A kérdésre a gyors válasz egy egyszerű "nem". A királynéra sokan úgy tekintettek mint egy osztrák kémre, és ráragasztották a "L'Autrichienne" nevet, amely szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy "az osztrák nő", ám a francia nyelvben a chienne szó szajhát jelöl. Így kapott a királyné kettős jelentésű, igen sértő gúnynevet. Marie Antoinette gyermekeivel Forrás: Wikimedia Commons A modern történészek szerint helyesebb lenne azonban a következő kérdést feltenni: vajon miért gondoljuk, hogy Marie Antoniette mondta az idézett mondatot? Miközben az édesanyjának a következőket írta: Bizonyos, hogy látva ezeket a szerencsétlen embereket, kötelességünk még keményebben dolgozni a boldogságuk érdekében – fogalmazta meg az 1775-ös nagy kenyérhiány idején Mária Teréziának címezve. Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Néhány történész szerint a francia királynő egyszerűen a propaganda áldozata lett, hiszen egy ilyen mondat egyértelműen azt sugalná, hogy arrogánsan reagált a nélkülözők szenvedéseire, és nem érintette meg a népének éhezése.
Lásd rezsicsökkentés. 4. Itt sem a kenyér sem más felszínes dolgok nem játszanak szerepet, ez csak szlogen, amire néhányan ugranak. És akinek szüksége van erre az "ugrásra" az hangoztat. Mindig és mindenkor, természetesen a kor igényeihez igazodva. 5. Ami a kérdést vélhetően kiváltotta, a hazai helyzet. Ezt se kenyérrel, se történelmi "igazsággal" se más szlogennel nem lehet kezelni. Helyette a társadalmi mozgások megértése után lehet elgondolkodni azon, mi tudná a jelen konkrét embertömeget más megfontolásra és cselekvésre bírni. ORIGO CÍMKÉK - kenyér. Az még további ismeretet igényel, hogy mi legyen az a bizonyos cselekvés. De mindent meg kell előznie a cselekvés akarásának. Ma erre semmi hajlandóság nincs. Az emberek lehetetlennek tartják a változást, és ezt még saját nyomoruk megéléses sem képes megváltoztatni. 13:11 Hasznos számodra ez a válasz? 7/14 anonim válasza: 100% A mi töritanárunk szerint egyszerűen azért mondta ezt a királyné (nem uralkodónő volt), mert fogalma sem volt, hogyan élnek a szegények, a maga gazdagságával el sem tudta képzelni, hogy valaki egy kenyeret ne tudjon megengedni magának.
Ebben talán egyetérthetünk. Noha húsvétig azért van idő, érdemes már most begyűjteni és elkészíteni a legfinomabb recepteket. Próbáljuk ki ezt a foszlós kalácsot már ma, hogy bőven legyen időnk újratervezni még az ünnepig. Puha és krémes kakaós kalács melegen a sütőből Nincs finomabb a még meleg és puha kakaós kalácsnál! Picit még gőzölög, picit még meleg, tudjuk, hogy meg kellene várni, míg kihűl, de annyira finom az illata! Egyszerűen képtelenek vagyunk megálljt parancsolni a szánknak. Kiváló reggeli, tízórai, de akár desszertnek is megállja a helyét. Lepje meg vele a családot még ma!
Szerette a partikat, szőke volt, szórta a pénzt, fényűző életet élt, sok kastélyt látogatott. Egyszóval a mai középréteg azonosulni tud vele. Érdekelt, hát az ELIT-nek hogy pozitív színben tüntesse fel őt, hogy jó véleményen legyenek a mai emberek a gazdagokról, mert így jobban elfogadják a mai gazdagokat és így a minden napi élet megszorításait, nélkülözéseit, éhínségét, ostobaságait pl migráció. Hiszen azt mondják az emberek, hogy jajj ők milyen jók voltak régen is. Semmi rosszat sem akartak a szegényeknek, most is ilyenek bizonyára. - - - Manapság, amikor már történelmi tényekkel alátámasztva nem lehet azt mondani, hogy ilyet nem mondott Antoanett, úgy értelmezik a mai történészek, hogy ráhúzzák egy korabeli rendeletre. Amikor ugyanis háborúk miatt nem volt kenyér, akkor sokkal rosszabb minőségű korabeli kalácsot kellett sütni az éhező parasztságnak. Viszont Antoanett idejében nem volt erről szó. Volt bőven kenyér, csaupán nem tudták megvenni. Ezt jól tudta Antoanett is. Nem is lett volna releváns, ha arra gondolt volna, hogy ingyen adjanak kalácsot a népnek.
