Pokolgép - A jel - YouTube
Pokolgép - A jel (HQ) - YouTube
Bell hamarosan meg is gyógyult, és folytatta a beszédhibás gyerekek fejlesztésével kapcsolatos kutatásait. Ennek kapcsán merült fel benne az ötlet, hogy elektromos hullámokat használjon a beszédátvitelre. A szerkezet kialakításakor az emberi fül struktúráját modellezte. Bell (a jobb felső sarokban), pedagógiai oktatást nyújt a bostoni Siketnémák Iskolájának tanárainak, 1871. 1876. február 14-én kért szabadalmat új találmányára, bejelentésével két órával előzte meg vetélytársát, Elysha Grayt. Utóbbi perre vitte az ügyet, amelyet aztán Bell nyert meg. A tudománytörténet emellett számon tart néhány korábbi, hangtovábbításra irányuló kísérletet is, de Bell volt az, akinek ez először sikerült tartósan, és ezáltal a telefon valóban használható készülékké vált. Találmányát a philadelphiai Centenáriumi Kiállításon mutatta be, ahol sor került az első nyilvános telefonbeszélgetésre, amelyet kollégájával, Thomas Watsonnal folytatott le. Ugyanebben az évben Viktória királynő is füléhez emelte a telefonkagylót, a készülékről állítólag úgy nyilatkozott, ez a "legkülönlegesebb dolog", amit valaha látott.
Ezen irányú kutatások egyik eredményeképpen született meg a kvarcóra. Az első kvarcórát 1928-ban Morrison készítette. Ez még elektroncsöveket használó, ruhásszekrény méretű, mázsás szerkezet volt, de már ez is napi 0. 001s járáseltérést tudott produkálni. A kvarc karóra a 60-as évek végén - a japán SEIKO műveként - jelent meg. Itt már a ma szabványosnak tekinthető 32768 Hz frekvenciájú kvarckristályt alkalmazták. (Az első kvarc-oszcillátoros karóra 1968-ban jelent meg, ez volt a Seiko Astron modellje. ) Innentől a fejlődés rohamossá vált. Egymás után jelentek meg a mind tetszetősebb kivitelű és egyre modernebb rendszerű karórák (amivel párhuzamosan megmaradt az érdeklődés a mechanikus órák iránt is). Nyolc érdekesség az órákról 1. Babilonban és Egyiptomban már az i. e. 4. évezredben használtak különböző nap- és árnyékórákat. Sok ezer évvel ezelőtt Egyiptomban például az obeliszkek is napóraként funkcionáltak. Az oszlopszerű építmények árnyékából bárki leolvashatta az idő múlását. 2. A középkori szerzetesek körében népszerű gyertyaóráról – melyeken a vízórához hasonlóan behúzott sávok mutatták az eltelt időt – elsőként egy 520-ban keletkezett kínai vers tett említést.
Megosztás: A személyszállítás története 2019. június 26. A mai alkalommal az első és második ipari forradalom legjelentősebb, korszakalkotó találmányának, a lokomotívnak a világhódító útját mutatjuk be. Utazzanak velünk! A vasút története egész a 16. századig nyúlik vissza, amikor a ló vontatta, fa, majd az 1760-as évek angliai újításának köszönhetően a vasból készült, nyompályás síneken mozgatható egyszerű járművek megjelentek, kezdetben a bányászatban. Az első közforgalmú lóvasút 1803-ban nyitotta meg szolgáltatását, rá egy esztendőre pedig az első gőzmozdony is elkészült. A közhiedelemmel ellentétben a gőzmozdony feltalálója nem George Stephenson volt, hanem egy másik angol, Richard Trevithick. 1804. február 21-én történelmi pillanatot élhetett át az a hetven utas, aki a világ első, tíztonnányi vasárut szállító gőzmozdonyán ült, mely egy 16 km-es utat négy óra és öt perc alatt teljesített, majdnem 4 km/h-s átlagsebességgel Dél-Walesben. Hogy mért nem Trevithick, hanem Stephenson neve maradt fenn mégis a köztudatban, hiába a világ első gőzmozdonya által sikeresen megtett próbaút?