Egyébként az újraregisztrálás okozhat még problémát. Például egyesek már azt pedzegetik, hogy a kínai oltás után végzett antitestvizsgálat miatt szeretnének harmadik oltást, mert a Sinopharm nem adott számukra megfelelő védelmet. Így viszont, amíg meg nem oldják ezt a problémát, bajos lesz napokon belül újraregisztrálniuk a rendszerbe.
Elsőként azt a telefonszámot hívja, amit a visszaigazoló emailben kapott, de a hívott fél többszöri próbálkozás ellenére sem elérhető. Következik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ügyfélszolgálata, amelyet 1 óra kitartó hívogatás után el is ér. Azt az információt kapja, hogy le kellett volna telefonon mondania a foglalt időpontot maximum az előző napon, az adott oltópontnál. (Ebben van igazság, de jól tudjuk, mindig adódhat olyan helyzet, amikor nem marad idő erre). Itt azt a tanácsot kapja, hívja fel az oltópontot, hogy töröljék utólag a foglalását. Vakcina időpont foglalás eeszt. De míg pédául a mozijegy foglalásakor a visszaigazoló emailben ott szerepel egy link, amelyen keresztül le lehet mondani a foglalást (vagy ha nem veszik át a jegyet kezdés előtt, akkor törlődik a foglalás), addig a vakcinaregisztráció visszaigazoló e-mailjében semmi ilyesmi nincs feltüntetve – hogy szánt szándékkal, vagy véletlenül, azt nem lehet tudni. Az oltakozni akaró illető tehát hívja az oltópontot, de a hívott szám átmenetelig nem kapcsolható.
Mi történik, ha a vakcina-időpontfoglalása ellenére halaszthatatlan dolog miatt nem tud megjelenni az ember minden jószándéka és akarata ellenére? Próbál új időpontot foglalni. Nem árt tudni, hogy erre 19 napot kell várni, ha valaki szabálykövető állampolgár. "Amennyiben foglaltál időpontot koronavírus elleni oltásra, ám úgy alakult, hogy mégsem tudtál megjelenni az adott időpontban, de szeretnél egy másik időpontot foglalni, a rendszer nem fog beengedni" – írta meg tapasztalatait a -on egy fiatalember, aki pusztán csak egy új időpont gyors megadásában reménykedett, ehelyett kálváriát járt. Pedig csak be akarta tartani a szabályokat. Nem árt tudni, hogy 19 nap, mire újra tud az ember regisztrálni. Fotó: A posztból kiderül, hogy nem lehet egykönnyen új időponthoz jutni az időpontfoglaló rendszerben, mert az eredeti foglalás 19 napig marad aktív, ezért ennyi ideig nem tud módosítást kérni az illető. Mától elérhető az 5-11 éves gyermekek oltásához való időpontfoglalás - Blikk. "Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor mégis miként tud az ember ismét belépni és oltáshoz jutni... Átolvastam többször is az érintett honlapok GYIK-szekcióját, és elárulom: nem adnak rá választ" – írja a pórul járt kommentelő.
Majd a nevet és a születési dátumot is meg kell adnia, amely után feszült másodpercek telnek el a telefonban, ami alatt az egérrel klikkel az egészségügyis dolgozó, aki kis idő múlva közli: "rendben, törölve az időpont". "Időpontfoglalásod törlésének még nem örültél ennyire. Eddig bent tartott levegő kifúj. Burkolt eufóriával megköszönöd a szíves segítséget és további szép napot kívánsz. Boldog vagy. Vakcina időpontfoglalás harmadik oltás. Az új időpontra pedig, ha kell, négykézláb mászol el, mert ezt a kört nem akarod újra lefutni" - áll a poszt végén. A beírás alatt többen is azt javasolják, hogy ha odamegy valaki másnap az oltópontra, s azt mondja, a főnök nem engedte el, 95 százalékos eséllyel beoltják, hiszen benne van a rendszerben. Más azt tapasztalta, hogy valaki véletlenül rossz időpontban állt be a sorba, mégis minden gond nélkül megkapta az oltását. Ezek szerint, ha nem szabálykövetők, sokkal inkább kreatívak vagyunk, minden megoldható. Hiszen az oltások korábbi szakaszában (mikor a hétvégi 70 ezres kampány meghiúsult) is előfordult, hogy aki épp egy oltópont felé járt, azt regisztráció nélkül beoltották.
Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Tekintettel az érettségi vizsgákra, amelyek a mai napon elkezdődtek, sok sikert kíván a tiszti főorvos, és hozzátette a pedagógusok második körös oltásánál is figyelembe veszik, hogy kik azok, akik felügyelő tanárként vesznek részt az érettségi vizsgák lebonyolításában. Itt nézheti vissza a sajtótájékoztatót: A szabályszegő bulizóknál kábítószert is találtak A rendőrök 1966 emberrel szemben intézkedtek a hétvégén a maszkviselési kötelezettség elmulasztása miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Gál Kristóf ismertetése szerint pénteken, szombaton és vasárnap közterületen 1922-en, egyéb, a rendeletben szereplő zárt helyen kilencen, tömegközlekedési eszközön 35-en nem viseltek védőmaszkot. Pfizer-vakcinára is lehet majd időpontot foglalni. A rendőr alezredes szólt arról is, hogy a kijárási tilalomra vonatkozó szabály megszegése okán 668 esetben kellett fellépni az elmúlt 72 órában, a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai pedig két fővárosi helyszínen is intézkedtek zenés rendezvények szervezői és résztvevői ellen; többen drogot fogyasztottak a helyszínen végzett kábítószer-gyorsteszt alapján.
