) önkormányzati rendelete a zajvédelem helyi szabályairól szóló 8/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról - Budapest13. Pikó András a videóban beszél többek között az önkormányzati bérlakásokról, a vagyongazdálkodási terv társadalmi vitára bocsátásáról, a kerület 2022-es költségvetéséről és az Őr utca 3. alatti társasház lakóival és bérlőivel folyt megbeszélésről is. Íme a beszámoló: A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Szaniszló Sándor az ellenzéki összefogás jelöltje lett a XVIII. kerület polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 81, 59 százalékának összesítése után (az eredmény nem végleges). Szaniszló Sándor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) – 51, 00 százalék (20 698 szavazat) Ughy Attila Gábor (Fidesz-KDNP) – 45, 73 százalék (18 558 szavazat) Luka István (Független) – 2, 11 százalék (857 szavazat) Láng László (Agora Lokálpatriótaegyesület) – 1, 15 százalék (468 szavazat) A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
A tervezett új Polgármesterei Hivatal, amelynek főhomlokzata és bejárata erre a térre tekint, véleményünk szerint ösztönözni, siettetni fogja a jövendő "Városház tér" megteremtését. Ennek a távlatban kialakuló "Városház térnek" három térfala lesz, két napjainkat jelképező modern ház adja meg majd azokat a térfalakat, amelyek a Pesti út felől bevezetnek a Fuchs kastély jellegzetes romantikus tömeg-homlokzat kompozíciója irányába. Jelenlegi tervünkben az általunk megálmodott "Városház tér" egyik elemét terveztük meg a Polgármesteri Hivatal tervezett bővítésével. A meglévő hivatali épület tömbjének egyszerű belső téri világa, a kiszolgáló funkciókat tartalmazó széles középfolyosós rendszerű szerkesztése tükröződik tömegében, homlokzati kialakításában. A túl monumentális, magasra vezető elő lépcső hűen mutatja azt a kort, amelyben a Hivatal a hatalom eszközeként uralkodott a kerületben élők felett. A bővítményt úgy alakítottuk ki, hogy az új főbejárat a jelenlegi Pesti úti járda szintjén maradva egyszerűen és könnyen megközelíthető legyen.