Emlékszel még a Reszkessetek, betörők galambos nénijére? Reszkessetek betörők galambos noni juice. – szívfacsaró, hogy az életben is … Az egyik legkedveltebb, ennyi év után is hihetetlenül népszerű karácsonyi film, a Reszkessetek, betörők! második részében van egy fontos mellékszereplő, akivel Kevin McCallister, a gyakran elhagyott gyerek találkozik. Ez az illető pedig nem más, mint a szeretetreméltó, hajléktalan galambos néni, akit Brenda Fricker formált meg. Sajnos a… 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
1 hozzászólás DoreenShitQ 2019. december 22., 15:30 Ugyanolyan szinten van nálam, mint az első rész. Ugyanúgy bírtam Kevint, és az új szomszéd bácsi madaras nénit is. Bár erre a filmre lett teljesen tiszta számomra, hogy a Kevin családjának talán az ünnepeket egy pszichiátrián kéne tölteniük. Ilyen borzalmas szülőfigurákat írni is művészet. Népszerű idézetek Aprile 2015. július 22., 18:16 – Egy lépést se tovább! – Én a főportás vagyok, uram. – Tudom, hogy te vagy az. Már a liftből ideérzett az illatod. A múlt éjjel is itt jártál, ha jól tudom. – Igen, uram. Itt voltam. – Szóval, itt jártál. És itt enyelegtél az öcsémmel. – De hát, óh. Azt hiszem, ön téved uram. – Ne játszd meg magad. Te bárkivel képes vagy hetyegni; Szipka, Al, Leó. A tuskólábú kicsi Moe. Vigyori, Vézna Bob, Cliff. – Nem! Ez hazugság. – És még folytathatnám a sort, Bébi. – Igazán sajnálom, uram. De ön biztosan téved. Mi egy fiatalembert keresünk. Reszkessetek betörők galambos nani 2. – Na jó, én hiszek neked. Csak a gépfegyver nem. Borulj hát térdre, és úgy mondd, hogy szeretsz.
Peter McCallister – John Heard Buzz McCallister – Devin Ratray Cafe de flore – a film, amitől mindenkinek látnia kell! ITT! Megan McCallister – Hillary Wolf Jeff McCallister – Mike Maronna Kutyahideg – a legszebb téli filmek egyike ITT! Linnie McCallister – Angela Goethals Fuller McCallister – Kieran Culkin Liam Neeson pároknak szóló tanácsát érdemes megfogadni! ITT! Frank bácsi – Gerry Bamman Leslie néni – Terrie Snell Tarts velem egy időutazásra ITT is! Galambos nő – Brenda Fricker Cedric – Rob Schneider Retro karácsonyunk, emlékszel még rá? Kattints IDE! Mrs. Stone – Dana Ivey Mr. Reszkessetek, betörők! 2: Elveszve New Yorkban - (Home Alone 2: Lost in New York) 1992, DVDRip.XviD.Hun, 1,36 GB - Szinkronos filmek - Elit Fórum. Hector – Tim Curry Ezeket tanultuk meg az Ízek, imák, szerelmek -ből! Kattints ide, a teljes filmet is benne találod! Szerző: Gini Papp – Illúzió (forrás:)
Kissinger megközelítésében a világrend nem valami elvont fogalom: sokkal inkább szól a hatalmi egyensúlyról, az államok egymás mellett élésének gyakorlati megoldásairól, a kölcsönös béke mindenki által vágyott céljáról – aminek az európai történelemben a legjelentősebb megfogalmazását a vesztfáliai békében látja. A vallásháborúk és a közös európai hatalom létrehozásáért mindent bevető harcok után a vesztfáliai rendszer ilyen értelemben valóban lenyűgöző "találmány" volt: nem csupán biztosította a békét, de elfogadta a "sokszínű" államok koncepcióját, ahol az egyes országok közül egyik sem magasabb rendű elvi vagy morális értelemben a másiknál – így pedig békében tudnak egymás mellett élni. Ezek után Kissinger nagyon szuggesztíven vezet minket végig az európai történelem kiragadott epizódjain egészen a 21. Keményen kritizálta Kissinger Európát. századig, meglátásai erősek, bár kétségtelenül szubjektívek. Eseményeken és következményeken, okokon és okozatokon át mesél, de válogatása meglehetősen esetleges: sokszor kapnak nagyobb figyelmet kisebb momentumok, és sokszor nagyvonalúan siklik át fontosabb pillanatokon.
Különösen szembetűnő ez az Egyesült Államokkal foglalkozó két fejezetben: beszédes például, hogy bár tucatnyi elnökről beszél részletesen, közülük egyről sem tud igazán negatívat mondani, mintha mindannyian koruk legnagyobb alakjai lettek volna, mintha mindannyiukra rendkívül rátermett vezérekként és kiváló államférfiakként kellene emlékezni. Persze nem vitatom, hogy Kissinger tényleg így gondolja, netalán, hogy a kötet gondolatiságába ez illet bele, de azért az Államok külpolitikája és idealizmusa kapcsán néminemű elfogultságot éreztem a szövegben. A végére végül tényleg eljutunk a 21. századhoz – Kissinger pedig még olyan témákról is legalább gondolatébresztően beszél, mint a digitális korszak kihívásai (főként a politikai aspektusát figyelembe véve), és akkor olyan, nyilvánvalóan fontos dolgokat még nem említettem, mint az atomkérdés és a nukleáris fegyverkezés. Mindenről határozottan megvan a véleménye, jóllehet ez annyira nem egyértelmű a szövegből: sokszor inkább mind a két "oldal" érveit elmondja, hogy aztán neki megfelelő konklúziót vonjon le.
A belőlük szerzett tapasztalatok – a bennük kifejlesztett és kifejlődött eszközök segítségével – vezettek el végül is a modern diplomácia megszületéséhez. Amely hozzátette a magáét Richelieu, a korszerű államrendszer atyja ugyanúgy, mint azok a korszakunkbéli államférfiak, akiknek portréit (De Gaulle-tól kezdve Nixonon, Csou En-lajon, Mao Ce-tungon, Reaganen át Gorbacsovig) Kissinger személyes ismerősként rajzolja fel a kötetben. Persze ez a könyv nem egy történelmi arcképcsarnok. Bár a szerző közreadja személyes benyomásait a világpolitika közelmúltjának legismertebb szereplőiről, megfigyeléseinek, elemzéseinek tárgya mégis az a folyamat, ahogy a titkos tárgyalásokon, vagy a kifejezetten nagy nyilvánosság számára rendezett hivatalos eseményeken a diplomácia művészetének és tudományának segítségével a világot átformálták a hatalom birtokosai. Kissinger tudja, hogy mi az igazi hatalom, hiszen évekig a kezében tarthatta azt. Ennek segítségével gyakorta maga mozgatta a világpolitikai eseményeket.