Posztamensén latin nyelvű, verses fohász, magyarul: " Óh, boldog Szentháromság, János szentsége által tisztítsd meg elménket, hogy szívünkben a szertet uralkodjék ". Nepomuki Szent János Nepomuki János kanonok Vencel cseh király feleségének udvari papja volt, a gyónási titok megörzéséért 1393-ban vértanu halált szenvedett, a prágai hídról a Moldvába lökték. 1729-ben szentté avatták, ünnepe május 16. Az úton, hídon, vizen járók védőszentjének tekintik. forrás: Fizetett hirdetés Kapcsolódó Szent Flórián szobor A sátoraljaújhelyi Szent Flórián szobor a Szent István római katolikus templom nyugati fa...... Szent István kápolna A Szár-hegy fennsíkján, az ún. erdei áhítat terén, a Magyar Kálvária végpontján Szen...... Szent Kereszt kápolna A sátoraljaújhelyi katolikus templomot I. Rákóczi Ferenc építette 1670 és 1674 között...... Próféta szobor Pál Mihály szobrászművész alkotása (1989) a Pálos-piarista templom és rendház előtt....... Szentháromság kápolna A sátoraljaújhelyi katolikus kápolnát anno 1740-ben a "kis" pestisjárvány megszűnés...... Még több Látnivaló Sátoraljaújhelyen Lenau szobra Nikolaus Lenau szobra Sátoraljaújhelyen a Városligetben áll.
A csongrádi műemlékvédelem alatt álló, 18. század közepe táján épült [1] Nagyboldogasszony katolikus templom bejárat felőli külső homlokzatán lévő szoborfülkében, a bal oldalon látható a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor. A másik oldalon lévő fülkében Páduai Szent Antal szobra látható (ld. a kapcsolt műlapot). Az alkotás életnagyságú, a szent attribútumai közül láthatók a birétum, vállán a hermelinpalást, csipkés szegélyű inget visel, lábán saru. Jobb kezével tartja a pálmaágat és rajta a korpusszal díszített keresztet. Feje fölött az aranyozott csillagos glória. Az alkotást restaurálták 2010-ben a templom külső homlokzatával együtt, a talapzatot lecserélték, a régi talapzat látható az adalék képen. [2] Források: [1] Műemlék: [2] A plébánia felvilágosítását köszönöm, a felújítással kapcsolatban.
Állíttatójuk lehetett földesúr, egyházi méltóság, egy-egy faluközösség vagy céhes társulat. A legtöbb szobrot 1750 és 1800 között állították, de jelentős számú szobor megjelenéséről vannak adatok 1729, Nepomuki Szent János szentté avatása előttről is. A szobrok készítőinek nevét többnyire nem ismerjük. Az ercsi szobor eredeti helye a régi országút mellett volt, a Kastély alatt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartják.
A Szobon felállított második legrégebbi szobor, Nepomuki Szent János szobra, a talapzatán az 1758-as évszám szerepel. A szobor elhelyezése minden korban fontos helyet jelentett, itt a Márianosztra felé menő út (ma Szent László u. - Tompa u. ) mellé került, szembe a Dunához vezető úttal, ahol régen a szobi rév működött. A mészkőből készült szobrot eredetileg színesre festették, napjainkra azonban erősen megkopott már az időjárás viszontagságainak következtében. Történetéről a legelső írott adat az 1813-as Canonica Visitationban szerepel: a kőből való Nepomuki Szent János szobrot, amely "érintetlen és sértetlen" Huszák János szobi lakos állíttatta 1758-ban. A szobrot 1914-ben újították fel.
Titkukat sírba vitték, legendák keringtek egészen három évvel ezelőttig, amikor a templomkertben végzett munkálatok során egy munkagép ki nem fordította a földből, amelyben több, mint 70 évig pihent. Szerencsére jó állapotban vészelte át az elmúlt hét évtizedet, így lehetőség volt a restaurálására. Felidézte Nepomuki Szent János életútját, aki a folyók, hidak, hajósok, halászok és Csehország védőszentje. Bővebben kitért a közte és Vencel király között fennálló konfliktusra, ami János vértanúhalálához vezetett. Eszerint Vencel korlátozni akarta az egyház jogait, aminek János ellenállt. Vencel nem csak erőszakos, de féltékeny is volt. Miután János a király feleségének gyóntatója volt, kényszeríteni akarta, hogy ossza meg a királyné gyónásának részleteit, amit János megtagadott. Vencel király elfogatta, megkínoztatta és a Moldvába vetette. 1729-ben szentté, 1821-ben boldoggá avatták. A restauráláshoz a szükséges anyagiakat Gazsó János, Tóth János, Kozák János, Kiss László, Szitó Imre, a szakértelmet Fabó Éva és Rákos Péter biztosította.
