2009-ben Budapest és Gyöngyös, majd 2019-ben Várda díszpolgára lett. Később is számos díjat kapott. 2017-ben Prima Primissa díjat, 2018-ban az Év Agrár embere életműdíjat. • Kerékpármúzeum nyílt Magyarországon! KÉPEK ITT! • Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember előadása 2020-ban turnéra indul -... Ez is érdekelhet
A helyiek jól ismerték őt, közel állt a szívükhöz, ezért tavaly a Facebook-on fogtak érte össze, hogy egy téliesített lakókocsit vegyenek neki. A pénz ugyan összegyűlt, de az önkormányzat egészségügyi és járványügyi okokra hivatkozva nem engedte, hogy a lakókocsit közterületen elhelyezzék. Végül tavaly decemberben sikerült Gyuri bácsinak otthonra lelnie. Az Árpád vezér utcai ház 2018-ban leégett, teljesen lakhatatlanná vált, így a ház tulajdonosa felajánlotta Gyuri bácsinak, hogy az új otthonát az épület telkén helyezzék el. A ház a mostani tűztől még lakhatatlanabbá vált, Gyuri bácsi lakókocsija szénné égett. Maglód kigyulladt lakókocsi Szabó Gyuri bácsi meghalt
Hajnali 5 órakor kel, 8 fajta teát iszik, 90 évesen is minden nap járja a kerteket és az erdőt Szabó Gyuri bácsi, azaz a bükki füvesember. Az utóbbi időben sokan támadták vélt vagy valós tevékenységéért, kijelentéseiért, mi most ellátogattunk hozzá, hogy megnézzük, milyen is a gyógynövények tudora otthonában, Bükkszentkereszten. "Rengeteg diófát ültettem az utóbbi időben. Tíz év, mire beérik, azt még megvárom" – mondta 90 éves vendéglátónk, Szabó György, nem sokkal azután, hogy megérkeztünk Bükkszentkeresztre. Hegyek között, pici faluban él a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi, akihez a napokban látogattunk el. Beavatott minket a gyógynövények rejtelmeibe, de azt is elárulta, hogyan indul egy napja, sőt azt is, hogy ő maga milyen gyakran jár orvoshoz. Mi mással fogadott volna minket, mint illatában is ínycsiklandó nyári teával, mely – mint mondta – egy élvezeti tea. Olyan összetevők aromái, mint a bodza és az akácvirág kényeztették ízlelőbimbónkat. "Ott minden egyes tövet én ültettem saját kezemmel" – mutat Szabó Gyuri bácsi a hatalmas levendulaágyásra már a bemutatókertben, ahol 103 fajta gyógynövény található.
E tartalmi gazdagság segítségével jutunk el - változó idősíkokon keresztül - az előadásban egy-egy tájegység sajátos tánc- és zenekultúrájának bemutatásáig. A színpadkép segíti az állandóan változó képek egymás utáni megjelenítését - mindezt animációval, vetítéssel, árnyjátékkal kiegészítve. A látványnak nagyon fontos részei az eredeti viseletek, melyek az adott népcsoportok tájjellegű különbségeit hivatottak megjeleníteni. Ezerarcú Délvidék | Hagyományok Háza. Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint meghívott művészek Ének-korrepetitorok: Pál Eszter, Pál Lajos Alkotók rendező: Mihályi Gábor Fitos Dezső Kocsis Enikő művészeti vezető: Pál István Szalonna zene: Gera Attila Kelemen László Pál István Szalonna zenei szerkesztő: Kelemen László koreográfus: Fitos Dezső Kocsis Enikő díszlet: Molnár Zsuzsa fény: Papp Kornél
A Délvidék nemcsak a Kárpát-medencében képvisel különleges nemzeti, történelmi és kulturális sokszínűséget, hanem a soknemzetiségű Európában is kuriózumnak számít. Népek jöttek és mentek, letelepedtek és elűzettek, a sors néha nem volt könyörületes ehhez a tájhoz, ám az egyszerű ember mindig barátja maradt a szomszédjának. Ezerarcú Délvidék - Magyar Állami Népi Együttes , Hagyományok Háza - Müpa | Puskel Zsolt fotó. Ezt jeleníti meg a Magyar Állami Népi Együttes új produkciója. Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra. Az előadás fontos dramaturgiai motívuma a víz: a Tisza, a Dráva, a Száva, a Maros, a Mura - megannyi buzgó, patak és folyó ömlik egy irányba, hogy végül a Dunában váljék eggyé. A víz gazdag szimbolikája - az élet forrása, a megtisztulás eszköze és az újjászületés eleme - minden kultúrának sajátja.
Ezen a vonaton zötykölődött egy erdélyi és egy budapesti fiatal is, hogy még a maga közegében élő népzenét, néptáncot lásson, tanuljon és gyűjtsön. Ezek az élmények voltak azok, amelyek Diószegi László és Könczei Árpád koreográfiai munkásságát meghatározták, ezekből az élményekből táplálkoztak színpadi műveik megálmodásakor. A néphagyomány hiteles tolmácsolása, közvetítése mellett mindketten fontosnak tartották azonban a társadalmi közeget is megmutatni, egyfajta szociográfiai érzékenység figyelhető meg műveikben, így még teljesebb módon kaphatunk képet egy lassan végérvényesen eltűnő világ hagyományos kultúrájáról. (Szögi Csaba, a sorozat szerkesztője) A koreográfiák bemutatása után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre.
tánc, újcirkusz 2020. március 5. csütörtök 19:00 — 20:30 Szünet nélkül Fesztivál Színház Müpa saját produkció A Délvidék nemcsak a Kárpát-medencében képvisel különleges nemzeti, történelmi és kulturális sokszínűséget, hanem a soknemzetiségű Európában is kuriózumnak számít. Népek jöttek és mentek, letelepedtek és elűzettek, a sors néha nem volt könyörületes ehhez a tájhoz, ám az egyszerű ember mindig barátja maradt a szomszédjának. Ezt jeleníti meg a Magyar Állami Népi Együttes új produkciója. Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra. Az előadás fontos dramaturgiai motívuma a víz: a Tisza, a Dráva, a Száva, a Maros, a Mura - meg... annyi buzgó, patak és folyó ömlik egy irányba, hogy végül a Dunában váljék eggyé.