NEW YORK — csak idő kérdése volt. Az ellopott adatbázis 32 millió ember, aki csalás honlap Ashley Madison tette az utat az Interneten. Könnyen kereshető több weboldalon is. csak csatlakoztasson egy nevet vagy e-mail címet, majd megtudja, hogy valaki feliratkozott-e a Szolgáltatásra. a CNNMoney nem közvetlenül kapcsolódik ezekhez a webhelyekhez, de rendszeres internetes keresésekkel megtalálhatók — ha pontosan tudja, mit kell keresni. általában a feltört adatokat nehéz elérni vagy rendezni., Az ellopott fájlok a sötét Interneten kerülnek közzétételre (ehhez egy speciális Tor nevű webböngésző szükséges). Fájlmegosztó platformokon forgalmazzák őket (ehhez speciális szoftverre is szükség van, és kétes letöltésekre kell kattintani). Internetes csalók listája videa. de most bárki ellenőrizheti, hogy házastársa megcsalt-e-csak egy űrlap kitöltésével. valaki még létrehozott egy egyedi Google térképet, amely néhány a weboldalon regisztrált felhasználók címei. nehéz ellenőrizni ezeknek a keresőeszközöknek a pontosságát. De legalább egy eszköz, amely e-mail címen keres, pontos eredményeket ad vissza., A CNNMoney ezt úgy ellenőrizte, hogy összekapcsolta a felhasználók e-mail címeit, amelyeket önállóan ellenőrzött.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Utóbbiakat pedig értelemszerűen sokkal könnyebb megtéveszteni egy személyes adatok megadására kihegyezett hamis e-maillel vagy weboldallal. A Microsoft úgy lett második, hogy tulajdonképpen első A Check Point összesítése szerint a márkákat utánzó adathalászos kísérletek 23 százalékát tették ki a DHL-hez kötődő csalások, míg a Microsoft 20 százalékkal végzett a második helyen. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az informatikai óriást akár most is elsőnek lehetne hirdetni, mivel a Redmond által pár éve felvásárolt LinkedIn szintén ott szerepel a tizes listán. Fontos figyelmeztetést adott ki a hivatal: ez bárkit könnyen megvédhet az internetes rezsi-csalóktól. Ráadásul 8 százalékos, azaz jelentős aránnyal. A közösségi platformok egyébként is kedvelt szereplői a csalási kísérleteknek. A toplista harmadik helyén például a WhatsApp áll 11 százalékkal, amely korábbi hatodik helyét cserélte le a dobogóra. A már említett LinkedIn mostani 5. helye szintén három pozícióval feljebb van, mint ameddig az előző felmérésben kapaszkodott. Rajtuk kívül a Google (10%), az Amazon (4%), a FedEx és a Roblox (3-3%), végezetül a PayPal és az Apple (2-2%) bizonyult kellően vonzó brandnek ahhoz, hogy az internetes bűnözők közül sokan másolásra érdemesnek találják őket egy-egy adathalászatra khegyezett kampányhoz.
Van kézikönyvük és a voodoo-ban is hisznek Az egész rendszert annyira jól építették fel, hogy még kézikönyvük is van az újoncoknak, amelyből megismerhetik az alaptrükköket. Mazda cx 7 típushibák
Standard hálózati rétegű architektúra Az Open Systems Interconnection (OSI) referenciamodell a számítógépes hálózat tervezésének lényeges elemét képezte 1984. évi ratifikálása óta. Az OSI absztrakt modell a hálózati protokollok és eszközök kommunikációjáról és együttműködéséről (interoperabilitás). Az OSI modell a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által fenntartott technológiai szabvány. Bár a mai technológiák nem felelnek meg teljes mértékben a szabványnak, továbbra is hasznos bevezetés a hálózati architektúra tanulmányozásához. Az OSI-modell Stack Az OSI modell elosztja a számítógéppel-számítógépes kommunikáció komplex feladatait, amelyet hagyományosan úgynevezett internetworkingnek neveznek egy rétegsorozatok sorozataként. Az OSI modell rétegeit a legalacsonyabb szintről a legmagasabbra rendezzük. Ezeket a rétegeket együttesen az OSI verem alkotja. A verem hét csoportot tartalmaz két csoportban: Felső rétegek: 7. alkalmazás 6. bemutatás 5. ülés Alsó rétegek: 4. szállítás 3. hálózat 2. adatkapcsolat 1. fizikai Az OSI modell felső rétegei Az OSI a verem alkalmazási, prezentációs és munkamenet-szakaszait jelöli felső rétegként.