Forrás: Budaörs Lexikon – Grósz András és Filipszky István Fizetett hirdetés Még több Látnivaló Budaörsön Pieta-szobor A Budaörsön Szakály Mátyás utca 32. számú ház előtt áll Szűz Mária szobra ölében... 1956-os emlékmű 2006. október 23-án – az 1956-os forradalom 50. évfordulóján – Budaörsön a Szakály... Vélemények, hozzászólások A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide Fizetett hirdetés Térkép Közeli Programok Közeli Étel & Ital Közeli Szállás Közeli Shopping Programok a közelben 1 Rejtélyek Szobája Fantasztikus szórakozás, mozijegy áron! Több, mint egy órátok van arra, hogy különböz... Étel & Ital a közelben 1 Zsíros Kenyér Pub & Gastro Yard Zsíros Kenyér Pub & Gastro Yard Budaörs Szállás a közelben 1 Kiadó Szoba Budaörs Budaörsön, Budapest határától 200 méterre családi ház 100m2-es emeletén 4 különbejá... 2 Varga Ház Budaörs A Varga-ház panzió kedvező árú, kényelmes, fürdőszobás szobákkal várja az utazót Bu... 3 Herczog Gästehaus Budaörs Családias hangulatú panziónkban szeretettel várjuk Budaörs egyik legszebb zöldövezeti k Shopping a közelben 1 Centrál 93 Kft.
Maga a koronázás grandiózus szertartása pedig igencsak megerőltető lehetett, ám Károly és hitvese a fáradtság legapróbb jele nélkül állta a hosszú és gazdag programot. A királyi pár díszmagyarban Szent István koronázási palástját a hagyomány szerint Gizella királyné hímezte. Sok száz éven át minden magyar királyné – köztük Erzsébet is – köteles volt a koronázás alkalmával néhány öltést hímezni a szöveten, hogy ezzel is bizonyítsa a háziasságát és az ügyességét. December 28-án Zita királyné az ezeréves hagyományoknak eleget téve öltéseket ejtett a koronázási paláston. Ugyancsak ezen a napon adták át a magyar arisztokrácia nőtagjai az újdonsült királyné számára a díszmagyar öltözéket. Tudta? IV. Károly koronázási esküje alatt váratlanul kisütött a nap - Fidelio.hu. A ruhakölteményhez harminc méter atlaszt, a béléshez harminc méter taftot, ugyanennyi flanelt és tizennyolc kilogramm aranyat használtak fel. A bonyolult mintázatú csipkefátyolt az Esterházy hercegi család nőtagjainak hozományából varrták. A királyi pár és Ottó trónörökös Ottó trónörökösnek egy apródruhát készítettek.
Benczúr Gyula híres ruhakölteménye a koronázás egyik szenzációja volt. Az aranyfürtös, tündéri szépségű kis trónörökösért rajongtak az ünneplők. A ruha aranyszínű selyemből készült, hermelin szegéllyel, alatta zsinóros fehér atilla. IV. Károly a koronázáson a hagyományoknak megfelelően magyar huszártábornoki egyenruhát viselt. A koronázási ünnepély A koronázási ünnepély december 30-ára volt kitűzve, ekkor a Budai vár egész környéke ünnepi pompába öltözött. Az épületeket zászlókkal, fenyőgirlandokkal díszítették fel, az utcákon díszes oszlopokat emeltek. Az ott található üzletek kirakatát már jó előre borsos áron kibérelték. Sokan pedig egész vagyont áldoztak rá, hogy szemtanúi lehessenek a neves eseménynek. A koronázási domb tövébe óriási tömeg gyűlt össze. Kardcsörgés és sarkantyúpengés hallatszott, a tömeg pedig szinte extázisban várta a koronázási menet érkezését. Megjelentek a lóháton ülő főpapok és országnagyok, és a csodásan felékesített lovak üvegbaldachinos aranyhintókat húzva.
A koronázásakor 29 éves fiatalember születésekor még igen hátul állt az öröklési sorrendben. 1887-es születésekor a trónörökös Rudolf főherceg volt, Ferenc József egyetlen fia. Két éves volt, amikor a főherceg 1889-es halála után az uralkodói cím várományosa a császár öccse, Károly Lajos lett. Lajost, miután 1896-ban tífuszban meghalt, fia Ferenc Ferdinánd követte. 1914-ben azonban, mint az közismert, a trónörökös Szarajevóban merénylet áldozata lett, így vált Károlyból ténylegesen a trón várományosa. (Valójában Ferenc Ferdinánd rangon aluli házassága és Károly apjának, Ottónak kicsapongó életmódja miatt már sokkal korábban sejteni lehetett, hogy egy nap ő lesz a Monarchia uralkodója. ) Neveltetését mélyen vallásos anyja, Mária Jozefa felügyelte. Jeleskedett a természettudományokban, jól bírta a testedzést és több idegen nyelven beszélt, köztük magyarul is. Rendhagyó módon a magántanulmányai után két évet töltött a bécsi Schottesgymnasium diákjaként. Osztálytársaival (is) nagyon közvetlenül viselkedett, akik egyszerűen "Főkárolynak" (németül "Erzkarlnak") szólították.