Az Abu Ghraib börtön története rendkívül érdekes, ugyanis több szakértő szerint az Abu Ghraib börtön a kínzás szimbóluma. A hirhedt, amerikai katonák által elkövetett tortúra előtt is rabok tucatjait kínozták itt, és állítólag így működött a börtön az újabb iraki rezsim alatt is. Az az érdekes, hogy a börtönt magát képtelenség megérteni a helyi háborús helyzet és a globális politikai folyamatok megértése nélkül. Sőt a szunnita-siíta konfliktus is szerepet játszik a börtön történetében. Több forrás erősítette meg, hogy 2013 július 23-án körülbelül 500 Al Kaida fogvatartottat szabadítottak ki az Abu Ghraib börtönből, valamint a bagdadi Taji börtönöből. Maguk a harcok három napig tartottak.. Az egész történettel kapcsolatban, véleményem szerint az a tanulság, hogy a börtön soha nem lehet független a hatalomtól. Teljesen közhelyes ez a megállapítás, azonban mégiscsak érdekes kérdéseket ébreszthet: - mivel a börtön a hatalom és hatalommal való visszaélés szimbóluma, lehet-e egyáltalán bármilyen funkciója az emberi jogoknak a börtönben?
Izrael kihallgatói a koalíció mellett Irakban voltak, mert arabul beszéltek. 2006-ban az Egyesült Államok átadta Abu Ghraib teljes irányítását az iraki szövetségi kormánynak, majd 2009-ben újra megnyitották Bagdadi Központi Börtönként ( arabul: سجن بغداد المركزي Sijn Baġdād al-Markizī), de 2014-ben bezárták biztonsági aggályok miatt. az iraki polgárháború. A börtönkomplexum jelenleg üres, a helyszínen Szaddam-kori tömegsírokat fedeztek fel. Történelem A börtönt brit vállalkozók építették az 1950 -es években. A börtönben 2001 -ben 15 000 fogvatartottat tartottak fogva. 2002 -ben Szaddám Huszein kormánya bővítési projektbe kezdett, hogy hat új cellát zárjon be a börtönbe. 2002 októberében amnesztiát adott a legtöbb iraki fogolynak. Miután a foglyokat szabadon engedték, és a börtönt üresen hagyták, megrongálták és kifosztották. A foglyokkal kapcsolatos dokumentumok szinte mindegyike halmozottan égett a börtönirodákban és cellákban, ami jelentős szerkezeti károkhoz vezetett. Az Abu Ghraibhoz kapcsolódó ismert tömegsírok a következők: Khan Dhari, Bagdadtól nyugatra - tömegsír a bagdadi Abu Ghraib börtön politikai foglyainak holttestével.
Zimbardo olyan körülményeket igyekezett kialakítani, amelyek reményei szerint a résztvevőkben segítenek kiváltani a dezorientációt, deperszonalizációt és deindividualizációt. Mindent megtett, hogy a rabokat megfossza személyiségüktől, a börtönőröket viszont egyenruhával, botokkal és napszemüvegekkel szerelte fel. A "börtönőrök" idővel azonban hatalmukkal visszaélve, agresszív viselkedésükkel veszélyeztették a "rabok" testi és szellemi épségét, ezért Zimbardo az eredetileg kéthetesre tervezett kísérletét kénytelen volt a hatodik napon leállítani. Zimbardo következtetése a kísérletből az volt, hogy rossz, agresszív környezetben az átlagos, rosszra nem hajlamos emberek is képesek gonosszá válni és rossz dolgokat elkövetni. Ugyanakkor egy 2018-as cikk információi szerint a kísérlet megrendezett volt, az őröket utasították, hogy keményen bánjanak a rabokkal. [1] [2] Abu Ghraib börtön [ szerkesztés] 2004-ben az iraki Abu Ghraib börtönben nem sokkal korábban történt, amerikai hadsereg katonái által elkövetett kegyetlenkedések kapcsán is felszólalt, miután az egyik megvádolt katona ügyvédje felkérte szakértőnek.
Válogatott kegyetlenkedésekkel alázták meg amerikai katonák a Szaddám-rezsim rettegett börtönében, az Abu Ghraibban iraki foglyaikat. Ráadásul még fényképeztették is magukat, amint éppen ráülnek az egyik rabra és ütlegelik, vagy arra kényszerítik a rabokat, hogy meztelenre vetkőzve emberi piramist alkossanak. A katonák azzal védekeznek: nem ismertették velük, mit tehetnek kihallgatások közben jogszerűen és mit nem. Azt is mondták: parancsra tették mindezt, civil szakértők irányították a kihallgatásokat, tőlük kaptak utasítást. A hírhedt börtön Szaddám Huszein rezsimjének rettegett börtöne, az Abu Ghraib, ahol évtizedeken keresztül kínozták az embereket és rendszeresek voltak a kivégzések is, újabb kegyetlenkedések helyszíne lett az utóbbi hónapokban. Ezúttal azonban amerikai katonák és civil tanácsadóik kínoztak iraki foglyokat. A Guardian beszámolója szerint az amerikaiak megaláztak és szexuálisan zaklattak fogva tartott irakiakat. A hadsereg vizsgálata azután indult, hogy januárban egy katona jelentést tett feletteseinek arról, mi folyik a börtönben.