Az alkalmazásréteg (7. réteg) Mint fentebb említettük, a Alkalmazási réteg az, amellyel a felhasználó ténylegesen kölcsönhatásba lép. Ha bármilyen számítógépes alkalmazással kapcsolatba lép, aktív vagy az Alkalmazás rétegben. Például, ha a Google Chrome-ot vagy a Skype-t használja, akkor a következő webhelyen működik együtt 7. réteg. Ez a réteg olyan protokollokat használ, mint a HTTP, Telnet, és FTP. Dióhéjban ez a réteg a végfelhasználói folyamatokra és az összes olyan alkalmazás szállítására koncentrál, amelyhez a felhasználó hozzáférni akar. A bemutató réteg (6. réteg) Az prezentációs réteg vagy 6. réteg Az OSI modell alkalmazásának célja az adatok előkészítése és lefordítása a hálózati formátumról az alkalmazás formátumára vagy fordítva. Ez a réteg meghatározza, hogy az egyes elemek miként jelenjenek meg az adatok szintaxisa és szerkezete szempontjából. A bemutató réteg sok esetben az adatok titkosításán és visszafejtésén keresztül látható. További példák a következők: ASCII, TIFF, JPEG, GIF, ESBCDIC, pic, JPEG, MPEG, és MIDI.
Általánosságban elmondható, hogy az ilyen rétegekben lévő szoftverek alkalmazásfüggő funkciókat töltenek be, például az adatok formázását, a titkosítást és a kapcsolatkezelést. Az OSI modellben a felső rétegű technológiák például HTTP, SSL és NFS. Az OSI modell alsó rétegei Az OSI modell többi alsó rétegei több primitív hálózati-specifikus függvényt nyújtanak, mint az útválasztás, a címzés és az áramlásvezérlés. Példák az alsó rétegű technológiákra az OSI modellben: TCP, IP és Ethernet. Az OSI modell előnyei A hálózati kommunikáció logikai kisebb darabokká történő elválasztásával az OSI modell egyszerűsíti a hálózati protokollok tervezését. Az OSI modellt úgy tervezték, hogy biztosítsa a különböző típusú eszközök (például hálózati adapterek, hubok és útválasztók) kompatibilitását, még akkor is, ha más gyártók építenek. Az OSI 2. rétegbeli funkcióit megvalósító egyik hálózati eszköz gyártójának terméke például nagyobb valószínűséggel együttműködik a másik gyártó OSI 3. rétegbeli termékével, mivel mindkét gyártó ugyanazt a modellt követi.
Ennek érdekében az összeköttetés hét rétegét definiálták. Alapelve az, hogy a hálózatokat egymásra épülő rétegek sorozataiként kell megtervezni, így a teljes folyamat sokkal áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé válik. Maga az OSI modell nem egy hálózati hierarchia, hanem csak azt mondja meg, hogy az egyes rétegeknek mi a szerepük. Minden réteg csak a közvetlen felette állónak nyújt szolgálatot és a közvetlen alatta lévőnek ad utasításokat. Az egyik gép n-edik rétege a másik gép n-edik rétegével kommunikál, tehát a látszólagos adatáramlás vízszintes. A gyakorlatban az adatáramlás úgy hajtódik végre, hogy a legfelső szint elindítja a bitfolyamot. Ezt az alatta levő réteg módosítja, feltördeli, fejlécet, ellenőrző összegeket rakhat rá, és tovább küldi az alatta levőnek. Az alatta levő réteg nem tudja, hogy a kapott bitfolyam melyik része a tényleges adat és melyik az előző réteg fejléce. Egyként kezeli és ugyanúgy megcsinálja a maga manipulációit. Legvégül a fizikai rétegen keresztül átküldi a célállomásnak, ahol annak rétegei fordított sorrendben elvégzik a megfelelő műveleteket.