Póthagyatéki eljárást kell lefolytatni, ezt kérelmeznetek kell. "Póthagyatéki eljárás Póthagyatéki eljárás lefolytatására abban az esetben kerül sor, amennyiben a hagyatéki eljárás befejezését követően kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy. A póthagyatéki eljárás megindítása a hagyatéki eljárás megindításával egyezően, leltár – a póthagyatéki leltár – felvételével történi. Póthagyatéki leltár felvételét az örökhagyó hagyatékának leltározására illetékes jegyzőnél, a jegyző megbízásából eljáró hagyatéki előadó (leltárelőadó) előtt lehet kérelmezni. A póthagyatéki leltár felvételét követően a póthagyatéki leltár megküldésre kerül a póthagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőhöz, aki a póthagyaték átadása tekintetében – az alaphagyatéki eljárás adatainak ismeretében, tárgyalás tartásával vagy tárgyalás tartása nélkül – póthagyatékátadó végzéssel határoz. A póthagyatékátadó végzés ellen tizenöt napon belül az illetékes megyei bírósághoz címzett, de a közjegyzőnél benyújtandó fellebbezésnek van helye.
Szeretnék választ kapni, hogy az írásbeli végrendelet érvényesítése meddig lehetséges? A volt férjem újra nősült, de ebből a házasságából nem született gyermek, míg a mi házasságunkból egy kislány született. Három éve elhunyt a volt férjem, és még a halála előtt írásban végrendelkezett, mely szerint lakása felét a lányom, a másik felét az új feleség örökölte. Sajnos az új feleség nem hajlandó a lakást eladni és így felezni a lányommal, se kifizetni őt. Meddig érvényes az írásban tett végrendelet, mit tehetünk, hogy a lányom megkaphassa az örökségét? A végrendelet csak most került elő. Ha még nem indult hagyatéki eljárás az ügyben, akkor az eljárás megindítása már időszerű és aktuális. Az illetékes önkormányzat hagyatéki csoportja előtt a végrendeleti örökös –mint öröklésben érdekelt- kérheti a hagyatéki eljárás megindítását, mely eljáráshoz csatolnia kell a hivatkozott végrendeletet is. Ha már lefolyt hagyatéki eljárás, de a végrendelet érvényesítése a örökös önhibáján kívül nem történt meg, – póthagyatéki eljárás kezdeményezhető –.
A megyei bíróság végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. "
Emellett egyes településeken, például a budaörsi önkormányzati statisztikát tekintve az önkormányzatnál indult hagyatéki ügyek száma 2018-ban 481 volt, 2019-ben 494, 2020-ban 528, míg az idei évben szeptember 24-éig indult ügyek száma 587 darab. A hagyatéki eljárás önkormányzati szakaszában is megfigyelhető, hogy mindenképpen növekedésnek indult a hagyatéki eljárások száma az elmúlt időszakban. Ennélfogva a hagyatéki eljárások ugyanannyi munkavállaló vagy éppen – tekintettel a megbetegedésekre, a lezárásokra, az otthoni munkavégzésre – kevesebb alkalmazott munkája mellett egyértelműen lassabban voltak elintézhetők. A megfertőződés sajnos sok embert, így az önkormányzatoknál, valamint a közjegyzői irodáknál dolgozó munkavállalókat vagy akár családtagjaikat is sújtotta, aminek következtében az akár hónapokig elhúzódó betegállomány miatt feltorlódtak az ügyek. Vélhetően több hivatalnál, irodában is személyi változások következtek be. A hagyatéki eljárás szabályainak elsajátítása mindenképpen több időt igényel, így az új munkavállalók betanítása lassította a napi munkát, éppúgy az is, hogy sokszor home office-ban dolgoztak az ügyintézők, ahonnan az elektronikus rendszerek nem mindig érhetőek el megfelelően, az ügyfelekkel való kommunikáció is korlátozottabb.
A koronavírus-járvánnyal egyidejűleg több olyan jogszabályváltozás következett be, amelyek nagy mértékben érintették a hagyatéki eljárásokat és az új szabályok bevezetése mindenképpen azt eredményezte, hogy lassabbak lettek a hagyatéki eljárások. Egyik ilyen változás az adó- és értékbizonyítvány tekintetében történt. A korábbi szabályok szerint az önkormányzatok jegyzői az adó- és értékbizonyítvány ellen benyújtott jogorvoslati határidő letelte előtt is megküldhették a hagyatéki leltárt a közjegyzőhöz. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv. ) jelenleg hatályban lévő 26. §-ának (1a) bekezdése értelmében a jegyző a hagyatéki leltárt kizárólag az adó- és értékbizonyítvány elleni fellebbezési határidő leteltét követően küldi meg az illetékes közjegyzőhöz. Ez a törvényi rendelkezés fellebbezési jogot biztosít tehát az öröklésben érdekeltek számára az adó- és értékbizonyítvánnyal szemben. A törvényi rendelkezés alapján az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben a 2016. évi CL.
törvényben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek. Ennek a szabálynak a bevezetése is maga után vonja, hogy lassult az eljárás lefolytatása. A pandémiás időszakban szintén hatást gyakorolt a hagyatéki eljárások lefolytatására az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezése. 2021. január 1-jén lépett hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény. A törvény bevezetésével az egész országban plusz teendők hárultak a hagyatéki ügyintézőkre. A törvény célja, hogy elősegítse a versenyképes méretű birtokok kialakítását, ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük mező- és erdőgazdasági művelésre. A birtokszerkezet rendezése érdekében szükségessé vált az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak a rendezése.