Állításait fényképekkel is alátámasztotta. A hadsereg vizsgálata során eddig hat katonát gyanúsított meg a fenti bűncselekményekkel. A kegyetlen őrök vesztét az okozta, hogy előszeretettel fényképeztették magukat miközben kínoztak vagy megaláztak másokat. Így előkerült egy olyan felvétel, amelyen az egyik őrmester, aki ellen eljárás indult, egy foglyon ül és a hivatalos megfogalamzás szerint "illetlenséget csinál vele". Más képek azt tanúsítják, hogy megverte a rabokat, vagy éppen több foglyot kényszerített arra, hogy egymást üssék. A tiszthelyettes ügyvédje szerint védence nem kapott megfelelő kiképzést, mielőtt rábízták volna a foglyokat. Nem biztosítottak neki lehetőséget arra, hogy tanulmányozza a Genfi Egyezményt, amely a hadifoglyok jogairól, bámásmódról rendelkezik. Ezért nem tudhatta, pontosan mit tehet meg és mit nem. Amerikai katonák és iraki foglyok Emellett olyan felvételek is előkerültek más katonákról, amelyeken az látható, hogy az egyik rab fejére csuklyát húztak, testét dróttal kötözték össze.
Philip George Zimbardo Philip Zimbardo 2016-ban Született 1933. március 23. (89 éves) New York, New York, Amerikai Egyesült Államok Állampolgársága amerikai Nemzetisége amerikai Házastársa Christina Maslach Foglalkozása szociálpszichológus egyetemi tanár Iskolái Brooklyn College Yale Egyetem Kitüntetései Carl Sagan Award for Public Understanding of Science (2002) Ignobel-díj (2003) Wilbur Cross Medal (2004) The VIZE 97 Prize (2005) Kurt Lewin Award (2015) weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Philip George Zimbardo témájú médiaállományokat. Philip George Zimbardo ( New York, 1933. március 23. –) olasz származású amerikai pszichológus, szociológus, író, kutató, egyetemi tanár. Kutatási területe elsősorban az emberi agresszió. Vizsgálatai szerint a rossz környezet a jó emberekből is kihozhatja a rosszat. Az ezzel kapcsolatos, 1971-ben végzett stanfordi börtönkísérlete miatt lett világszinten ismert, melyről több film is készült az elmúlt évtizedekben. Számos könyv és tanulmány szerzője.
Bagdad városa előtti stratégiai szempontból értékes helyzete miatt a börtön a letartóztatott személyek fő átrakodási pontja lett. A börtön ismételten támadásoknak volt kitéve, néha habarcsokkal. 2004 tavaszán a katonai vezetés a túlzsúfoltság miatt a börtön újbóli bővítéséről döntött, ezáltal több mint 8000 fogoly számára teret teremtve. A cellaszárny egy részét a helyi katonaság is megkapta. 2004 közepén Bush amerikai elnök bejelentette a börtön lebontását és helyettesítését egy modern, fokozott biztonságú börtönnel. De ez soha nem történt meg. 2006 szeptemberében az amerikai és az iraki kormány bezárta a börtönt. Miután az USA távozott A börtön 2009. február 21-én újból megnyílt a bagdadi központi börtönként, és 15 000 fogvatartott számára alkalmas. Az amerikai kivonulást követő iraki felkelés nyomán az iszlamista felkelők 2013. július 21-22-én éjjel megtámadták az ország különböző börtöneit. 500 fogoly menekült el Abu Ghuraib börtönéből. Az ISIS terrorista csoport vállalta a felelősséget a börtön szabadon bocsátásáért, amelyben 25 és 120 kormánykatonát öltek meg.
Segíthetünk? Kérdésed merült fel vagy csak nem találsz valamit? Írj nekünk 06 20 344 9800
A szerzők fenntartják a jogukat, hogy bármikor, előzetes értesítés nélkül a honlap egyes részeit vagy teljes egészét megváltoztathatják. Figyelmeztetés: Fogyasztása gyermekeknek 3 éves kor alatt nem ajánlott. A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet. Ne lépje túl az ajánlott napi adagolást. Társasjáték 18 év felett teljes film. Gyermekek elől elzárva kell tartani! FENTI MEGÁLLAPÍTÁSOK NEM AZ ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET SZAKVÉLEMÉNYE. A TERMÉKEK NEM SZOLGÁLNAK BETEGSÉGEK KEZELÉSÉRE ÉS GYÓGYÍTÁSÁRA.