Cseh László bőrdíszműves, pásztorélethez kapcsolódó munkáiból kiállítást szerveztünk az Ovigalériába. Ellátogattunk Báránd-Kaba határába a Veres tanyára, ahol a kihajtás előtti birkanyírásnak lehettünk szemtanúi, illetve megtekinthettük a tanyagazda, Veres Sándor "Csengő örökségünk" című pásztorművészeti állandó kiállítását. Lazító programként Debrecenbe utaztunk, ahol a Vojtina bábszínházban megnéztük a Hol jártál, báránykám? – című mesét. Ezután ellátogattunk Nádudvarra a Népi Kézműves Szakiskolába, ahol Vetró Mihály szakoktató vezetésével bepillantást nyerhettünk valamennyi kézműves műhelyükbe, majd a gyerekek kipróbálhattak három, a pásztorélethez kapcsolódó tárgykészítő kézműves technikát (fazekasság, szövés-fonás, nemezelés). Ezt követően immár az óvodában, ezen technikákat alkalmazva saját maguk készítették el a vásári portékáikat. Heteken keresztül kitartóan szőttek, fontak, agyagoztak, nemezeltek, süteményeket készítettek, mézesbábot díszítettek. Szorgos munkájukért fizetségül fabatkát kaptak, amivel a Szent György napi vásáron egymás portékáit megvásárolhatták.
Sárkányölő Szent György kultuszában a szkíta Hadúrhoz köthető kultuszok élnek tovább. Ünnepnapja, április 24-e fontos határnap a mezőgazdaságban. A katolikus egyház töröltette a szentek köréből Szent Györgyöt arra hivatkozva, hogy nem igazolható a léte. Ennek ellenére kultusza töretlenül él a keleti, ortodox keresztények körében, valamint a magyar hagyományban, illetve olyan népek is őrzik az emlékét, akik a szkíták utódjainak vallják magukat, de mára felvették a muszlim hitet. Szent György élete Szent György életéről és teteiről vannak korai írásos emlékek, amelyből megtudjuk, hogy a kisázsiai Kappadókiában született (ma: Törökország), királyi családból valamikor a 3. század második felében. A keleti, kaukázusi források úgy tudják, hogy a pártus Arszakida-ház sarja volt. Valószínűleg már kiskorától keresztény tanításban részesült. Leghíresebb tettét, a sárkányölést több forrás, így a magyar nyelvű Érdy-kódex is megörökítette, abban magyar népmesei forulatokat fedezhetünk fel, ami nem lehet csoda, hiszen Kisázsia nagy részén már az ókor óta kimmerek és szkíták éltek.
Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki. Gyakran ábrázolják címereken (pl. Grúzia címerének is ő a főalakja), de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben. Lovagrendek patrónusa [ szerkesztés] Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké. Ünnepe [ szerkesztés] A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja.
Jászdózsán a mennydörgés, akárcsak az aznapi eső, bő termést jelent. Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak. A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes. Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva, például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne, a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek. Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából. Az egész magyar nyelvterületen ismert az e naphoz fűződő naphívogató gyermekdal, melynek csallóközi változata az alábbi: Süss föl nap, Szent György nap, Kert alatt a kislibáim megfagynak.
Ismeri, kóstolta már további, kiváló kímélő édességeinket?
Az a tévhit, hogy minden adalékanyag mesterséges lenne, szerencsére nem igaz. Főként az állományjavítók jelentős része, természetben előforduló anyag, ilyen pl. a guarmag-liszt, a xantán, a szentjánoskenyérmag-liszt, ez utóbbi alapvető népélelmezési cikk Afrikában. Ha az E-330 adalékanyag mérgező vagy rákkeltő volna, az emberiség nagy része kerülne veszélybe, ez ugyanis a citrusfélékben megtalálható citromsav jele, de az E-listán megtalálható az egészségvédőnek mondott béta-karotin éppúgy, mint a sütőpor. Persze, nem akarok protestálni ezek mellett, a természetes mindenből a legjobb, és mindez az ipari termelés, az élelmiszeripar hozadéka, ami nagy mennyiségben, egyenletes minőségben (és persze, maximális profitot elérve), hosszabb szavatossággal próbál mindenfélét előállítani. Vásárlás: BioTechUSA Ultra Loss 1 10x30g Fehérje árak összehasonlítása, Ultra Loss 1 10 x 30 g boltok. Szerencsére a választás szabadsága mindenki számára megadatott. No, ennyi bevezető után rátérnék a lényegre. :-) Talán csak a szódabikarbóna ennyire sokoldalú, a háztartásban, és a táplálkozásban is egyaránt hasznosítható termék.