Fiatalságának, remek stílusának és kedvességének köszönhetően gyorsan beilleszkedett. Miután azonban alig 18 évesen, 1774-ben királyné lett, lassan kezdett elhomályosodni a róla kialakult, addig kedvező kép. Hamarosan Marie Antoinette pazarló, léha, szórakozással teli életmódja kitűnő ürügyet szolgáltatott a királyi pár pozíciójára vágyó nemeseknek arra, hogy ellenük hangolják a közvéleményt. Mária Terézia osztrák császárné és magyar királynő, Marie Antoinette édesanyja Forrás: Wikimedia Commons Pletykáltak arról, hogy vajon törvényes-e a királyi pár gyermeke és már ekkor elhangzott a vád, miszerint Marie Antoinette szeretőket tart. Máskor azzal vádolták meg, hogy lekicsinylően beszél a királyról a háta mögött. Mivel XVI. Lajosnak leginkább csak azt lehetett írni a rovására, hogy kissé lassan hozott döntéseket és nem bánt jól a pénzzel, a népharag ezért csak a királynén csattanhatott. Vive la révolution! De vajon Marie Antoinette valóban kimondta a híressé vált mondatot, miszerint " Ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot "?
A váltóőr a katasztrófa bekövetkezését már nem tudta megakadályozni. Az összeroncsolódott vonat kocsijait néhány nap múlva a MÁV budapesti főműhelyébe szállították. Az ott lefolytatott vizsgálat nem tudott teljes értékű magyarázatot szolgáltatni a baleset okára. A kitérő átzökkenésére a bizottság egyetlen lehetséges magyarázatot tudott adni: a hálókocsi első forgóvázáról egy elszakadt lánc lógott a sínekre. A sérült lánc beleakadt a váltószerkezetbe és kitérő irányba állította, így okozván az utána következő vonatrész tragédiáját. Források [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Dorozsmai vasúti baleset témájú kategóriát. Dr. Horváth Ferenc. Hazai és külföldi vasúti balesetek (magyar nyelven). Budapest: Közdok Rt., 193-196. Kis odafigyeléssel megelőzhetőek a balesetek | MÁV-csoport. o. (1995). ISBN 963-7085-29-7 A dorozsmai vasúti szerencsétlenség (magyar nyelven) pp. 316-317. Vasárnapi Ujság, 1907. április 22. (Hozzáférés: 2011. március 17. )
A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás – a "még átérek" gondolkodásmód – az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik. Kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők, például a fülhallgatóval történő közlekedés, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefon használata okozzák. Kétvágányú pályán az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot. Máv balesetek ma vie. A hazai vasútbiztonság a régión, és szélesebb kitekintésben az Európai Unión belül is kedvező. A vonat féktávolsága többszáz méter, így a mozdonyvezetőnek az átjáróban szinte semmi esélye nincs az ütközés megelőzésére.
A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás, az agresszív vezetési stílus, a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása, a vezetés közbeni telefonálás okozza. Gyakran tapasztalható, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, sokan pedig rosszul mérik fel a vonat távolságát és sebességét. A közlemény hangsúlyozza: vonatok megközelítésénél mindig a kijelölt utakat, aluljárókat kell használni, a vágányokon az átkelés botlásveszélyes, a mozgó vonatra fel- és arról leszállni is tilos. A vasúttársaság nemcsak kampánnyal, hanem fejlesztésekkel is küzd a balesetek megelőzéséért. Máv balesetek ma da. Az "Érj haza biztonságban! " mottójú országos programban 5, 8 milliárd forint uniós támogatásból három év alatt mintegy 170 vasúti átjáróban korszerűsítik a fény- és félsorompókat, és jobb észlelhetőséget nyújtó LED fényforrásokat építenek be. Tavaly év végéig 44 szintbeli kereszteződésben fejeződött be a sorompókorszerűsítés – közölte a MÁV. Az útátjárós balesetek megelőzése nemcsak vasúti és közúti, hanem társadalmi és gazdasági érdek is, hiszen a személyes tragédiák mellett a baleseteknek egyéb jelentős társadalmi következményei vannak.
A statisztikák szerint évente 800-900 félsorompó rúdját törik le az autósok. Máv balesetek ma chance. A MÁV a vasúti átjárókban történt események számának csökkentése, és a figyelem felhívása céljából közút és vasút kereszteződéseiben 2018 óta folyamatosan, éves szinten 60-70 helyszínen tart közös vasúti-közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzést a rendőrség területileg illetékes munkatársainak közreműködésével. Legfőbb cél a baleset-megelőzés: felhívni a figyelmet arra, hogy a balesetek elkerülhetők lennének, ha a gyalogosok és a gépjárművezetők figyelmesen, kiemelt körültekintéssel, a közlekedési szabályok betartásával közelítenék meg a vasúti átjárókat. A vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek az átjáróban szinte semmi esélye nincs az ütközés elkerülésére. A tájékoztatóról készült videó ide kattintva megtekinthető: